Waters of Lethe (2014)
Soha nem csináltam titkot belőle, a black metal mellett a másik legkedvesebb műfajom a lassan vánszorgó, borús (funeral) doom-death muzsika, nagyjából azóta, hogy először hallottam a My Dying Bride zenekar második albumát, a mai napig méltán legendás Turn Loose The Swans-et. Ebből persze egyenesen következik, hogy igen jó barátságban vagyok az orosz Solitude Productions legtöbb kiadványával, közepesekkel és jobbakkal egyaránt. Jelen ismertető tárgya az említett kiadó szám szerint nyolcvannegyedik megjelenése, a leányvállalatokat nem számítva.

A görög Shattered Hope kilenc éve adta ki első demóját (kritika itt), majd azóta még egy demót és egy nagylemezt (kritika itt) hoztak össze, melyet egyébként szintén a Solitude adott ki, mérsékelt sikert generálva a hallgatóság soraiban. Négy év csend után jelentkeztek újra a görögök jelenlegi, második lemezükkel. A felállás hat főt számlál: Thanasis - basszusgitár, George (Tenebrae Semitarius, Format C, Inertia) - dobok, Sakis (Tenebrae Semitarius) - gitár, Thanos - gitár, Eugenia - billentyűk, Nick - ének. Egy fél pillantás vetve a dobos és a gitáros arcok Tenebrae Semitarius nevű projektjére, világossá válik hogy, a srácok nem sietnek sehová az életben, a rejtélyes black-ambient formáció eddig egyetlen saját kiadású EP-t jelentetett meg, hét évvel ezelőtt.



Léthé: túlvilági folyó, melynek vize feledteti a holtakkal földi életüket. Mire az album végére ér az egyszeri hallgató, könnyen elképzelhető, hogy hasonló sorsra jut, mint a halottak, akik ittak a lemez címében említett folyó vizéből. Keményvonalas borongóknak ajánlanám csak a Shattered Hope legújabb alkotását: az album hat tétele kerek nyolcvan percen keresztül hömpölyög a lejátszóban, a legrövidebb dal 10, a leghosszabb 18 perces. Ha ez még nem lenne elég riasztó, a Waters of Lethe gyakorlatilag nem tartalmaz gyök kettőnél gyorsabb részeket, még a középtempó fogalma is idegen a hat görög sráctól. Logikus, hogy ezek után nem adja könnyen magát a lemez, minimum három meghallgatás szükséges a dalok arcainak felismeréséhez, és még ilyenkor is bőven elveszve érezhetjük magunkat a közel másfél órás lemez hangfolyamai közt. Idáig már valóban csak az elszánt és tapasztalt gyászhuszárok fognak eljutni. Összehasonlítási alapként az amerikai Evoken zenekar albumait hoznám fel, de persze azok zsenialitását még nem érte el a Shattered Hope, talán majd pár év múlva, a következő anyagon. Itt ejtenék szót a Waters of Lethe nagy problémájáról: sokszor felkaptam a fejem, hogy mekkora hangulat, mekkora téma és hogy ez mennyire jó, de legalább ennyiszer tűnt fel, hogy ezerszer elsütött, már húsz évvel korábbi mércével is unalmasnak számító riffek töltögetik az időt. Háromféle stílusban vokalizálnak a lemezen: ritka esetekben alkalmazzák a jól bevált suttogás-beszédhang kombinációt, gyakrabban találkozunk a nyitó Convulsion elején is hallható, acsarkodós, kissé szikár üvöltéssel, legtöbbször azonban az Evokenre jellemző, mély hörgést hallhatjuk. Szövegeiket olvasgatva nem igazán térnek el a szokványos tematikától: őrület, depresszió meg halál és haverjaik.

A Solitude kiadó általában nem csinál ronda kiadványokat, a Waters of Lethe sem az, barnás árnyalatú borítója szép, de átlagos doom borító, homályos tájképpel, cirádás logóval, szobros zenekari fotóval, meg ilyenek. Szövegek a könyvecskében, bár kissé nehezen olvashatóak.



Nem nélkülözhetetlen az életünkből a görög banda új lemeze, de aki szereti a műfajt, az bátran tehet vele egy (vagy inkább több) próbát, még az is lehet, hogy első hallásra beleszeret a nem túl eredeti, de azért kellően hangulatos alkotásba. Bajban voltam a pontozással, lemezismertető esetében most először éreztem azt, hogy nem tudok egész számokban gondolkozni, de még a feles megoldás sem kielégítő. Ugyanis minden hibája ellenére nekem bejön a cucc, de nem szívesen adnám meg neki a kilencet, a nyolc és fél meg kevés. Minden esély és technikai körülmény adott, hogy a következő albumával taroljon a Shattered Hope, addig is be kell érni a kellemes, bár kissé szürke Waters of Lethe „szűk” nyolcvan percével.


Shattered_Hope_Waters_of_Lethe_2014
Kiadó:
Stílus:
Funeral Doom - Death Metal
Értékelés:
 
Pont
: 8.75 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Convulsion (12:38)
2.For the Night Has Fallen (11:15)
3.My Cure Is Your Disease (12:09)
4.Obsessive Dilemma (10:37)
5.Aletheia (15:00)
6.Here's to Death (17:57)
Írta:
mike666
2014. április 11., péntek, 19:34
Facebook:
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.017 seconds to render