Satyricon (2013)

A Satyricon ezúttal alaposan feladta a leckét. Mármint nekem...
Nálam mondjuk érdekes a képlet, mivel az Age Of Nero-val ismertem meg a bandát, de aztán szépen szorgalmasan végigfüleltem az évek során minden lemezüket. Ezek után azt a megállapítást tettem, hogy számomra ez a banda azon kevesek egyike, ahol maximálisan stabil színvonalat lehet észlelni, legyen az korai, vagy új albumuk.
A black metal korszak megszületésének éveiben kezdett el a csapat aktivizálni, és itt ismét vitát szimatolok, de akkor is ki kell jelentsem: véleményem szerint a világ első klasszikus black metal lemeze a Darkthrone A Blaze in the Northern Sky-ja, közvetlen utána a Burzum Burzumja. A kettő pár napos különbséggel jelent meg (A Darkthrone előbb).
A black metalnak természetesen voltak csiszolói, előfutárai, de azt megállapítani, hogy mikor vált el a death metaltól, azt képtelenség, csakis egyéni vélemények csaphatnak össze. A Bathory, a Celtic Frost (elődje a Hellhammer) vagy a Venom sem nevezték magukat black metalnak, és a Mayhem sem a Deathcrush idején. Az 1349 Ravn-ja jelentette ki egyszer, hogy a black metalban az individualizmus elengedhetetlen, amit én kábé úgy értelmezek, hogy az a black metal, amit annak érzel, és aki elkezd észt osztani a műfaj tudoraként, az bekaphatja... Aha... Egyetértek.
Én sem tudom, mi a black metal, de Ravn-nak, Fenriznek, Varg Vikernesnek (aki mondjuk utálja a szcénát) vagy Satyrnak elhiszem, ha valamire rámondják, hogy az.


Nehéz helyzetben voltam, mert a kezdése az albumnak nagyon erős, közvetlenül utána úgy tűnt, leereszt a dolog (Tro og kraft). Eddig három hallgatáson vagyok túl, és már most úgy érzem, hogy tévedtem.
Nem is kicsit. Mintha nem is ugyan azt a korongot pörgetném, mint az első esetben. A korong szó monduk hülyeség, mivel a banda által közzétett hallgatható stream megy most. Az Our World, It Rumbles Tonight refrénje alatti lágy szinti nagyon varázslatos, és a maga egyszerűségével arat. De zakatolnak itt riffek is, csak, hogy ne legyen olyan egyszerű kategorizálni a zenét. A Nocturnal Flare esetében a tűzforró groove-ok nagyon tetten érhetőek, de a Walker Upon The Windnél is. Satyr előszerettel tesz fura, pimasz hajlításokat a gitártémákba, valamint szeret nem várt hangokra lépni egyik pillanatról a másikra.
A Phoenix esetében sokat kutakodtam, hogy Satyr is énekel-e benne, vagy esetleg neki tulajdonítható a fő szólam Sivert Høyem éneke mellett. Utóbbi úriember a norvég alter rock zenekar, a Madrugada énekese. Ez az éneklős melódia nagyon megtetszett már az elején is, bár nem mondom, hogy nem örültem volna jobban, hogyha az derül ki, Satyr énekel benne mindent. Kicsit ismét azt érzem, hogy a lemez legjobb pillanata nem magának a zenekarnak tulajdonítható. Legalábbis, ami az énekeket illeti. Fear Factory effektus - ott ugyebár a szinti és az ipari effektek jönnek névtelen zseniktől. Igaz, a Satyriconnál nem ennyire eltúlzott a helyzet, hiszen itt még mindig a gitár - dob kettős a főszereplő. Vagy nem???
 Egy dallal nem tudok mit kezdeni mindössze. Mégpedig a Nekrohavennel. Számomra egy teljesen jellegtelen, töltelékdal. Nem úgy a The Infinity Of Time And Space. Meglepő és fordulatos.


Ami azonban elsőre megállapítható, hogy a hangzás eszményi. A Satyricon utóbbi mondjuk négy lemezénél már ez a dohos, száraz dobhangzás jön elő, ami nagyban segíti a megértést, és értelmezést. Nincsen semmi idegesítő csörömpölés, ami elterelné a figyelmet Satyr hihetetlenül egyedi és ízes gitárgroove-jairól. Ugyanakkor, mivel tömören szólal meg, közérthető, és jól ütemel. A fent látható kis házikóban zajlott a komponálás...
A Rebel Extravaganza talán az egyetlen "modernre" kevert Satyricon lemez (legalább is a black mérce szerint), az az előttiek a nyersebb, lényegretörőbb black metalt mutatják be, a Volcano-tól pedig ez a szikkadt sound van jelen.
Frost ódákat zengett erről az anyagról, ahogy előzőleg Satyr is. Természetesen behíresztelték az eddigi legjobb anyaguknak, amit, ha ők így éreznek, szívből örülök neki. Egyelőre azonban nem értek vele egyet, hiszen a korai lemezek nagyon erősek, a Rebel Extravaganza bár kilóg egy kicsit a sorból, mégis nagyon üt - brutális (Fenriz szerint a legjobb Satyricon korong), és a Volcano - Now, Diabolical - Age of Nero hármas által asztalra tett emészthetőbb zeneiség is zseniális, bár elkanyarodott a vérbeli recepttől, ez kétségtelen. A mostani meg szimplán nagyon jó. Kérdezték tőlük, hogy még mindig black metalnak tartják-e, amit csinálnak. Igen, annak tartják. Én meg nem megyek bele a megmondásba, mert ha ők azt mondják, hogy ez az, nekik elhiszem.
A RockStationön meghallgatható a lemez egyben ide kattanva
Mondtam már, milyen rohadtul jól szól a dob??? :-D
 
Satyricon_Satyricon_2013
Kiadó:
Stílus:
black metal
Értékelés:
 
Pont
: 8.79 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Voice of Shadows (02:35)
2.Tro og kraft (06:01)
3.Our World, It Rumbles Tonight (05:12)
4.Nocturnal Flare (06:38)
5.Phoenix (06:32)
6.Walker upon the Wind (04:58)
7.Nekrohaven (03:12)
8.Ageless Northern Spirit (04:43)
9.The Infinity of Time and Space (07:47)
10.Natt (03:34)
Írta:
Nagaarum
2013. szeptember 6., péntek, 11:43
Facebook:
Belial 2013. szeptember 25., szerda, 01:28
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 734
Válasz Nagaarum üzenetére:


Nos, én idősebb vagyok nálad, és nekem tetszik a régi és az új Satyricon is... Ezt hogy magyarázod?
Belelapoztál a többi számba?
Csakis metalt hallgatsz?
Akkor te egy szakértő vagy?
Én nem vagyok az, de legalább bevallom.


Betűről-betűre egyetértek, ill ugyaneeket kérdezem én is.

Viszont annyit még hozzá tennék hogy ha csak metált hallgatsz, akkor szar neked. No offense.
bahon 2013. szeptember 24., kedd, 20:01
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2837
Válasz ZolixiusRex üzenetére:

Én is idősebb vagyok, s nekem is tetszik :-D - Lehet a fülemmel van baj.

Én meg még öregebb vagyok (bácsiznak az ovisok, de lassan a nyugdíjas-kórus is) és eddig sem tetszett, de most sem. (whistle)
Akkor nem is változtak olyan sokat, nem? (hrhr)
ZolixiusRex 2013. szeptember 24., kedd, 19:03
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz ensomhet üzenetére:



:-)


Behu, bepi... :-$ - Köszi. (yes)
--
Dark Mother, Mother Divine!
ensomhet 2013. szeptember 24., kedd, 15:22
ensomhet
Csatlakozott:
2004. március 12.
Hozzászólások: 2307
Válasz ZolixiusRex üzenetére:
Más1: ha valaki megfejti számomra az Entombed Left Hand Path-jének a hangzását az keressen meg. :)


:-)
ZolixiusRex 2013. szeptember 24., kedd, 13:17
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Én is idősebb vagyok, s nekem is tetszik :-D - Lehet a fülemmel van baj.
Én azért azt mondom, akinek a régebbi albumok tetszek, az hallgassa azokat. Akinek az új kiadványok, az hallgassa azokat. Akinek pedig tetszik az összes - mint ahogyan jó magam is - annak akkor egészségére.
Én sokszor örülök, ha egy előadó nem ismétli önmagát a következő albummal, hiszen az alkotás lénye elég sok mindenen múlik. - Én szeretem a letisztult hangzást - de ha a "kása" mögött ott vannak azok az apró részletek ami miatt mindannyian szeretjük ezt a stílust, akkor annak örüljünk közösen.

Más1: ha valaki megfejti számomra az Entombed Left Hand Path-jének a hangzását az keressen meg. :-)
Más 2.0: Naga, grat! Satyr-ék megosztották az írásod. :-) (yes)
--
Dark Mother, Mother Divine!
Nagaarum 2013. szeptember 24., kedd, 12:03
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz Trym84 üzenetére:

Ha Satyr és Frost még mindig Black Metalnak tartja amit csinálnak... Megkérdezném tőlük, hogy: Akkor Vajon minek tartják az első 4 albumukat? Mert bizony hatalmas a különbség az első négy és az utolsó három albumuk között. Ebből csak azt akarom kihozni, hogy elkezdtem hallgatni ezt az új albumukat, és már az első 5 másodpercben leszűrtem, hogy itt valami nagyon nem úgy van, ahogy azt előadják. Nem tudtam fél percnél tovább hallgatni az első számot. Rettenetesen unalmas és kiábrándító! És ahogy bele lapoztam a többi számukba, akkor sem változott a véleményem. Nekem a Satyricon nem ezt jelenti. Nekem azt jelenti, hogy Gyilkos dob, gyilkos hangzás, gyilkos "károgás"...

Két kedvenc albumom van a Satyricon-tól: Dark Medieval Times, és a Nemesis Divina. A Rebel Extravaganza is rohadt jó album, de annak már elég modern a hangzása. Minden esetre nagyon bejön! Na meg amit Frost művel a dobszerkó mögött. Végigfut a hátamon a hideg, egyszerűen libabőrös leszek tőle! Extázis a köbön!!!

Lehet a mai fiatal rockereknek, akik pár éve kezdtek el hallgatni ilyesfajta zenéket, azoknak bejönnek ezek az új Satyricon albumok. Akik pedig már öreg rockerek(valamilyen szinten én is annak tartom magam, hisz 9 éves korom óta hallgatok csakis metalt! Most 29 vagyok) azoknak, vagyis jobban mondva nekünk nem igazán. Túl modern, túl lágy, és nem ezt vártuk ettől a bandától(sem)!

Nekem ez a véleményem!

Nos, én idősebb vagyok nálad, és nekem tetszik a régi és az új Satyricon is... Ezt hogy magyarázod?
Belelapoztál a többi számba?
Csakis metalt hallgatsz?
Akkor te egy szakértő vagy?
Én nem vagyok az, de legalább bevallom.
--
Nagaarum YouTube Csatorna
Trym84 2013. szeptember 24., kedd, 11:46
Trym84
Csatlakozott:
2013. szeptember 24.
Hozzászólások: 1
Ha Satyr és Frost még mindig Black Metalnak tartja amit csinálnak... Megkérdezném tőlük, hogy: Akkor Vajon minek tartják az első 4 albumukat? Mert bizony hatalmas a különbség az első négy és az utolsó három albumuk között. Ebből csak azt akarom kihozni, hogy elkezdtem hallgatni ezt az új albumukat, és már az első 5 másodpercben leszűrtem, hogy itt valami nagyon nem úgy van, ahogy azt előadják. Nem tudtam fél percnél tovább hallgatni az első számot. Rettenetesen unalmas és kiábrándító! És ahogy bele lapoztam a többi számukba, akkor sem változott a véleményem. Nekem a Satyricon nem ezt jelenti. Nekem azt jelenti, hogy Gyilkos dob, gyilkos hangzás, gyilkos "károgás"...

Két kedvenc albumom van a Satyricon-tól: Dark Medieval Times, és a Nemesis Divina. A Rebel Extravaganza is rohadt jó album, de annak már elég modern a hangzása. Minden esetre nagyon bejön! Na meg amit Frost művel a dobszerkó mögött. Végigfut a hátamon a hideg, egyszerűen libabőrös leszek tőle! Extázis a köbön!!!

Lehet a mai fiatal rockereknek, akik pár éve kezdtek el hallgatni ilyesfajta zenéket, azoknak bejönnek ezek az új Satyricon albumok. Akik pedig már öreg rockerek(valamilyen szinten én is annak tartom magam, hisz 9 éves korom óta hallgatok csakis metalt! Most 29 vagyok) azoknak, vagyis jobban mondva nekünk nem igazán. Túl modern, túl lágy, és nem ezt vártuk ettől a bandától(sem)!

Nekem ez a véleményem!
MotherRoad 2013. szeptember 8., vasárnap, 18:36
MotherRoad
Csatlakozott:
2006. november 13.
Hozzászólások: 1920
Ki kell ábrándítanom a károgókat, a jó black metálnak része a monotonitás...:O
--
Free Palestine!
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.068 seconds to render