Extol (2013)

Az Extol egy norvég banda…
És ez a tény megmagyaráz bizonyos dolgokat.
Ugyanis számomra olybá tűnik, hogy a norvég zenekarok produktumai tekinthetőek manapság leginkább a szó eredeti értelmében véve progresszívnek, és kísérletezőnek.
Az Extol pályafutása is kísérletek sorozata. Az eddig megjelent négy lemezük elég markánsan különbözik egymástól.
Az 1998-as, debütáló Burial progresszív death/black/thrash metaljától eljutottak a The Blueprint Dives, Deftones-ízű alternatív rock/metaljáig. Majd ezt követően, egész pontosan 2007-ben föloszlottak.

Aztán tavaly újra összeálltak, legalábbis a csapat kemény magját képező három muzsikus, jelesül David Husvik, Peter Espevoll, Ole Børud.
Idén pedig napvilágot látott a szimplán Extol címre keresztelt ötödik nagylemez, amelyről előzetesen úgy nyilatkoztak, hogy egy definitív mű lett, a banda összes korszakából merít, persze mindből a legerősebb jellemzőket, megoldásokat tekintve kiinduló pontnak.
Az elsőként nyilvánosságra hozott Open the Gates hallatán egyből magam alá csináltam, és úgy vártam a lemezt, mint a Messiást! Ha már szóba került az Isten Fia, akkor érdemes megemlíteni, hogy a norvég alakulatok többségével ellentétben az Extol nem hogy vallásellenes, hanem erősen vallásos szövegekkel operál. Mondhatni keresztény, vagy épp white metal zenét játszanak.
De visszatérve saját hatalmas várakozásomra, az album egésze bár nem olyan zseniális, mint az említett nóta, mégis roppant meggyőző.

A kezdő Betrayal egymásba tekeredő gitártémái olyan nagyságokat idéznek, mint Death, Cynic, Atheist. A dallamos éneket is pont jó helyekre sikerült beiktatniuk, és a dal végi szólóra sem lehet panaszunk. Az általam már magasztalt Open the Gates viszont a lemez csúcspontja!



Modernebb vizekre evez, Gojira-szerű témákat is felvonultat, és némi Opeth/Katatonia feeling is árad belőle. A Hangpróbás kommentekben többen is Devin Townsend nevét emlegették a tiszta énekes részek kapcsán.
Én nem mondanám, hogy Devinesen énekel Peter, de elhiszem, ha valakinek mégis ő ugrott be egyes dallamos vokáltémák hallatán.
Összességében bár ez az album is különbözik az előzőektől, mégis szerintem a 2003-as Synergy-re hajaz leginkább.
És tényleg definitív jellegű lett, de hál’ istennek nem zsibvásárszerűen keverednek a dalokban az Extol által valaha játszott stílusok.

Akik még nem ismerik a norvégok munkásságát, bátran kezdhetik az ismerkedést ezzel a lemezzel. Extol fanok meg szinte kizárt, hogy csalódnának ebben a korongban.

Extol_Extol_2013
Kiadó:
Stílus:
Extrém prog. metal
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Betrayal (04:18)
2.Open the Gates (04:27)
3.Wastelands (04:58)
4.A Gift Beyond Human Reach (04:04)
5.Faltering Moves (05:54)
6.Behold the Sun (04:13)
7.Dawn of Redemption (04:16)
8.Ministers (04:18)
9.Extol (04:03)
10.Unveiling the Obscure (05:36)
Írta:
oldboy
2013. augusztus 25., vasárnap, 09:47
Facebook:
She Said Destroy - This City Speaks in Tongues (2008)
Kritika, haragSICK @ 2009. november 11., szerda, 12:36
Benea Reach - Alleviat (2008)
Kritika, haragSICK @ 2009. március 29., vasárnap, 16:58
Koncertek
New Model Army
október 19.,
A38 Hajó
Burn My Eyes 25th Anniversary Tour
október 20., 20:00,
Barba Negra
Miyavi - No Sleep Till Tokyo Tour 2019
október 21.,
Barba Negra
Desszert Feszt Budapest IV.
október 24.,
Dürer Kert - Kisterem
Desszert Feszt Extra
november 5.,
Robot
Dragon Fire Tour 2019
november 10.,
Dürer Kert
Swallow the Sun, October Tide, Oceanwake
november 11.,
Dürer Kert
továbbá
© 2001-2019 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.038 seconds to render