Now What?! (2013)
2013 a nagy öregek éveként fog bevonulni a rock/metal nagykönyvébe. Hisz két olyan stílusalapító zenekar is új lemezzel jelentkezett, akiktől talán még a legmerészebbek sem vártak már semmit. Az egyik a Deep Purple, a másik meg a Black Sabbath. Sajnos a tavalyi év végén elhunyt minden idők egyik legnagyobb billentyűse, dalszerzője, Jon Lord, így a Purple esetében esély sem volt arra, hogy a klasszikusnak mondott felállás készítse el az albumot. Viszont Sabbath fronton sokáig úgy tűnt, hogy az eredeti négyes játéka lesz hallható a visszatérő opuszon.

Erről bővebben a 13 recenziójában írok, úgyhogy mostantól a Now What?! címre keresztelt új DP korongot veszem górcső alá, amire nyolc évet kellett várni.
Mivel az előző két lemezük is ebben a felállásban készült, nem mondhatja senki, hogy össze kéne még szokni/érni ezeknek a rutinos muzsikusoknak. Persze biztos vannak, akik szerint Blackmore és Lord nélkül már nem az igazi a Purple
Szerintem viszont sikerült beilleszkednie a két újabb tagnak, és nem vall szégyent sem Steve Morse, sem Don Airey!
Az előzetesen nyilvánosságra hozott minimalista borító, és lemezcím kapcsán találkoztam szkeptikus hangokkal, hogy stílszerű legyek: Now What?!, most akkor mi van/mi lesz?!
Elárulom: ezek az öreg rókák egy olyan frankó hard rock lemezzel leptek meg minket, ami hallatán az új generáció képviselői felköthetik az alsóneműt!
Tanulhatnának Roger Glover-éktől, hogyan lehet több évtizedes fennállás, alkotás, zeneszerzés után is ilyen friss, energikus, húzós, dögös rockzenét csapatni!

Megnyugtatok mindenkit: a lemezt nyitó Simple Song nem a Tankcsapda: Egyszerű Dalának feldolgozása! Bár valóban nem egy túlbonyolított nóta, mégis megadja a kezdő lökést. Amire rátesznek egy lapáttal a Weirdistan-ban, és a zseniális, lüktető Out of Hand-ben, mely dalban kifejezetten emlékezetes témákat énekel Ian Gillan. De az album egészére érvényes, hogy jól tolja az öreg. Természetesen ritkán merészkedik magasabb tartományokba, és a sikolyokkal is óvatosan bánik. No de basszus, jövő hónapban tölti be a 68-at!
És milyen szívszaggató, folkos dallamokat hoz már az Above and Beyond-ban!
Aminek a második felét kb. egy oktávval magasabban énekli, csak hogy megnyugtassa a nagyérdeműt: van még itt tüdő, meg torok!
A Blood from a Stone pedig iskolapéldája a tökéletes építkezésnek, a visszafogott, kellemesen bizsergető verzék után robban a refrén, ahogy a nagykönyvben meg van írva!
A rockosan megdörrenő refrént leszámítva amúgy kimondottan Doors-os a dal.
Morse gitárjátéka és Airey orgonálása nagyon hangulatos.
És nem csak ebben a szerzeményben!


Az Uncommon Man a lemez nagyágyúja, szépen kibontakozik a Pink Floyd-os kezdés után.
De a Yes zeneiségét is megidézik ezzel a monstrummal.
Bizony-bizony a klasszikus prog. rock megoldásai is visszaköszönnek a Now What?! számaiban. Nem újdonság ez a Purple-től, mert gyakorlatilag azzal, hogy megírták a ’70-es, ’80-as években az alapműveiket, a szó eredeti értelmében vett progressziót valósítottak meg.
A lemezt a Vincent Price zárja, amiről óhatatlanul is a Sabbath Johnny Blade-je ugrik be, pedig nem sok hasonlóság van a két nóta között, max. az, hogy mindkettőnek egy férfinév a címe…

Ezt megelőzi az elsőként megismert darab, az All the Time in the World, ami hallatán anno sok fanyalgó véleményt olvastam, nekem viszont elsőre megtetszett ez a laza kis utazós, lebegős nóta. És sokadjára is jól esik lepörgetni.
De visszatérve a Vincent Price-ra: nem egy tipikus Purple dal ez a templomi orgonával nyitó, kicsit pszichós, paráztató tétel. Ráadásul erre készítették az első klipet, ami önmagában is nagy szó (mármint a zenés kisfilm forgatása), hisz 20 év óta ez az első hivatalos DP videó!
És hogy egy King Diamond-féle sikollyal zárjon Gillan
Bravó!
A klip egyébként tök mókás, nem kis kontrasztot jelent a rúdtáncoló, atomszexi apácaruhás leányzó a klasszikus, fekete-fehér horror filmeket idéző díszlettel és szereplőkkel! :)



Fog még új lemezt kiadni a Deep Purple?
Nem tudom…
Ha igen, akkor minimum Now What?! szintű legyen!

Deep_Purple_Now_What_2013
Kiadó:
Stílus:
Hard rock
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.A Simple Song (04:39)
2.Weirdistan (04:14)
3.Out of Hand (06:10)
4.Hell to Pay (05:11)
5.Body Line (04:26)
6.Above and Beyond (05:30)
7.Blood from a Stone (05:18)
8.Uncommon Man (07:00)
9.Après Vous (05:26)
10.All the Time in the World (03:48)
11.Vincent Price (04:46)
Írta:
oldboy
2013. július 4., csütörtök, 20:30
Facebook:
Burning Saviours - Death (2018)
Kritika, boymester @ 2018. március 18., vasárnap, 14:05
Mausoleum Gate - Into A Dark Divinity (2017)
Kritika, boymester @ 2017. szeptember 21., csütörtök, 20:40
Pagan Altar - The Room Of Shadows (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 19., szombat, 22:22
Deep Purple - InFinite (2017)
Kritika, oldboy @ 2017. május 13., szombat, 17:28
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.018 seconds to render