A Kolpot nem túl régóta ismerem, viszont a múltkori írásom óta beszereztem minden megjelent anyagukat. A zenét megíró és a hangszereket kezelő Knot érdekelt a Veérben és a Witchcraftban is, Jim Jones pedig a Veér énekese, de együtt nyomják pl. a Korpofaagiaban is, csak ott Jones Moth (moly) néven.
Az előző lemezre 9,1-et adtam, aztán miután már ismertem az első kiadványukat, mondanom sem kell, hogy nagy érdeklődéssel vártam ezt az EP-t, ami eredetileg a két lemez között már rögzítve lett, a kiadatása pedig most már a Neverheard jóvoltából meg is történt.


Ha lehet, még az eddigi lemezekhez képest is roggyantabban szól az a gitár, de szerencsére kivehető minden, ami elhangzik, és ez így egészen kiváló. Nagyon megkapóak a dallammenetek és a hangzatok. Közben pedig araszol az a dob hol kínlódva, hol lendületesen, miközben a háttérből Jim Jones éppen meghalni készül. Különösen a második - Just Marching Forth - című tétel elején jön ki belőle valami szörnyűség...
A tempók, mint mondtam, eléggé változatosak, ahogyan a dalok felépítése is. Van lassan induló, építkező, begyorsuló, végig lassú (Just Marching Forth), vagy a szélvész címadó darab.
Végül a záró The Outside, ami egyben a második lemez címe, egy instrumentális levezetés.

Az egész összkép annyira harmónikus, annyira egyben van ez a zene, ami csak egészen ritkán tapasztalható.
Tessék. Nincs szükség hatalmas technikai háttérre, technikai tudásra és producerre ahhoz, hogy egy zene hatni tudjon. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy black metalról van szó, tehát ezt a műfajt azzal kritizálni, hogy elnagyoltan, recsegősen szól, kábé ugyanaz, mint Brian Enot amiatt bántani, hogy nem elég mozgalmas a zenéje.

A kazettán megjelenő anyag díszdobozos kivitelben is elkészült (18 példányban), amelyben helyet kapott még az előző lemez kazi verziója is, egy kitűző, egy tanúsítvány a két tag aláírásával és egy kolp póló (jó minőségű, vastag anyagra nyomva).
Ezen kívül persze beszerezhető maga a kazetta is külön, melyből egyelőre 111 sorszámozott darab készült. Igény esetén további darabok készülnek. A banda összes anyaga megrendelhető egyébként a Neverheardtől.


A pestis völgye tehát egy nagyszerű anyag lett ismét a budapesti duótól, mindenkinek ajánlani tudom, aki a black metalt nyersen és kíméletlenül szereti. Szűk huszonkét percével egy fél lemeznyi hosszt képvisel. Rettentő borongós vizuális világot tudok elképzelni a Kolp köré, a borítók, a lemezeik kivitele ezt meg is adja. 

A bandát élőben még nem láthattuk, jelenleg koncertképes felállást próbál a két tag szervezni. Sok sikert hozzá!
Tessék figyelni, Knot milyen hatékony hangzatokat szállít a gitáron, és az mennyire passzol Jim vokalizálásához. Egy darabig töprengtem, hogy miért ne adjak maximális pontszámot, de nem találtam erre különös okot.