Rengeteg (2011)

Nos igen, ezt is megéltük! Nem is olyan rég arról csevegtem Tamással, hogy "talán újra a cseh Epidemie Recordsnál", persze be fog próbálkozni máshol is..., aztán néhány héttel később jött a Season of Mist hírlevele… A művész úr megcsinálta, nincs tehát minden veszve, kedves hazai tehetségek, rajta, csak rajta! Egy PC, gitárok, integrált (!) hangkártya és kreativitás - ennyi "csak"! Gyerünk! :)
A Tűnő idő tárlat és a Róka hasa rádió után (hogy csak a leg[el]ismertebb produktumokat említsem) elkészült hát az új lemez. Az igaz black metalosoknak lehet, hogy nem okoz majd katarzist, hiszen a Rengeteg károgást, reszelős gitártémázgatást csak nyomokban tartalmaz (igaz, a Róka hasán sem volt már sok ezekből...), szóval nyitottabbnak kell lenned, kedves hallgató!

Az előzőleg beharangozott Fekete mezőkkel nyit a lemez, és itt máris kapunk előképet a teljes anyagot illetően: a hangzás direktebb mint valaha, a dobgép - véleményem szerint - végre "igazi értelmet nyert"! Értsd: most érzem először azt, hogy hovatovább; azaz a zenei miliőbe tökéletesen illeszkedő lekeverést sikerül elkövetnie Tamásnak. Nem arról van szó, hogy nem hallatszik, hogy gép - ez soha nem is volt cél -, hanem hogy végre sikerült egy a többi hangszerhez tökéletesen illeszkedő soundot kicsikarnia. Elsőre a túlzott reverb használata volt furcsa, de be kellett látnom, hogy ez így jó, ahogy van. Végre van dinamika is... Minden tökéletes!



A károgás már csak nyomokban fedezhető fel, az ének 90%-át a Woodland Choir-ból, illetve a Taranis-ból ismert Bakos Attila szolgáltatja. Amit a Róka Hasa Rádióban előrevetített, itt teljesedik ki igazán. Tamás költeményeit tökéletesen húzza felszínre Attila érzelemdús, mégis távolságtartó megnyilvánulása. Távolságtartás nem negatívum és nem is belőle fakad, hanem magukból a dalszövegekből...
Szóval a lemez egészére elmondható, hogy sokkal direktebb, arcbamászóbb, ami a black metalos sikálások elhagyásából, a lehangolt gitárokból és a dallamközpontúságból tevődik össze. Igen, igen, slágeres! Slágeres úgy, ahogy Tamástól várhatja a hallgató. A védjeggyé vált Kátai szövegvilág immár egy sokkal befogadhatóbb (közérthetőbb) zenei atmoszférával párosul, nem elvesztve annak sajátosságait: a szintetizátorból feltörő hangszínek és dallamvilágok a már megismert, de megismételhetetlen, sajátos hangulatvilágot vetítik ki a Rengeteg esetében is.

De lássuk a dalokat is…
A Fekete mezők utáni Kel keleti szél egy nagyon mainstream riffel kezd, de máris ráúszik a tipikus szintitéma, ami igazolja, hogy Thy Catafalque szól még mindig – nem basszintotta el a kiadó a feltöltést…hehe! A mélyre hangolt, rockos témázgatást is magáévá tudta tenni a művész úr.
A Trilobita elektronikus kezdése sem meglepő, tökéletesen illeszkedik a zenei koncepcióba - már ha van olyan... Ez is egy rockosabb dal metal köntösben, de milyen nagyszerű! "Hej, lerohan a lét, hej, lerohan az élet..."
A Kő koppan simán lehetne Tamás Erika szobája című szólólemezéről való. A neofolkos témázgatásra Bakos Attila éneke a hab a tortán. Amúgy ezek a hangulatok Mortiis korai, szintis munkásságát juttatják eszembe: mintha egy sötét vár pincéjében elmélkednének a bölcsek - bormámorban. Nagyszerű, nagyszerű!
A Vashegyek ipari brummogásaira kiváló folkos gitározgatás kúszik, majd a The Moon and the Nightspirit-es Tóth Ági gyönyörű, éteri vokalizálása adja a dal katarzisának csúcspontját. Hovatovább? De hogy pontosan és részletesen mit is rejt ez a majd' 15 perces dal? Ezt mindenkinek hallania kell!
A Holdkomp más. Elektronikus "szösszenet" a majdnem hat percével. Nem tudom nem maximum hangerőn hallgatni! Az éteri gitár, a hamisítatlan Kátai billentyűfolyam és a bejátszott szövegelés megrendítő és döbbenetes! Katarzis a legjobb fajtából!
A Kék ingem lobogó ismételten elektronikus kezdését Simkó-Várnagy Mihály csellójátéka repíti a föld felé. A dal egyetlen témát bont ki, folkos megközelítésben. Lendületes dal, rockosabb gitártémával. Ragyogó!
Az eső, az eső, az eső… Tamás szólólemezéről ismerős a téma (és itt engedtessék meg némi személyeskedés, mivel az Erika szobája és szerénységem 7” EP-je ugyanazon kiadónál, nevezetesen az olasz Ars Benevola Mater-nél jelent meg...), konkrétan a Télvíz című számról van szó. Tamás ugyan nem ismerte be, de fenntartotta annak lehetőségét, hogy saját magától lopott... :) Itt fogytak belőlem el a szavak…


 
"Én ősszel megyek, köd ballag utánam,
gurul csapás párás földeken.
Barázdák közt lélegzik az Isten,
de a melegséged izzik csak bennem.

És az eső hull egyre,
leszakad a szívemre,
zuhog, esik mindenre,
leszakad a lelkemre,
cserepekre, kertekre,
esik, esik mindenre.

Már nyirkos felhők mélyén hordod a szíved,
már zúg a földre régi, nagy eső,
s én tűnt városban köd leszek majd végül,
holt utcákon bolyongó idő.
"

A Tar gallyak végül-nél végleg a kísértés visszavonhatatlan fázisába értem. Nem tudom hogyan, de örömkönnyek hagyták el szemeimet.... Újra felelőtlen/felhőtlen gyerekkoromat élem e dal hallatán. Nem számít semmi. Létem a létem, ez vagyok hát: igaz önmagam, kérdések, kétségek nélkül. Mit éltem, mit értem, immár értelmetlenné vált. Megszűnik a külvilág, átadom magam igaz önvalómnak. Szívem nem csupán magamért, mindenkiért dobog. Élek! Végre újra élek! A fennköltség nemes pillanata ez! A kinyilatkoztatást itt Tamás prezentálja:

"Harang az erdőn,
jegenyedal,
tudom, sár lesz a kar
vagy tar gallyak végül,
hajlik a mélyekbe minden,
vadludak tűnnek a napba,
szél zörög éjjel a testben.
"

S hogy felébredjek a múltidéző káprázatból, a gyerekkorból, az utolsó dallal (Minden test fű) egy Csillagkohóhoz hasonlatos black metalos orkán fújja tisztára lelkem. A dal öt és fél percével pillanatnak tűnik most, s pont ez kell a végére. Lenyűgöző!

"És kincseim szétszórván hosszú, téli utakon,
és ifjúságom halott szarvas dermedő szívében,
mert földön rohanó, gyönge árnyéka lettem csupán
egy égbolton röpülő elfoszló, elvesző felhőnek.

Minden test fű, elszáll a széllel.
Minden test fű, elszáll a széllel.
"

Betekintést nyertem, felfedeztem, realizáltam, örököltem, örökítettem, visszatértem és előrevetítettem, így a kevesebb által több lettem. Tudomány, ész, érv, cinizmus, hit, eszme, hagyj fel létezéseddel! Itt vagyunk, Rengeteget hallgatunk s általa megsemmisülünk, majd megújulunk! Átadom magam Neked, Rengeteg, alakítsd át lelkemet! Szívem rejtsen párát vagy gyászt, Rengeteg, te vagy a néma fohász!


Thy_Catafalque_Rengeteg_2011
Kiadó:
Stílus:
Kátai metál
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Fekete mezők (9:40)
2.Keleti szél (4:07)
3.Trilobita (4:00)
4.Kő koppan (4:47)
5.Vashegyek (14:37)
6.Holdkomp (5:52)
7.Kék ingem lobogó (4:00)
8.Az eső, az eső, az eső (5:33)
9.Tar gallyak végül (3:55)
10.Minden test fű (5:21)
Írta:
zeba
2011. november 5., szombat, 15:01
Facebook:
boymester 2013. június 24., hétfő, 19:53
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3983
És már megint ez pörög a lejátszóban... nálam sem túl gyakoriak a magyarok, a Thy Catafalque egy élmény.
--
Youtube csatorna
Nagaarum 2012. szeptember 21., péntek, 23:40
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz Redrum üzenetére:

...elismerem, hogy a Róka tényleg metálosabb...

Egyetértek MotherRoaddal (mint már annyiszor zeneileg). A Róka sokkal kevésbé metálosabb, mint ez.
Redrum 2012. szeptember 21., péntek, 23:32
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 453
Válasz MotherRoad üzenetére:



Biztos vagy ebben?


Úgy rémlik nehezebb zeneileg (vagy csak nehezebb emészteni?), bár már régen hallgattam meg és nem minden dal ugrik be egyből.
MotherRoad 2012. szeptember 21., péntek, 23:13
MotherRoad
Csatlakozott:
2006. november 13.
Hozzászólások: 1920
Válasz Redrum üzenetére:

...a Róka tényleg metálosabb, de...


Biztos vagy ebben?
ZolixiusRex 2012. szeptember 21., péntek, 20:40
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
10/10 ez vitathatatlan.

A cikk szerzőjének meg csak annyit: minden elismerésem, egy ilyen albumról írni, hiszen az emlegetett opus nem egyszerű. Sőt, egyenesen nehéz. Nekem pedig egyszerű földi halandónak nem is lehet tisztem ilyen szférák magasságában kinyilatkoznom.

Én ebben az esetben maradok csak a "Mester" elkötelezett híve, s átadom magam a zenehallgatás örömének. - (S ezzel most hálát adok az égnek.)

Még annyit nem tudok csak biztosan magamban eldönteni, hogy ez a költészet zenébe öltöztetve, vagy a zene költői képekkel való leírásának játéka.

Amúgy meg: Hallgass Thy Catafalque-ot, mert az jó!
--
Dark Mother, Mother Divine!
Redrum 2012. szeptember 21., péntek, 20:02
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 453
Válasz Nagaarum üzenetére:



Ez azért vakmerő kijelentés. Én nem tudnám megnevezni a legjobb magyar lemezt. Az ezelőtti TC lemezt, a http://www.femforgacs.hu/review/2220/Thy_Catafalque_Roka_hasa_radio_2009 hallottad? Az sokkal jobb ennél szerintem.


Persze, meg a Tűnő Idő Tárlatot is. Meg a Zsírt is. És mindegyik nagyon tetszik, de amíg azt elismerem, hogy a Róka tényleg metálosabb, de talán még eredetibb ötletek is vannak, addig a Rengeteg engem sokkal jobban szórakoztat (Mondjuk nálam ez 10/10, a RHR meg 9/10). Egyébként nem is fogalmaztam a legjobban, mert az "azt is ki merem jelenteni" rész azt jelenti, hogy nem tudok egy olyan albumot mondani Magyarból, ami jobban tetszett volna. Meg inkább magára az egész zenekarra akartam inkább utalni, hogy verhetetlen. És akkor a verhetetlen zenekarnak számomra ez a verhetetlen lemeze. :-)
Nagaarum 2012. szeptember 21., péntek, 19:43
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz Redrum üzenetére:

Ez az album szinte tökéletes, így egy év után is hatalmas élvezettel veszem elő. Ilyenkor válik igazán viccessé és szomorúvá mikor osztálytársam azt mondja, hogy a Tankcsapda a legjobb belföldi zenekar... Nos én erre a titulusra mindenképp a TC-t nevezném és mondjuk azt is ki merem jelenteni, hogy magyar ember nem csinált még ennél jobb albumot. Az mondjuk még elég ciki, hogy külföldön többen ismerik és hallgatják, mint itthon. A következő albumon viszont nem fog szerepelni Bakos Attila, szóval kíváncsian várom milyen megoldásokkal fog operálni Tamás, mert hogy fog, az biztos!


Ez azért vakmerő kijelentés. Én nem tudnám megnevezni a legjobb magyar lemezt. Az ezelőtti TC lemezt, a http://www.femforgacs.hu/review/2220/Thy_Catafalque_Roka_hasa_radio_2009 hallottad? Az sokkal jobb ennél szerintem.
Redrum 2012. szeptember 21., péntek, 19:11
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 453
Ez az album szinte tökéletes, így egy év után is hatalmas élvezettel veszem elő. Ilyenkor válik igazán viccessé és szomorúvá mikor osztálytársam azt mondja, hogy a Tankcsapda a legjobb belföldi zenekar... Nos én erre a titulusra mindenképp a TC-t nevezném és mondjuk azt is ki merem jelenteni, hogy magyar ember nem csinált még ennél jobb albumot. Az mondjuk még elég ciki, hogy külföldön többen ismerik és hallgatják, mint itthon. A következő albumon viszont nem fog szerepelni Bakos Attila, szóval kíváncsian várom milyen megoldásokkal fog operálni Tamás, mert hogy fog, az biztos!
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.067 seconds to render