A
Vortex 2008-as bemutatkozó
Phanopeia nagylemeze és az azt követő 2009-es
Silence című média könyve/soundtrackje után legújabb munkája
Rockdrill címmel lát hamarosan napvilágot a kanadai Cyclic Law gondozásában.
Sir Jacob Epstein (1880-1959) vorticista művész alkotta
Rock Drill szobra inspirálta a német formáció ezen lemezét. Az 1956-ban elpusztított műalkotást ’62-ben öntötték újra bronzból, amely a
szörnyű Frankensteinné tettük magunkat üzenetet hordozza magában. Maga a lemez koncepciója is szorosan követi a fent leírtakat, mégpedig rekonstruálni kívánja a történelmet, visszautaztatni szeretné a hallgatót.
A dark ambient egy igen kötött műfaj, legjellemzőbb rá a mély tónusú szintetizátorok és effektek által keltett sötét hipnotikus állapot előidézése, ám a
Vortex e korlátokon valamelyest túlmutat. Megjelennek itt szépen kikevert akusztikus gitárok, például a
Canto Spoleto vagy a
Fatalism című dalokban. Törzsi ritmusok fokozzák a hangulatot (
Rockdrill I). A dalok hosszúsága sem tipikusan a stílus által már-már megköveteltet hozza, itt ugyanis a leghosszabb szerzemény is nyolc perc alatti. A bejátszások is szépen ki vannak keverve és a lemez egészére elmondható, hogy tökéletes hangzással bír.
A hangok jól illeszkednek egymásra, igaz nem beszélhetünk olyan monumentális kidolgozásokról, mint például a
Raison D’etre esetében, de a
Vortexet nem is szabad azzal egy kalap alá venni.
A
Persistence című dalban megjelennek martial industrial momentumok is, de persze csak hatásfokozóként. Ez is egy jól sikerült darab!
Az
Asylum folytatja az imént leírtakat, de itt már ipari témák is felütik a fejüket (mély ütősök, vasverések, nyikorgó effektek…) eszembe juttatva a
Sophia és a
Karjalan Sissit elmerültebb pillanatait.
A
Construction címűben már a
Raison D’erte vaskolompos világa is feltűnik egy nagyon hatásos atmoszférát teremtve a hallgatóban.
A
The Fall egy transzba ejtő rituális dobalapozásra épít, a háttérben az arányosan kikevert effektek mellett a bejátszott torokéneklés biztosítja a túlvilági hangulatot. Nagyszerű darab! Majd a
Rockdrill II és a záró tétel párosával érkezünk vissza a klasszikus értelembe vett sötét ambient világába.
Az, hogy mennyire utaztatja vissza a hallgatót a
Rockdrill a koncepcióján alapuló történelmi és művészeti témához, egyéntől függ. Az viszont minden bizonnyal elmondható, hogy a
Vortex egy szépen megszólaló (a mastering a Cyclic Law-os
Frederic Arbour munkáját dícséri), fantáziadús lemezt tett le az asztalra. Mindenképpen érdemes odafigyelni a
Vortex munkájára!
A lemez 500 példányra limitálva, 4 paneles digi tokban, 12 oldalas booklettel lát napvilágot november 6-án.