This Mortal Coil (2011)
A Redemption nekem - biztosan Ray Alder miatt - a Fates Warning kistestvéreként élt a tudatomban. Aldert nagyra tartom, mégis ezzel a csapatával bevallom őszintén nem kerültem valami közvetlen kapcsolatba. Igazából, most az ismertető írásakor kerestem rá, s meg kellett állapítanom, hogy a 2005-ös második lemezükön kívül (The Fullness Of Time - amin Ray bemutatkozott), a 2007-es The Origins Of Ruin, valamint a 2009-es koncertfelvételük, a Frozen In The Moment - Live In Atlanta van meg, de igazán felidézni nem nagyon tudok belőle semmit. Azaz nagy valószínűséggel túl nagy hatással nem volt rám...
Most itt a friss lemez, a This Mortal Coil, s megint csak vegyesek az érzéseim. Mert míg szól jól elvagyunk, de túl sok maradandót nem tudok felidézni. Ez persze nem jelenti, hogy gyenge lemez született, hisz például remekül szól a lemez, ami nem is csoda, hisz Neil Kernon volt a producer.
Szóval egy afféle konceptlemeznek is nevezhető anyagot hozott ki a csapat. Az összekötő szál az alapító-gitáros Nick van Dyk néhány éve megállapított betegsége (leukémia), ami miatt a dokik kb. 3-5 évet jósoltak neki. Nos ilyenkor az ember nyilván elgondolkodik, számot vet, átértékel bizonyos dolgokat. Aztán, amikor szerencsére mégis sikerül túlélni, akkor mit is tehet a zenész, megírja, kiírja magából a traumát és a megkönnyebbülést.
Szóval This Mortal Coil nem egy könnyed anyag, viszont ráadásképp jó hosszú is a maga bő 71 percével. És talán itt keresendő az ok, amiért nem tudok maradéktalanul lelkesedni érte. Egyszerűen ez túl hosszú ez a 11 dalos anyag. Ami még persze ettől nem is lenne gond, de bár szinte minden dalban találok értéket, szeretni való momentumot összességében mégis kevés nótát tudnék kiemelni.



Rögtön a nyitó Path Of The Whirlwind-ben annyira tipikusan Ray Alder-es énektémák vannak, hogy csak az nem asszociál a Fates Warning-ra, aki még sosem hallott a csapatról (van ilyen?), ráadásul a zene sem áll távol Matheosék világától. Igaz, később meg némi újabb kori Dream Theater hatás is érezhető billentyűs téren.
Kiemelkedő még szerintem a Blink Of An Eye, ami számomra megint csak a FW-t idézi. És nem kizárólag Ray miatt. Azután a No Tickets To The Funeral, amit meg a refrénje miatt tudok ajánlani. Azután ott a némiképp technos hatású, Noonday Devil, aminek megint csak elég emlékezetes refrént sikerült összehozni és ennél meg mintha a Nevermore szellemisége ugrana be, de ez lehet, hogy csak az én hülyeségem.
A Let It Rain ilyen fél-lírai cucc, ami kis pihenőt engedélyez. A Perfect számomra olyan prog rock bandákat idéz, mint a Threshold vagy a Spock's Beard.
Van tehát csemegézni való a lemezen, mert hát akár a dalok hangszerelését tekintjük, nem nagyon lehet belekötni, ahogy az előadásba sem. Nekem is csak a már említett problémám van az albummal, azaz, hogy keveslem az emlékezetes, fülbe ragadó dalokat. Ezt leszámítva azonban nem nagyon lehet belekötni. Az meg egyenesen pozitívum, hogy mennyi érzelem szorult a lemezbe.
Ráadásul a Travis Smith által jegyzett borító is passzol a hangulathoz.

A lemez jó szokás szerint megtalálható egy nagyon különleges limitált Digipak változatban is, amibe a bónusz lemezen olyan előadók hat dalát vették fel, mint Elton John, a Starship, a Toto, a Journey, az UFO és Tori Amos.

Redemption_This_Mortal_Coil_2011
Kiadó:
Stílus:
prog power
Értékelés:
 
Pont
: 7.5 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Path Of The Whirlwind (5:26)
2.Blink Of An Eye (5:57)
3.No Tickets To The Funeral (6:26)
4.Dreams From The Pit (9:11)
5.Noonday Devil (5:03)
6.Let It Rain (7:21)
7.Focus (5:43)
8.Perfect (4:48)
9.Begin Again (6:11)
10.Stronger Than Death (5:29)
11.Departure Of The Pale Horse (10:15)
Írta:
9000Sanyi
2011. október 18., kedd, 10:41
Facebook:
Morsimperator 2011. október 18., kedd, 18:25
Morsimperator
Csatlakozott:
2008. október 5.
Hozzászólások: 86
Szerintem is a legjobb a Snowfall on Judgement Day album!
Szénné hallgattam már.
Sajnos ez a mostani mostohatestvére sem lehet.
Ha a Snowfall on Judgement Day nekem 10 pont, ez a mostani csak 2.
Delete! :-(
oldboy 2011. október 18., kedd, 17:49
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1898
Tény, hogy ezúttal egy olyan fülbe mászó, slágeres dalt se írtak, mint az előző lemez Walls című meganótája.
És összességében is erősebbnek tartom a Snowfall on Judgement Day albumot.
Persze gyenge lemezt valszeg sose fognak kiadni, de ez nálam is olyan 7.5, max. 8 pontos.

Azért remélem, hogy hamarosan a Fates Warning is új lemezzel rukkol elő, mert az Arch/Matheos opusz és Ray Alder itt nyújtott teljesítménye alapján egy újabb kiváló lemez várható tőlük! \m/
Koncertek
június 11.,
Pannonia Fields
Slipknot
július 3.,
Papp László Budapest Sportaréna
30. Rockmaraton Fesztivál
július 7.,
Szalki-sziget
továbbá
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.071 seconds to render