Az alig két éve alapított Roar zenekar második demója a "A halál árnyékában" címet kapta. A banda neve még most is furán cseng a fülemben, inkább a fogmosás utáni gargarizálást juttatja eszembe, semhogy egy metal bandát. A weboldalukat átböngészve kiderült, hogy nagyon demokratikusan, sorshúzással döntöttek a csapat nevéről. Lelkük rajta, nekik kell ezzel együtt élni.

Ami a fent megnevezett demó tartalmát illeti; afelől semmi kétségem, hogy a tagok elkötelezett thrash rajongók. A műfaj legnagyobbjainak hatása -Slayer, Sepultura- egyértelműen kitűnik a dalokból. Nem hiszem, hogy érdemes lenne szót vesztegetni a plágium-gyanús részekre. Először is: nem egy az egyben lopásról van szó; másodszor meg: kapja be aki egy amatőr, alföldi zenekart elítél azért, mert a kedvenceik kihatással voltak a dalaikra.
Ezen dalok felépítése, hangzása amolyan "oldszkúl". Imádom a dallamos gitárszólóikat. A hangszeres teljesítményük biztosan nem kikezdhetetlen, -személy szerint azért nem tudnék belekötni- és hallatszik, hogy rengeteg gyakorlás és még több megszállottság segíti a játékukat. A tagok jól értik/érzik egymást. Riffjeiket, dallamaikat szépen kordában tartják. Nem vettem észre, hogy belefutott volna a produkció valamiféle öncélú, unalmas virgázásba. A szövegek ugyan megmosolyogtattak a több helyen előforduló sablonosságukkal, de bárki is írta őket, csakis társadalmilag érzékeny, érző személy lehet. Ez pedig az én értékrendem szerint mindenképpen pozitívum.

A demót mp3 formátumban az interneten postázva kaptam meg a szerkesztőségtől mindenféle kísérőlevél nélkül, így fogalmam sincs, hogy a felvételek hol készülhettek. Gyanítom a próbatermük adta a helyszínt, az utómunkálatok pedig valamelyikük számítógépén zajlottak. Ha nem, akkor legközelebb jobban odafigyelve kell majd stúdiót találjanak maguknak. Persze a digitális felvételi technikának köszönhetően ma már nem hallható az a fajta zaj a felvételeken, mint a kazettás korszakban készült demókon, de talán többet is kihozhattak volna az anyagból, ha a megfelelő hangmérnöki fülek is végigkísérik a folyamatot.
A szakértő fülek bevonása mindenképpen jól jött volna kiszűrni/redukálni a dalok legnagyobb szépséghibáját, ami itt (is) az énekes teljesítménye. Értem én, hogy thrash metal meg minden, de azért a dalok megérdemeltek volna egy kis törődést ezen a téren. Sok helyen a HC-s kiabálás sem élvezhető a rossz hangfekvés miatt. Ha valami effekttel megerőszakolva kicsit eltorzítják az énekhangot, már nem lenne ilyen fájdalmas a történet. A demót záró "Álom volt" dalban tűnik fel legjobban, hogy emberünk nagyon szét van csúszva, nemigazán talál kapaszkodót. Itt tényleg alig hallani tiszta hangot.
Nem bántani akarom Majláth Lajos énekest, mert szerintem ideális alkat az énekesi posztra. A lelkesedése sajnos nem lesz elég a sikeres előadáshoz és jobban tenné, ha csak megfelelő számú intenzív énekóra után vágna bele a jövőben a felvételeknek.

Ha ez megtörténik (és miért ne történne, hiszen Lajos barátunk elég elkötelezettnek tűnik az interneten fellelhető videó felvételek alapján) és a dalok átesnek azon a bizonyos "külső fül" szűrőn, akkor elmondhatják, hogy ők bizony mindent megtettek a minőség érdekében.

A csapatban rejlő potenciál tagadhatatlan. Kár lenne elvesztegetni.