Amikor szóba kerül a Tankcsapda, mindig akad néhány fanyalgó, akik szerint már rég nem is kéne játszaniuk, meg divat a 'csapdát szeretni, mert mindenhol ezt nyomják, stb. Nem is akarok ebbe belemenni, nem erről szól, nem erről kell szóljon ez a DVD ismertető.
Azt nem lehet elvitatni, hogy a tavaly húsz éves jubileumát ünneplő debreceni csapat fokról fokra haladva lett az, ami. Voltam jó néhány koncertjükön, s nem mondom azt, hogy mindig felejthetetlen bulit toltak, de csalódást azért sosem okoztak.
Az utóbbi évek lemezeit már nem érzem magamhoz annyira közel, néhány hallgatás után más kerül a lejátszóba, de ennek okairól most nem ejtenék szót. A korai klasszikusok viszont bármikor jó érzéssel töltenek el. S egy jubileumi koncerten nagy hiba lett volna nem ásni vissza a kezdetekhez. Persze Lukácsék profibbak annál, hogy ilyen baklövést kövessenek el. Pláne, hogy a koncertről felvétel is készült, s a 2009-es Sziget -1. napján tartották hatalmas közönség előtt.
A DVD-t, csakúgy, mint a Minden jót lemezt, az új kiadójuk, az Alexandra Records adta ki, s egy nagyon igényes, kihajtogatható papírtokos digipack kiszerelésben. S a tartalom is kielégíti a régi és az időközben érkezett újabb rajongók igényeit is véleményem szerint. Ha valami miatt lehet fanyalogni - bár ez így lehet, hogy erős - az talán az, hogy a jubileum kapcsán nem hívtak régi tagokat. De hiányérzetem emiatt sincs. Cseresznye bemozogja a színpadot, Fejes Tomi sem egy beleborulok a dobszerkóba típusú zenész. Lukács Laciról pedig nem hiszem, hogy bárkinek is beszélnem kellene, hozza a formáját itt is.
Az biztos, hogy a koncertprogramból nem maradt ki semmi, amit egy jubileumi 'csapda bulin elvárhatunk. Válogattak a banda minden korszakából, minden albumáról. Ahogy azt Lukács említi is, s itt-ott olvashattuk is már, volt azért izgalom a fiúkban, egy ekkora kaliberű koncert miatt. De felfedezhető a megilletődöttség is, hisz ennyi ember ünneplése azért mindenképp megindító, nem mindennapi, ám bizonyára nagyon jóleső érzés. Szerencsére ez a felvételen nem érződik. Sőt, igazi profizmussal szembesülhetünk. És ez nem csak a zenekarra igaz, hanem a háttérben dolgozókra is, hisz volt itt piró, kivetítők. De ugyanez áll a felvételt készítő stábra is. Igaz, ha jobban megnézzük a Pixel Film csapata sem ma kezdte az ipart.
Nem vagyok túl nagy koncertfilm rajongó, azonban a két korongon található felvétel igazán minőségi munka. Nem megszokott kameraállások, jó vágások, remek hang (sztereó és 5.1 a házimozisoknak). Kiváló munka.
Extrákkal ugyan nem kényeztetnek el, egy rövid werkfilm kapott még helyet, amiben kicsit beleláthatunk az előkészületekbe. Emiatt azonban nem vonnék le pontot.
Nyilván mindenkinek vannak kedvencei a zenekar munkásságából, nekem például a Connektor lemezzel bezárólag tetszett utoljára maradéktalanul teljes Tankcsapda anyag, de azért azóta is mindegyik lemezen találok nekem valót. Ennek fényében - és, hogy nem láttam a zenekart élőben évek óta - öröm volt hallani az egész korai Baj van-t, a Legjobb mérget, hogy a kis Johnnyról már ne is beszéljek. De azt kell mondjam ez egy hibátlan koncertprogram volt, profi zenekarral, kiváló közönséggel, méltó ünneplés a második X-hez.
Most sajnálom is, hogy élőben kihagytam.