A szegedi KerecsenSólyom zenekar 2004-ben határozott úgy, hogy megkezdi zenei aktivitását. A kezdeti idők az összecsiszolódással és számírással teltek, majd közel négy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kézzelfogható anyaggal (demó) rukkoljon elő a formáció. Idén áprilisban pedig végre napvilágot látott a folk metalban utazó banda első nagylemeze, az Aquileia Ostroma, amely gyakorlatilag a demó letisztultabb, újrarögzített változata.


Férfiasan bevallom, hogy Aquileiáról a történelmi tanulmányaim során nem hallottam, pedig itt egy hasonlóan jeles, fényes diadalról van szó, mint amilyen a méltatlanul mellőzött, ledegradált pozsonyi csata volt. Aquileia a mai Itália területén, a Natissa folyó partján fekszik és patinás múltját jól jelzi, hogy mind a mai napig archeológiai kincsesbányának tartják. De mi köze a városkának a magyar történelemhez? Az, hogy az elődeink tartott, a velünk egy vérből valóknak tekintett hunok itt diadalmaskodtak 452-ben a kalandozások korának tartott éra hajnalán.

Tehát a történelem ezen korszaka ihlette meg a KerecsenSólyom zenekart, s ez mind a külsőségekben, mind a zenei atmoszférán jól látszik. A közel félórás játékidővel bíró, hat dalból összeálló korong speciális auráját a rendkívül differenciált hangszerek adják, többek között doromb, furulya, kaval, mandolin, tekerő, duda, töröksíp, harsona, trombita, ciszter, hegedű és koboz lett bevonva a komponálásba. Ennyi hangszer együttes megszólaltatásához természetesen elengedhetetlen volt vendégzenészek bevonása is. Nem vagyok híve a hasonlítgatásoknak, de párhuzam mindenképp vonható a KS és pl. az olasz – a Fémforgács hasábjain már górcső alá vett – Folkstone munkássága között, lévén hasonló ösvényen halad a két banda az elképzelést, koncepciót és végeredményt tekintve. A Hősök Mulatómezeje dal középső harmadánál pedig némi Finntroll hatás volt érzékelhető, ha szigorúan az atmoszférára fókuszálunk. Azonban mind közül a legkellemesebb hallgatnivalót a négyes, Kerecsen című nóta szolgáltatja, rendkívül igényesen összerakott, minden tekintetben változatos alkotás lett! Összességében az a meglátásom, hogy Magyarországon ilyen magas kvalitásban még senki nem tett le az asztalra efféle nyersebb hangvételű folk metal lemezt.

Mindenképp üdvözlöm az ilyesforma bandák megjelenését a hazai színtéren, mivel nálunk ez egy betöltetlen rés az underground berkein belül. A durvább metal válfajok folk metallal történő ötvözésében a környező országok, valamint a szovjet utódállamok egyelőre előrébb járnak nálunk, de a jelek szerint megkezdtük a felzárkózást!