Via Gnosis (2009)
"Tudom, hogy meghaltál, de nem hiszem,
még ma sem értem én;
hogy pár kavics mindörökre bezárhat,
hogy föld alatt a hazád és a házad,
ugyan hogy érteném.
"
/Szabó Magda - Elégia/

Talán egyeseket meglep majd, de a kedvenc Solitude Productions-ünk nem csak Ukrán és Orosz csapatokkal foglalkozik (ahogy eddig is volt erre már elég ellen példa), hiszen a Nox Aurea svéd, azon belül is Gothenburg-i csapat. Még se számítsunk valami új keletű In Flames vagy At The Gates másolatra. A Västra Götalands lä nevű városkából érkezett csapat tavaly tette meg első komolyabb lépését Via Gnosis című debütjével, s mellesleg 2005-ben alakultak.


A helyett, hogy a már fentebb említett csapatok mezsgyéjén haladtak volna a Nox Aurea legénysége, inkább a doom-death megkeseredett világát erősíti, azon belül is elsősorban a My Dying Bride neve említhető meg, de valahol a háttérben ott vezekel a korai Crematory illetve Cemetery, és a Paradise LostLethian Dreams és Bolt Thrower is. Természetesen a több mint egy órás Via Gnosis nem hoz új nyarat, de még fecskéket se nagyon indít neki a kifutópályán valami friss dologért… ezen nem változtat Alice Persell művésznő csodálatos hangja sem (így néhol erősen a korai Theatre of Tragedy vonalon halad a dolog).
Bár azt hiszem a tradicionális elemek miatt nem is akartak ők újítani, egyszerűen létrehoztak egy újabb halmazt, amely fanyarú, keserű, romlottan édes, álmokkal teli, no meg fájdalommal szőtt. A külsőségek a megszokott keserű és haldokló giccsekben tetszelegnek, a klisét leszámítva illik a koncepcióhoz, s a valóban mély szövegekhez. A hangzás is tökéletesen megfelel a műfaj kritériumainak, avagy mélyen szántó és sötéten reszelő riffek hada fogad, amint a lágy billentyűk felhői repedezni kezdenek. Igényes és jól összerakott anyag, amin érződik a tudás is és az hogy érlelve lett, nem elkapkodott, kényszer korong!


Szokványos zárással varrom el a szálakat; avagy aki vevő a doom-death zenékre, az ezzel is tehet egy próbát, ám aki csak érdeklődő és nem a műfaj kegyence, az hagyja nyugodtan tovább úszni a csendes folyón, akár egy falevelet…

Nox_Aurea_Via_Gnosis_2009
Kiadó:
Stílus:
Mély-sötét doom-death massza…
Értékelés:
 
Pont
: 8.2 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Opus Draconus (1:55)
2.The Funeral Of All (10:15)
3.Odium Divinum (7:48)
4.Suffer (11:09)
5.Distant Stars (2:18)
6.Nights in Solitude (10:04)
7.Last Amongst Earth And Sky (8:59)
8.Mother Alethia (12:28)
9.Via Gnosis (6:25)
Írta:
haragSICK
2010. január 24., vasárnap, 23:22
Facebook:
D4rkAv3ng3r 2010. március 27., szombat, 19:57
D4rkAv3ng3r
Csatlakozott:
2009. november 15.
Hozzászólások: 553
Nem vagyok doom-os, sőőt mégis jó album szerintem. :-]
--

Maarton 2010. február 23., kedd, 19:09
Maarton
Csatlakozott:
2006. november 17.
Hozzászólások: 238
Szerintem elég jó kis lemez. Ajánlom a doom arcoknak.
--
Maarton
hammerengő 2010. február 10., szerda, 02:35
hammerengő
Csatlakozott:
2009. március 23.
Hozzászólások: 223
Brrrr, ha még egyszer meg kéne hallgatnom, felvágnám az ereimet! A stílus fanjainak mestermű, nekem lassan ölő méreg! :'S
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.043 seconds to render