Backspacer (2009)
A Pearl Jam, hogy úgy mondjam a szívem csücske. Természetesen elsősorban az első két lemezükkel vagyok a legnagyobb barátságban, de az azt követőket is tudom értékelni. Az 1996-os turnéjuk pesti állomását (még anno a BS-ben) az eddigi "pályafutásom" egyik jelentős koncertjeként tartom számon.


Szóval kíváncsian vártam a kilencedik lemezt. Már csak azért is, mert a felvezetésként elővezetett The Fixer igencsak tetszetős darab volt.



Azzal persze tisztában voltam, hogy nem fognak visszaásni a gyökerekhez, legalábbis nem abban az értelemben, hogy az első két-három albumot tekintjük kiindulópontnak a Backspacer megítélésekor. Másrészt viszont ezen a lemezen is érezni, hogy a hatásaik, az amerikai folk-rock, megkockáztatom, hogy halványan még némi country is előtérbe kerül.

Mindenesetre, most jónéhány hallgatáson túl úgy érzem, ez az album, ha nem is lesz örök kedvenc a Pearl Jam sorból, azért a gyakran hallgatott albumaik közé kerül. Hisz jó néhány dalt találtam a Backspacer-en, ami nagy valószínűséggel koncerten is előkerül (mint ahogy a weben fellelhető setlisták is bizonyítják elő is kerül).


Szóval, ez a lemezanyag egy jó hangulatban lévő, felszabadultan alkotó csapatot mutat. Itt nem találtam igazi üresjáratot sem, ami valljuk be egyes lemezeken megjelent. Például a Vitalogy-t épp emiatt nem is szoktam hallgatni. Na, de vissza a Backspacer dalaihoz. A lemez első felében a pörgősebb daloké a terep.

A nyitó Gonna See My Friend rögtön megadja az alaphangot, majd jön a kedvencem a lemezről, a Got Some.
Aztán a már említett klipes The Fixer-t követi a Johhny Guitar. Ha jól vettem ki a szövegből ezzel valamelyest emléket állítanak a hatvanegy éves korában a színpadon (gitárszóló közben) elhunyt amerikai blues/funk zenész Johnny "Guitar" Watson-nak. Ennek ellenére vagy tán épp ezért ez is a tempós tételek.
A dalok innen kissé lelassulnak, melankólikusabbá válik a lemez, de azt korántsem mondanám, hogy gyengébb dalok sorakoznak ebben a szekcióban. A Just Breathe például Nothingman (a Vitalogy-ról az egyik, ami "megmentette" azt a lemezt) testvére is lehetne.
Azért itt is felpörög néha a banda, például a Supersonic egy jó gyors téma, ami ugyan nem lesz klasszikus, de ettől még jól áll Nekik, s egy-egy koncerten talán még fel is pörgetheti a hangulatot. A Force of Nature meg jó kis örömzene, akusztikus gitárral, felszabadultan.
A záró The End meg amellett, hogy egy búcsúzkodós, elmúlós szövegű egyszerű kis nóta, van benne finomság is. Bár gondolom a vonósok samplerről mennek. Viszont nagyon passzol a hangulathoz.

A hangzás természetesen kiváló, a borító ötletes, bár nem biztos, hogy pont ehhez a lemezükhöz illik leginkább.

Összességében azt mondanám, hogy ez a lemez szélsőségektől mentes, kortalan rockzene. Hogy aztán mennyire állja meg a helyét, akár csak a zenekar életművében is azt majd az idő eldönti. Nekem ez most hosszú idő után az első olyan lemezük, melyért maradéktalanul tudok lelkesedni.
Pearl_Jam_Backspacer_2009
Kiadó:
Stílus:
(már nem grunge) rock
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Gonna See My Friend
2.Got Some
3.The Fixer
4.Johnny Guitar
5.Just Breathe
6.Amongst The Waves
7.Unthought Known
8.Supersonic
9.Speed Of Sound
10.Force Of Nature
11.The End
Írta:
9000Sanyi
2009. november 7., szombat, 18:59
Facebook:
rDAVE 2012. december 30., vasárnap, 12:47
rDAVE
Csatlakozott:
2010. szeptember 8.
Hozzászólások: 2
Válasz Nűnű üzenetére:

Kezdek aggódni: Peral Jam lemez, Alice in Chains lemez, sőt még turné is. Kezd visszatérni a szörny, ami már egyszer, vágre valahára, hál'Istennek, kimúlt? Leviatán-grunge mit akar már megint? Nem halt meg elég jó banda, meg jobb sorsra érdemes zenész?


Igaz régi komment, de...
PJ eddig is aktív volt, ahogy az AIC is 2005 óta, és már Soundgarden is visszatért, de ezzel mi is a probléma? Grunge meg előtte és utána is volt, szóval újra nem fog mainstream-be kerülni.
Nűnű 2009. november 10., kedd, 19:04
Nűnű
Csatlakozott:
2008. május 5.
Hozzászólások: 7
Kezdek aggódni: Peral Jam lemez, Alice in Chains lemez, sőt még turné is. Kezd visszatérni a szörny, ami már egyszer, vágre valahára, hál'Istennek, kimúlt? Leviatán-grunge mit akar már megint? Nem halt meg elég jó banda, meg jobb sorsra érdemes zenész?
Koncertek
Equilibrium - Renegades Tour 2020
január 28.,
Dürer Kert
European Galactic Terrortour
február 7.,
Barba Negra
World Dominion Tour 2020
február 20.,
Barba Negra
Kvelertak
március 10.,
Dürer Kert
április 11.,
Backstage München
május 16.,
Arena
június 11.,
Pannonia Fields
továbbá
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.053 seconds to render