Bible Of The Beast (2009)


„Az Úr 2003. esztendejében két német farkas-testvér; Charles, a brácsás és Matthew, a lantos úgy döntött, hogy vándormuzsikussá lesznek. Útjukon csatlakozott hozzájuk Falk, az orgonás és a Stéfane, a dobos Franciahonból. Énekmondót a távoli Románföldről találtattak és azt beszélik, Attila emberfarkas, akit átok változtatott farkassá.” Így tartja a legenda.

Áprilisban harmadik lemezével jelentkezett a német székhelyű, multinacionális Powerwolf. A 2005-ös Return In Bloodred és a 2007-es Lupus Dei után itt a Bible Of The Beast.

A lemezt forgatva mind a banda neve, mind a dalcímek gúnyos mosolyt csaltak az arcomra. Micsoda fantáziátlanság, micsoda közhelyparádé! Harmadvonalbeli power metal ezerszer hallott dolgokkal…

A korongot a lejátszóba juttatva azonban lehervadt a vigyor a képemről és a hátborzongató nyitány, a Prelude To Purgatory után már érdeklődőn várom, mi kerekedik ki ebből. A Raise Your Fist Evangelist a Carmina Burana kórustételeihez hasonlóan indul, amely még a prelűdből folyik át, aztán robban a bomba és egy irgalmatlan power metal nótát kapunk az arcunkba. Sabaton? Olyasmi, de sokkal jobb. A megszólalás Fredrik Nordström Dream Evil gitáros és producer műve, aki már rengeteg fantasztikus produkciót tett le az asztalra. Attila hangja egyszerűen lenyűgöző, mind az erejét, mind az előadásmódját tekintve. Ez azonban nem csoda, hanem készség, hiszen a bukaresti Zeneakadémián végzett klasszikus opera szakon.


Az orosz népzenei alapokon álló Moscow After Dark szintén kiváló himnikus power a bivaly erejével. A németül és angolul felváltva előadott szöveg nagy részét ugyan nem értem, de az orgona és a kórus olyan hangulatot varázsol, amitől feláll a szőr a hátamon és úgy érzem, magam is farkassá változom. A Panic bevezetője alatt kezdetét is veszi az átalakulásom, de a Maiden Fear Of The Dark-jára hajazó gitárokat hallva abbamarad. A nóta, és a következő Catholic At Morning… egyébiránt a Running Wild szellemét idéző, ellentmondást nem tűrő power metal darab. Inkább kalózkodni lenne kedvem, bár a liturgikus karének betétek ettől a szándékomtól némileg eltántorítanak.

A Seven Deadly Saints az Avantasia The Metal Opera egyes tételeire emlékeztető szerkezetű darab, teátrális zenei elemekkel és tempós fémmel egyaránt megspékelve. Már egyáltalán nem találom megmosolyognivalónak ezt az albumot, ám a Werewolves Of Armenia végül mégis mosolyt varázsol az arcomra, a verzék ugyanis eszembe juttatják Mándoki és a Dschinghis Khan zenekar óriási slágerét, amely ugye egy mongol hadvezérről szól. A Werewolves refrénjében előkerül a Puljuska Polje (magyar címe: Vár ránk a síkság) című örökbecsű is, ami valószínűleg az oroszországi polgárháború idején született és a Vörös Hadseregben énekelték. Azt már meg sem említem, hogy a bevezető kaukázusi dallamai után Attila németül számol be… Tombol a zenei internacionalizmus, de sebaj! Régóta mondják, hogy nemzetközivé lesz holnapra a világ! Miért is ne élhetnének Örményországban örmények, németek, mongolok, oroszok és vérfarkasok békében egymás mellett?

Lobet den Herrn, azaz Dicsérjétek az Urat – a Zsoltárok Könyvének szavaival kezdődik a We Take The Church. „Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.” (Zsolt.33.2). Sem a citerát, sem a hárfát nem hallom a kíméletlen német fémek zajában, de valahogyan nem is hiányolom belőle, mert azért zengetnek rendesen. Mint Kasparek kapitány a régi szép időkben.

A Resurrection egy alaposan összetett darab, a dallamos hard rocktól a heroikus power metalon keresztül a thrash hatásokig mindent szépen összegyúrtak benne, és mindez kapott egy dirty rockos beütésű dalszöveget. A Maidenes Midnight Messiah után ismét egy hatalmas Running Wild nótát ereszthetünk a hallójáratokba a kicsit buta című St. Satan képében. A gregorián kar ebben a dalban is magaslatokba emeli a lelket, mégha az kicsit sötét is. Az album végére eljött és leült az ördög az orgonához, hogy eltolja a Wolves Against The World című Manowaros himnuszt a farkasoknak. Baj lesz? Dehogy! Az amerikai harcosok valószínűleg szövetségesekként tekintenek a német emberfarkasokra a világ ellen folytatott harcban…

Powerwolf_Bible_Of_The_Beast_2009
Kiadó:
Stílus:
Power Metal
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Prelude To Purgatory
2.Raise Your Fist, Evangelist
3.Moscow After Dark
4.Panic In The Pentagram
5.Catholic In The Morning... Satanist At Night
6.Seven Deadly Saints
7.Werewolves Of Armenia
8.We Take The Church By Storm
9.Resurrection By Erection
10.Midnight Messiah
11.St. Satan's Day
12.Wolves Against The World
Írta:
fkanya
2009. október 18., vasárnap, 13:30
Facebook:
ecsedyádám 2009. október 18., vasárnap, 20:44
ecsedyádám
Csatlakozott:
2009. október 17.
Hozzászólások: 35
Jó kis anyag ez,de nem tudom,Ti hogy vagytok vele-szerintem egyre jobban hasonlítanak a Sabaton-ra!(zeneileg).Az előző korongjukat én erősebbnek érzem,de csak annyival,hogy ez kilenc,amaz meg tíz pötty.Klisés is,meg nem is kell komolyan venni-de egyszerűen hallgattatja magát.És ez egy igen fontos szempont-nálam legalábbis.
Nűnű 2009. október 18., vasárnap, 18:13
Nűnű
Csatlakozott:
2008. május 5.
Hozzászólások: 7
Szerintem nagyon jó lemez, már az elődje, a 2007-es Lupus Dei is az volt, ez viszont még jobb. Valóban klisés, rutinos rockereknek megmosolyogtató szövegekkel, de a dalok megragadnak az ember fülében, és ez a lényeg. Magamban dúdolom a témákat, és ebben a dallamos metal műfajban csak ez számít.
fkanya 2009. október 18., vasárnap, 15:26
fkanya
Csatlakozott:
2009. szeptember 28.
Hozzászólások: 43
Én pedig ismétlem magamat: "A Powerwolf a stílus minden kliséjét, frázisát elpukkantja, ám ezt arcátlanul jó koncepcióval, vérkomolyan és szakavatottan teszi."

Ha a Manowarnak, a műfaj vitathatatlan gigászának megbocsátjuk, hogy klisés, hatásvadász, túljátszott és álpátosszal teli, fogadjuk el a Powerwolftól is, mert - csakúgy, mint DeMaio-ék - ezt halálosan komolyan gondolják.
renato 2009. október 18., vasárnap, 15:16
renato
Csatlakozott:
2008. december 4.
Hozzászólások: 125
Válasz Pistike66 üzenetére:

Idézem magamat a hangpróbás kommentből "borzasztóan klisés, hatásvadász, túljátszott, álpátosszal teli valami ez.". Véleményemet azóta is fenntartom. :-) Még hozzáteszem, hogy pályázhatnak a legostobább dalcímeket kiötlő banda címére. :-)

Sokan zseniálisnak tartják őket, jó dalok, akármennyire klisések is, én tökéletesen megértem mindkét tábort, csak én a képeket, a szövegeket a zenéket is a helyükön kezelem, és így valóban közel tökéletes a kép. :-)
Pistike66 2009. október 18., vasárnap, 14:39
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Idézem magamat a hangpróbás kommentből "borzasztóan klisés, hatásvadász, túljátszott, álpátosszal teli valami ez.". Véleményemet azóta is fenntartom. :-) Még hozzáteszem, hogy pályázhatnak a legostobább dalcímeket kiötlő banda címére. :-)
Koncertek
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.044 seconds to render