Az aktuális ismertető nem épp egy friss kiadású anyagról készült, viszont a Mytra zenekar Ecotone című anyaga mindenképp megérdemli, hogy szélesebb körben is megismerhessék.
Meg kell mondjam, nem igazán a kedvencem az instrumentális zene. Hirtelen nem is nagyon tudnék mondani olyat, amit tüzetesebben hallgattam volna - persze Satriani, Steve Vai dolgait futólag ismerem, és nem mondom, hogy Vangelis, Jean-Michel Jarre lemezek és hasonló jellegű dolgok sosem fordultak meg a lejátszóban, de valahogy nekem az az igazi, ha valaki dalol.
Ilyen bevezető után furcsa, de az Ecotone-t szívesen hallgatom, sőt!
Az öt nótás anyagról túl sokat nem tudok. Ha jók az információk, akkor ezt Kazincbarcikán, teljesen házi körülmények között rögzítették. Na ehhez képest viszont nagyon királyul szól. Le a kalappal!
Szóval az Ecotone-on található zenét azon túl, hogy instrumentális nehéz kategorizálni. Talán felesleges is... Mindenestre megpróbálom leírni, csak a miheztartás végett.
Adott ugye a felállás: dob-basszus-két gitár, valamint programok. Az alapvetően rockzenei felállás adta lehetőségeken túl a srácok az egészet nyakonöntötték egy gépies "szósszal", amit nagyon eltaláltak úgy a hangzást, mint az egész arányait tekintve. Az egésznek nekem van egyfajta (ez lehet hülyeség) JM Jarre/Mike Oldfield hangulata, jellege, de persze metalba ágyazva.
Az alig huszonhét perces lemez dalai négy és hat perc között mozognak, ami azért is jó, mert nem húzzák el a dolgot, viszont elég idejük van kijátszani mindazt, amit az adott nóta, annak hangulata megkíván.

Kíváncsi lennék az élő teljesítményükre, mivel (és talán ez az egyetlen, amit ha nem is hiányosságként, sőt még csak nem is negatívumként jegyeznék meg, de számomra kissé zavaró tényező) a dobot tudom a legkevésbé elkülöníteni a gépi hangzásoktól. Persze ez lehet koncepció is...
Szóval a demo hallgatása során a zene szinte a szárnyára vesz és elrepít vagy ha úgy jobban tetszik úszhatsz vele. Rengeteg a szólisztikus rész, de nem megy az összkép hatására. A nótákban itt-ott klasszikus zenei hatásokat is érzek, elsősorban a billentyűsöknél, ami külön plusz pontot ér. Azt hiszem, egyes dalok, dalrészletek akár filmzeneként is megállnák a helyüket.
A gitárosok - Hocza Róbert alias Igor (Remorse is) és Dévényi Gábor amellett, hogy igencsak fifikás témákat hoztak össze, a szólókról nem is beszélve, a programozást is maguk ra vállalták. És milyen nagyszerűt alkottak. Végig sikerült az arányokat eltalálni, ezzel erősítve a zenei összképet.
A borítóra sok szót nem vesztegetek. Igazából rendben van, egy házi gyártású demonál ennyi elég is. A fontos információk megtalálhatók rajta. A kép pedig hangulatában visszadja a lemezét.

A lemezanyag a zenekar weboldaláról letölthető, de fizikai formában is hozzáférhető.