In The Shadow Of A Thousand Suns (2008)

 Nahát! Kiálthatna fel a hallgató az Abigail Williams debütanyagát hallva. A tojáshély még a seggükön van, de máris a Dimmu Borgir babérjaira törnek! Legalábbis Amerikában. Ugyanis a csapat akármennyire is meglepő Arizona szülötte, ami igazán sok és izgalmas kérdést vet fel. Azt hiszem már a második mondatommal sikerült mindent elárulnom. A srácok leplezetlenül hozzák a Dimmu soundot és erre nem más kapott rá, mint maga a Candlelight. Nem semmi, hogy egy EP-vel sikerült beverekedniük magukat az egyik legnevesebb elit underground kiadó berkeibe, ahova mondjuk egy Sear Blissnek kellett sok-sok év és egy rakat nagylemez. Mi is az oka ennek a borzasztóan nagy megelőlegezett bizalomnak? Hiszen „csak” egy Dimmu klónról beszélünk. Szerintem a kiadó nagyon okosan azt a nem elhanyagolható tényt vette figyelembe, hogy a csapat amerikai, ahol éppen feljövőben van az északi stílus, jelenleg szűz terep és nem sok minőségi, norvég mércének megfelelő lokális bandával lehet támadni helyből. Szóval Abigail Williams lett egy európai kiadó előretolt helyőrsége és „a nép” szülötte próféta. Nyílván nem szabad elfelejteni, hogy azért a Dimmu, a Satyricon és megannyi más nagy név taposta ki vért izzadva az utat az alternatívát kereső amcsi fiatalok füle és a norvég fjordok között.

 Na szóval kicsit vessünk mélyebb pillantást is a friss anyagra. Nincs mit tenni, a fiatalok vették egy adott zenekar egyik legsikeresebb albumát (Dimmu Borgir Death Cult Armageddon), ezerszer meghallgatták, megtanulták, átnyálazták és elemezték, ízekre szedték, majd elkészítették a saját verziójukat. Nincs érdemes helyenkénti koppintásokról és nyúlásokról értekezni, ez egy az egyben kópia. Már a hat perces nyitónótában (The World Beyond) megkapunk mindent, ami szem szájnak ingere. A szintifutamok, a szinfónikus betétek, a csilingelő zongorakiállások és még az éteri tiszta ének is megvan. Ergo van ám külön bejáratú kis Simenje is, vagy ICS Vortexe, -vagy ahogy éppen most nevezi magát a művészúr- a csapatnak. Egyébként elég jó hangja van a srácnak, a többszólamú vokalizálást is igen jól sikerült leszednie, kár hogy még a Dimmunál is ritkábban vetik be.


 Az egyedüli kis különbség a méltatott zenekarhoz képest, hogy Sorceron károgása egy picit magasabb fekvésű, monotonabb, mint Shagrathé és Shagrathal ellentétben nem lehet érteni a blaszfémiákat, illetve a kapcsolódó külsőségek teljes hiánya is egy már módosult, amerikai nézetről árulkodik. Nincsenek szögecselt csuklószorítók és krómláncok miegyébkutyafarka kellékek. Ezt egyébként a csapat hirdeti is bőszen, és erényének tartja. Hát nem tudom. Ha már színházat csinál az ember, akkor ahhoz a jelmez is hozzá tartozik nem? Egyébként az anyagot a totális földbedöngöléstől több dolog együttese menti csak meg. Az egyik az, hogy nem csak a fortélyokat lesték el okosan, hanem szerencsére van erős dalírói véna is, ami még nem biztos, hogy a megfelelő irányba folyik, de mint debütalbum igen csak erős anyag lett az In The Shadow Of The Thousand Suns. A másik pedig (talán) a származásuk és az, hogy egy qrva nagy sivatagban akarnak vizet fakasztani. A harmadik pedig egy apró, de annál fontosabb fénysugár, mégpedig az utolsó The Departure c. tétel közepén hallható enyhén torzított igen megkapó tiszta férfi / női duett és akkusztikus gitáros kiállás, ami nagyon finomra sikeredett és üditő színfolt. Összességében is ez a szám áll talán  a legmesszebb a Dimmutól. Ha ebbe az irányba mozdulnának el, akkor én maradéktalanul boldog lennék velük kapcsolatban!

 Én azt mondom, hogy nem rossz kezdés ez, innen kellene egy nagyot ugrani az egyediség felé a következő anyaggal és akkor egy izgalmas és minőségi, szimfonikus black csapattal lennénk gazdagabbak. Had szóljon egy kicsit belőlem a vaskalaposság is. Azért az kicsit fúrja az oldalam, hogy jó eséllyel nem az igazi úttörők és autentikus északi csapatok fogják a piros-fehér csíkos babérokat learatni, hanem az arizónai black csapatok… Arizónai black. Mi az már? :D
Abigail_Williams_In_The_Shadow_Of_A_Thousand_Suns_2008
Kiadó:
Stílus:
Szimfonikus Black Dimmu Metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.I
2.The World Beyond
3.Acolytes
4.A Thousand Suns
5.Into the Ashes
6.Smoke and Mirrors
7.A Semblance of Life
8.Empyrean: Into the Cold Wastes
9.Floods
10.The Departure
Írta:
emp
2008. november 5., szerda, 09:16
Facebook:
emp 2016. január 9., szombat, 08:20
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Tudom, hogy sok évvel ezelőtti ez a komment és totál out of interest, de most a friss lemez kritikája miatt idekeveredtem és csak most olvastam el. Csak egy dolog miatt írok ennyi év távlatából, az pedig annyi kis adalék Darkavenger kommentjéhez, hogy érdemes megnézni a Metal Archives-en a bandával kapcsolatosan a "similar artists" kategóriát, ahova az értékelők által hasonlónak érzett csapatok kerülnek fel. No ki csücsül a lista élén, szignifikánsan a legmagasabb szavazattal? Hát a Dimmu Borgir...

Természetesen ez a párhuzam csak a 2008-as itteni debütre vonatkozik, utána már a második lemezével elkanyarodott a csapat, a frissel meg teljesen más irányba ment. :-)
--
Tiszta hülye, aki nem normális!
D4rkAv3ng3r 2009. november 16., hétfő, 20:34
D4rkAv3ng3r
Csatlakozott:
2009. november 15.
Hozzászólások: 553
Nem értek egyet a kritikával! Végighallgattam a lemezt többször is egyáltalán nem hasonlít a Dimmu-ra, sőt a Death Cult Armegeddon-ra sem. Megmutattam haveroknak is szerintük sem hasonlít egyáltalán. Annyi közös van bennük, hogy mindkettő együttes használ szintetizátort és black metal a műfajuk, ezzel az erővel Limbonic Art-ra is hasonlít vagy Nocternity-re. :-D (pedig azokra sem.)

Az meg, hogy amerikai együttes nem jelent semmit az utóbbi időben nagyon sok amerikai, mexikói és dél-amerikai underground együttesek alakultak. (pl. Megiddo, Sothis) Van jócskán egyszemélyes együttes is, pl. Element of Eclipse. (Tampa városból).
emp 2008. november 6., csütörtök, 13:34
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Akkor az olajfúró black banda!
--
Vigyázzatok, 30 felett mindenki gyanús!
Pope Fapalot 2008. november 6., csütörtök, 12:13
Pope Fapalot
Csatlakozott:
2008. június 10.
Hozzászólások: 325
Miért, az ABSU meg texasi =D

Egyébként ha jól emlékszem én erős Emperor hatásokat is hallottam ezen a lemezen hmm...
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.061 seconds to render