A svéd Closer 2005 végén jött létre a Hagforsban a Withered romjain, 2006 októberében kiadtak egy három számos EP-t, amiről egy dal rákerült az idén megjelent debütre is, amelyet megint csak a Pulverised Records terelt be egyre gyarapodó és híguló istállójába. A svéd társaság meglehetősen fiatal arcokból áll, ennek ellenére zenéjük profi és vérbeli hibrid…

A hangzás izmos, fejünket leszakító, majd rugdaló vaddisznó, a külsőségekért, pedig az a Martin Saavedra a felelős, aki a sok más igényesebb Pulversed termék fedőjéért is, pl. 21 Lucifers, Leng Tch’e és Deviant. Amúgy A Darker Kind Of Salvation koszos és szétfolyt szíve jól kifejezi azt a rideg és gépies atmoszférát, ami a korongon fogad közel 38 percben. Sok helyen melodikus death metalnak írják, amit nem is zárnék ki, azonban ennyivel az energikus metalcore is rásüthető lenne, mint ragadós bélyeg, s akkor még nem beszéltem az indusztriális jellegről, amely újabb textúrát nyom a Closer művek alkotására. Akadnak egész súlyos és kemény nóták is, azonban annyi energikus le és kiállás van, és annyi helyen csillannak meg a sampler gombjai a svéd éjszaka neonjában, hogy a Pain (pl. az Open Your Eyes című tétel is erre enged asszociálni) neve egyáltalán nem tűnik irrelevánsnak. A dallamok tipikusan a skandináv vonalat követve modern és érett témákat hoznak össze, remek szólókkal, és néhol dallamos – már-már numetalos jelleggel (pl. a What Am I? és a This Hate – ezek engem erősen a Celldweller és a újabb Clawfinger cuccaira emlékeztetnek). Azért akadnak aprítások is, ahogy a Shelter From It belekezd, de a refrénben itt is érezhető az a háttérben mozgó maiság, avagy a Closer zenéje határeset az elektronikus alapokkal megtámogatott metalcore-nak és melodikus death metalnak, amiben mint már írtam még numetalos elemek is fellelhetők. A szövegek a borító és a számok címeit támasztja alá, avagy korrekt koncepció, ötletes építkezés, és ízletesen nyalogatja le a már lerágott csontokat, melyek hús ízére se emlékeztetnek, de mégis eladható, hiszen annyira nagy halmazt érint meg, és mivel ügyesen is használják a hangszereket, azt kell hogy mondjam a sikerre esélyesek, még ha a metalcore scene kezd is kifulladni. Feszes riffek, csapdosó ütemek, szaggató citerázások és depresszív, komor dallamok - avagy a recept svéd módra… ajánlott tehát mindazoknak a köröknek, akik szeretik a súlyos, de azért kellően dallamos masszív muzsikát, ami modern és nagyon mai, rideg és kimért, mély és elringató, halálos és már rég halott…