Soundscape of Silence (2008)
A finn Before the Dawn munkássága ez idáig előttem ismeretlen volt, úgyhogy én is most ismerkedem a dologgal, mint ahogy sokan mások is. Na szóval, a formáció 1999-ben alakult Nastolaban, beszédes discográfiát hagytak – és tagcserét - maguk után, s immáron ötödik nagylemezükkel kápráztatják el a gothic dolgokért rajongó arcokat. Amolyan nagy project ez, hiszen minden tagnak egyéb elfoglaltságai is akadnak és a tagok szerepe is kétes előttem, így tehát a frontember (aki életre hívta a Before the Dawn-t és szólóprojectként kezelte az elején -talán ma is…) Tuomas Saukkonen - ének, gitár (eddig rendben), dob és billentyűk (avagy a 8 kezű „gÓÓÓt”-harcos története, haha), akinek amúgy rengeteg formációban van vagy volt benne a keze, de egyik sem kellően ismert, hogy szóvá tegyem. Aztán itt van nekünk még Lars Eikind – ének és basszusgitár, aki azért kellően ismert személyiség, hiszen olyan csapatokban tölt be fontos szerepet, mint az oszlói Khold (ami egy brutális újféle Satyricon kópia és nagyon minőségi!!!), aztán a kevésbé ismert Winds (amiben Arcturus tagok zenélgetnek), a megint csak nem túl ismert avantgárd Age of Silence (melyben Lars Nedland dalolászik – Borknagar és Carpathian Forest) és Hellhammer dobol (na ugye-ugye, vannak itt nagy nevek…) és akkor még egy szót se ejtettem a méltón ismert és kultikus Tulus-ról (amiben Khold tagok építik a hidat a Pokolba…). De nem értünk még a végére… - gyűlölöm az ilyen nagy projectes nekifutásokat, mert baszott hosszú biográfiát termeltetnek ki! A Before the Dawn legénységét gyarapítja még gitárok terén Juho R. barátunk, akit elsősorban a komplex és extrém Gloria Morti-ból ismerhetünk illetve Dani Miettinen – dobok, aki pár zenél még pár helyen, semmi lényegeset nem tartogat neve egyelőre. Huhh, akkor lássuk mi is ez a Soundscape of Silence lényegében, nos, alapvetően a hihetetlenül dallamos és befogadható progresszív goth építkezések keverednek itt a death metallal és a melodikus kissé metalcore szerű lebegéseivel, néhol elektronikus, máshol pedig súlyos és szaggató. Szép szólókat kapunk, remek ének témákat, énekelve, beszélve, hörögve, károgva, üvöltve… és olyan csapatok nevei merülhetnek fel a hatások között, mint a Moonspell, Paradise Lost, Crematory, Pain, Tiamat, Cemetery, Love Like Blood, Anathema, Katatonia, On Thorns I Lay, Sundown vagy a Dark Tranquillity. Szép kis lista, igaz-e? Az ám hazám… a Before the Dawn-ban minden benne fogant, amitől egy gothic death metal korong modern lehet és mély… kicsit hibrid az összkép, de legalább kellően változatos, hogy a temetőbe járkáló feketeruhás angyalok és királyfik farcolhassanak a lehulló fájdalmas könnycsepp-tengerekre és még színházias íze sincs! Kérem szépen, van itt minden, ami a műfaj szerelmeseinek komponense egy jóféle vajúdáshoz, és még azt sem mondhatjuk, hogy nem akadnak súlyos témák, tehát az összkép kellemes és nem csak a gothic szerelmeseinek ajánlott!


Én magam olyan nagyon soka nem tudtam kezdeni ezzel a 36 perccel és a borítótól sem vagyok elszállva, a hangzás viszont nagyon izmos, a dalok komplexek és rengeteg féle hatásra épülve számtalan műfaji kavalkádon átevickélve mutatnak fel egy kézzel fogható ötödik nagylemezt! Hajrá… semmi világot megváltó tartalom, de ennek ellenére, több mint kellemes!

Before_the_Dawn_Soundscape_of_Silence_2008
Kiadó:
Stílus:
Melodikus gothic death metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Dying Sun
2.Exile
3.Silence
4.Dear Reflection
5.Hide Me
6.Fabrication
7.Savior
8.Monsters
9.Cold
10.Last Song
Írta:
haragSICK
2008. november 3., hétfő, 11:53
Facebook:
haragSICK 2008. november 4., kedd, 11:26
haragSICK
Csatlakozott:
2008. január 3.
Hozzászólások: 1161
Válasz emp üzenetére:

Igazat kell adjak, hogy már a Rebel Extravaganzán megjelentek azok a jelek, amik végül is az újkori Satyricon gerincét adják. Azonban akkor is tartom magam ahoz a véleményemhez, hogy a Masterpiss sokkal inkább tartalmazta már akkor is a Volcano kijelölte vonalat ami végül a Now Diabolicalban csúcsosodott ki. A "kópia" szón kívül azonban szerintem egyről beszélünk. A Satyricon az egyelőre kicsit gyengébbnek tűnő The Age of Neroval is zseniális, a Khold pedig nemkevésbé. m/

u.i.: Ilyen konteksztusban, hogy végülis hova jutott el mind két csapat és milyen motívumok bújnak meg a zenéjükben, azt is mondhatnánk, hogy nagyrészt mind a kettő Ravishing Grimmnes (Darkthrone) kópia... :-D


Igen, a Darkthrone evidens hatáselméleti motívum, a legtöbb black csapatra hatással voltak, még akkor is ha tagadják. Persze megemlíthető a Venom, Bathory, Celtic Frost és a nem túl sok ember előtt imsert (s azóta már újra-összeszösszentett) Infernäl Mäjesty. A Khold és a Satyricon egyaránt egyfajta új generációs és dimenziós black metálban utaznak, avagy nem az a lényeg, hogy a méhkaptár és porszívó kása minnál nagyobb búzaörlemény legyen, hanem hogy a dalok lassú és viszonylag gyors dolgok között megfelelő halmazt alkossanak.
--
"MisanThr0PiG & Здравствуйте CO."
emp 2008. november 4., kedd, 08:58
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Igazat kell adjak, hogy már a Rebel Extravaganzán megjelentek azok a jelek, amik végül is az újkori Satyricon gerincét adják. Azonban akkor is tartom magam ahoz a véleményemhez, hogy a Masterpiss sokkal inkább tartalmazta már akkor is a Volcano kijelölte vonalat ami végül a Now Diabolicalban csúcsosodott ki. A "kópia" szón kívül azonban szerintem egyről beszélünk. A Satyricon az egyelőre kicsit gyengébbnek tűnő The Age of Neroval is zseniális, a Khold pedig nemkevésbé. \m/

u.i.: Ilyen konteksztusban, hogy végülis hova jutott el mind két csapat és milyen motívumok bújnak meg a zenéjükben, azt is mondhatnánk, hogy nagyrészt mind a kettő Ravishing Grimmnes (Darkthrone) kópia... :-D
--
Vigyázzatok, 30 felett mindenki gyanús!
haragSICK 2008. november 4., kedd, 08:45
haragSICK
Csatlakozott:
2008. január 3.
Hozzászólások: 1161
Válasz emp üzenetére:

A Kholdal kapcsolatosan én azért azt mondanám, hogy a "Satyricon kópia" cimke szerintem egyáltalán nem állja meg a helyét. Igazából értem, hogy mire gondolsz ez alatt, csak annyi a baj ezzel, hogy a Khold egy évvel megelőzte a Satyricon első "ilyen" black zenét tartalmazó korongját, ami annyira még nem is a párhuzam fő képviselője. (Khold - Masterpiss of Pain 2001, Satyricon - Vulcano 2002) De zeneileg szerintem valós párhuzam a két banda között a Now Diabolical Satyricon albummal kapcsolatban vonható, amikor is ugye már mind két csapat nyakig benne volt ebben a vonalban.

Furcsán, közel egyszerre, közel azonos szellemiséggel indult el a két csapat. (Khold a létezés útján, a Satyricon pedig egy új ösvényen)Azonban a friss munkák fényében azt mondom, hogy a Khold bizony jobb zenét csinál a Satyriconnál... A kópia szerintem nem áll, inkább valami szellemiségben gyökerező ikertestvériség van a két csapat között. Azzal a különbséggel, hogy a Khold még mindíg durván underground, ezért illik jobban szeretni a mai Satyriconnál. (hrhr)


Látok relevanciát a véleményedben, és hidd el, eredetiben megvettem anno a Masterpiss of Pain és a Phantom-ot, azonban a Satyricon azért kicsit sántító, mert már a Rebel Extravaganza-zán is akadtak olyan részek, amivel a párhúzamot meghúztam a Khold-dal. A Satyricon pedig van olyan értelmes és egocentrikus, hogy az előzenekarnak olyat választ, ami hozzá hasonló, a Khold nem 1x játszott előttük. Az új Satyricon kétségtelenül maistereammé vált - bár én szeretem őket, így megbocsájtok, a Khold minőségét meg senki sem vonhatja kétségbe, hiszen egy nagyon erős csapat, amire a fénymásolat és kópia nem pejoratíve értettem (az ilyen a ritka!!!)
--
"MisanThr0PiG & Здравствуйте CO."
emp 2008. november 4., kedd, 07:54
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
A Kholdal kapcsolatosan én azért azt mondanám, hogy a "Satyricon kópia" cimke szerintem egyáltalán nem állja meg a helyét. Igazából értem, hogy mire gondolsz ez alatt, csak annyi a baj ezzel, hogy a Khold egy évvel megelőzte a Satyricon első "ilyen" black zenét tartalmazó korongját, ami annyira még nem is a párhuzam fő képviselője. (Khold - Masterpiss of Pain 2001, Satyricon - Vulcano 2002) De zeneileg szerintem valós párhuzam a két banda között a Now Diabolical Satyricon albummal kapcsolatban vonható, amikor is ugye már mind két csapat nyakig benne volt ebben a vonalban.

Furcsán, közel egyszerre, közel azonos szellemiséggel indult el a két csapat. (Khold a létezés útján, a Satyricon pedig egy új ösvényen)Azonban a friss munkák fényében azt mondom, hogy a Khold bizony jobb zenét csinál a Satyriconnál... A kópia szerintem nem áll, inkább valami szellemiségben gyökerező ikertestvériség van a két csapat között. Azzal a különbséggel, hogy a Khold még mindíg durván underground, ezért illik jobban szeretni a mai Satyriconnál. (hrhr)
--
Vigyázzatok, 30 felett mindenki gyanús!
Koncertek
30. Rockmaraton Fesztivál
július 9.,
Szalki-sziget
Gothoom Open Air Fest 2020
július 23.,
Revištské Podzámčie
továbbá
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.114 seconds to render