A Rising Records mondhatni ontja (ez esetben okádja) a fiatal csapatok hadát, de ez nem minden esetben rossz, így vagyok ezzel a megint csak az Angol Trigger the Bloodshed esetében is. A bristoli srácok 2006-ban álltak össze, és két év szünet után egy három számos EP-vel, majd a kritikánk tárgyával álltak elő. A stílusuk a death metal és a grindcore hibridje – de csak elég egy pillantást vetni a nóták hosszúságára és számára, haha. Átestek pár tagcserén és mindenfajta divat irányzatokkal szemben kompromisszumoktól viszonylag mentesen állnak be a jelen hosszú sorába.
Direkt írtam, hogy viszonylag mentesen, hiszen a death metal és grindcore elemek mellett megjelennek itt-ott a deathcore szerű megoldások, ám alapvetően olyan csapatok nevei említhetőek meg, mint a Cryptopsy és a Suffocation és késői Napalm Death, de a legnagyobb hasonlóság kétségtelenül az Dying Fetus képviselte vonal mellett húzható meg. Az angol srácok technikás és komplex dalokkal álltak elő, melyet mélyen átitat az erőszak és a düh. A grindcore jelző csak pár igazán rövid szösszenet esetében reális, amúgy a death metal és deathcore lüktetése adja ezt az agresszív és külsőségeiben is korrektnek mondható (bár a gyönyörű booklet ellenére maga a CD lemez szörnyen fest…) anyagot. 17 dal közel 35 percben, avagy nem aprózzák el, a gitárok reszelése pengeéles, a dobok pedig mondanom se kell nagyon oda lettek rakva. A rengeteg pozitívumot leszámítva rájuk is áll az hogy semmi, de semmi újító szándék a stílusos (és találó) Purgation címmel ellátott korongban nem fogant, mégis könnyed adja át magát mindennek, aki a death metal mai reinkarnációit sem veti meg.
Korrekt és erőszakos anyag, tele remek ötletekkel, hasadásokkal és gyilkoló ösztönökkel az elmúlás oltárán!