Nem csűröm-csavarom a szót, az év egyik legjobb albuma számomra. Megtestesíti mindazt, amiért metal zenét hallgatok.
Elég különleges zene, nem sok hasonlóval találkozunk manapság. Amit én kicsit hiányoltam belőle, azok a fogós dalok, amik beköltöznek az ember fülébe. Nem igazán tudtam megjegyezni semmi ilyesmit, pedig maga a zenei stílus alkalmas lenne rá. Éppen ezért ha csaj énekes doom, akkor maradok a Rituals of the Oaknál.
Na itt egy újabb magyar gyöngyszem. Ilyenkor de irigylem pl. a Svédeket. Persze amíg erre van igény, addig nem is változik a helyzet.
Átlagos death darálás hallható a lemezen, amiről holnap már azt sem fogom tudni, hogy létezik.
Nem semmi, hogy hová jutott ez a banda; és sajnos ezt nem pozitív értelemben mondom. Ez a modern metal zene nekem semmit nem jelent, egyszerűen hidegen hagy. A régi lemezeik mind itt vannak a polcon, de ez akkor sem kellene, ha nekem fizetnének érte.
Most hallgattam életemben először Foo Fighterst, és utoljára is. (Hacsak a következő album nem lesz hp-n.) Elmondhatom, hogy ritka idegesítő macskazene volt ez; amerikaiaknak pont jó.
Minőségi muzsika, csak éppen egy szemernyi eredetiség sincs benne. Persze maga a stílus is olyan, hogy nem nagyon van mozgásterük ezeknek a bandáknak. Ettől függetlenül én már nem nagyon kérek az ilyen zenékből az utóbbi időben.
Vagy vették volna szigorúbbra a figurát, vagy lettek volna sokkal dallamosabbak, mert ez a középút nem működött nálam megfelelően. Én a jellegtelen tiszta éneket is száműztem volna egyébként, a Leonorban hallható csajnak meg sokkal nagyobb teret adtam volna, de ezt úgyis tudjátok. ;) Nem okos dolog még az 1 órás játékidő sem, mert ahhoz nincs elég ötlet a dalokban. Összességében azért nem rossz lemez, és a Diva nekem is megvan CD-n. :)
"Hey, St. Anger and Unspoken King, you've got a little brother now! " by Kenos from metalstorm
Sokáig tartott mire kiigazodtam a zenén, de megérte a ráfordítást. Változatos, eleinte kissé kusza zene, de már a vendégénekesnők ténykedése miatt is érdemes időt adni neki.
Nem hozott lázba, kicsit se. Hangulatos, és doom-death kategóriában talán a lehető legdallamosabb, mégse. A borítóra meg szépen összegyűjtötték az összes darkos ingyombingyomot, ügyes.
A többi komment alapján nulla lelkesedéssel kezdtem az anyag hallgatásához, így lett ez a kör pozitív csalódása. Kicsit sem az én zeném, a hangulata is olyasmit idéz, amihez közöm nincs, a fuvola és a hammond sem nekem valóak, összességében mégis olyan sötét hangulatú utazás lett a dologból, hogy tartok tőle, muszáj lesz még párszor végigmerengenem.
Valamikor régen birtokomba került az Imago és a Rezdülések, melyek miatt az egyik legígéretesebb magyar zenekarnak tartottam a Salvust; kicsit gyenge énekkel, de az igazi dalok írásának ritka képességével. Nagyon úgy néz ki, hogy az akkori reményeimet nem fogják beváltani.
Semleges. Nem zavart, nem okozott örömet sem, csak azon kaptam magam, hogy eltelt az a fél órácska, lehet keresni valami érdekesebbet.
Nem szokott zavarni, ha a zenekarok váltanak, valahogy az IF-től mégis nehezen vettem ezt most. Pedig a fő szempont - hogy a JÓ kategóriában maradjon a dolog - teljesült. Pedig nem vagyok ős In Flames párti, még a Reroute To Remaint is szeretem.. de ha meg kell mondani, mi bajom, az egyetlen, amit írni tudok, hogy én szeretem Anders hangját olyannak, amilyen; gratulálok a stúdiómunkához, de emiatt nem tudom In Flamesként hallgatni. Élőben úgyse lesz ilyen, szóval felesleges volt, ha műanyag énekeseket akarnék hallgatni, átpártolnék a popzenéhez..
Az az érzésem, ebben a körben ő lesz az eltévedt lemez.. mindenesetre a maga kategóriájában nem rossz. Mondjuk kissé hiányolom az olyan slágergyanús dalokat, mint az Everlong vagy a Pretender, de lehet túl hamar ítélek csak.. bulik alaphangulatát ezek is meg tudják adni annak, akinek. Ehhez képest számomra a legkedvesebb pillanat az I Should Have Known, bár ezek a siránkozós nóták jobban álltak az anyazenekarnak.
Stefano Manera is nagyon jól röfög, a gitárosok is remekül nyomják a semmi mással össze nem téveszthető témákat, és a hiba bennem van, amiért ezt nagyrészt értékelhetetlennek találom. De legalább rövid.
A Leonort is pont úgy untam, mint a többit. Akkor már inkább a Fading Sun, mert az olyan hangzatos cím. Ja, és itt végképp besokalltam a kör női ének felhozatalától. Ha ez a mestermű, akkor milyen a többi?
Reméltem, hogy írhatom majd, hogy " nálam a fordított helyzet áll fenn: amit eddig csináltak, az nem tetszett, viszont ez igen, de mivel Morbid Angel néven jött ki, le kell vonnom pár pontot".. csak a helyzet nem ez. Hanem hogy akadnak itt olyan death metalnál megmaradt számok, amiket valahogy erőtlennek érzek, és vannak az olyan torz képződmények, mint pl. a Too Extreme, aminél itt-ott azt hittem, tán megakadt a gép, de a hiba ezúttal nem az én készülékemben van.
Symphonic death metal opera? Szép vállalkozás, és elég igényesen sikerült is, csak épp számomra tök érdektelen az egész, úgyhogy lehet akkor én is birkaember vagyok :( amúgy a borító jópofa, remélem észrevettétek, hogy a birkák közt nincsenek nők :P
A fémzene áradó tengerén ez a határbócos robosztum csak igen lassan halad felém. Ennek az az oka, hogy hiába a szép ének a fedélzeten, a megfogó dallamok folyama a deszkaillesztésekből, ha a hajónak "nincsen meg a vége"; vagyis "unTAT".
Elismerésem a múltidézéshez, tökéletesen sikerült! Viszont nem sokszor fogom hallgatni. Ahhoz túl régies, már nincsen rá étvágyam.
Köszönöm Salvus! Magyar lemezek között nálam ott van az Önharckép a rám mért tonnás hatásai miatt az Edda - 2., Deák Bill - Rossz vér, Black-Out - Ezüstkötet, Marathon - 1. legnagyobbak csarnokában! Ritka nálam a tizes.
Ez csak nyers darálthús. De tettek bele tojást, hagymát, sót, borsot, morzsát és paprikát. Zabálom a végeredményt, de elüli a hasam ha csak ezen élek.
Tetszik-e a dallamosodás? Igen! És a középtempó elburjánzása? Az már kevésbé, de nem bánom. A borító pedig tökéletes, segít tanulni. Mindig gyenge voltam a kánya anatómiájából.
Fősulis bulikon anno végeztem koordinálatlan mozgásokat ehhez hasonló zenékre. Azóta valahogy elmaradt a hangulat. Most viszont nosztalgikus szélviharba keveredtem, melyből nem is akarok kiszállni. (És még a családnak is tetszik!)
Eleinte nagyokat harapva faltam, nem ártott meg az emésztésemnek. Aztán kopogtatni kezdett kula bácsi és nyüszítve ugrott fejest a fajansztavacska hűs vizébe, ahonnan rövidke pihenés után olyan gyorsan menekült a fülemen lévő zeneláda brutális hangjai elől, hogy komoly gátat kell majd a vízmű embereinek felállítani, ha az ülepítőn nem akarnak gátszakadást találni.
De igazságtalan vagyok! Ez egy hallgatható lemezjó dallamokkal megszórva, ráadásul a Leonor című szerzemény kimondottan tetszik, de mégsem tudok rá többet adni, olyan unalmas volt egyben.
Jó és rossz egyszerre. Amit adok, így adott.
Nagyon örülök, hogy nem az Epica sorlemezeire kerültek a dalok. Attól ugyanis eltérnek annyira, mint a Demonoid a Theriontól. És most, hogy megvolt a hőn vágyott kirándulás a végtelen sötét erdőben, jöhet a következő tökéletes Epica lemez! Hajrá!
Több hallgatás után sem maradt meg egy kiemelkedő dal sem, amire emlékeznék, de van vonzereje, hogy újra és újra meghallgassam. Összességében nagyon tetszett. Talán egy kicsit hosszúra sikeredett az anyag, de nem baj. :-)
A magasabb pontszámhoz egy kis fű is kellett volna. :-) Tetszik ez az old füst rock, de nincs mindig hangulatom hozzá.
Az Üzenet című dal úgy indul mint egy Bonanza Banzai dal aztán átmegy Ossian-ba és végül a Black-Out neve is beugrik, bár nem csak ebben az egy dalban. A valóságshow-s Koszorút fejekre dalt is lehagytam volna a lemezről a szövege miatt. Maradjon meg a banda a komolyabb témájú dolgoknál és a következő lemezükre magasabb pontszámot adok.
Ritkán hallunk Santiago-ból death metal-t. Nem is rossz, de nem is kiemelkedő.
Más mint az előző lemezeik, de ezt is lehet annyira szeretni. Mivel nagy IF rajongó vagyok, kevesebb pontszámot nem is adhatok. :-) (még rímelt is) :-))))
A 2000-es évek környékén sokkal jobb dalokat írtak, jobban is szeretem azokat a lemezeket.
Nem vagyok a stílus elkötelezett híve. Bocs zeba. :-)
Engemet például a Morning Glory Clouds című dal is megfogott és akad még a lemezen hangulatos, szép szólókkal megspékelt dalocskák. :-)
Újítani akartak, de minek? ...azért hallgatható anyag!
Ezt a lemezt úgy ajánlottam be a HP-ra, hogy még végig sem hallgattam előtte. :-) ...de, nem csalódtam. Egy változatos, semmiképpen sem unalmas lemez ez, amit még jó párszor megfogok hallgatni!
Fiúklányok! A nevetekből kimaradt a "Times". Gondolom ez a titulus dolog már nagyon pofátlan lett volna, ha már egyszer a komplett riffkészletet elcsórtátok. Ja, hogy egyéniség képpen betoltatok egy csodás éteri hangot... különleges ötlet. Még sosem csinált senki ilyet előttetek.
Időutazók lemeze. Nem vagyok oda a 70-es évek zenéjéért (a trapézgatyát sem csípem), de ez akadás nélkül végigcsusszant a lejátszón.
Bevallom, a lemez közepétől igyekeztem nem a szövegekre figyelni, mert a sűrű, "túlkacifántozott" sorok lejjebb húzták volna a pontszámot. Tetszik viszont maga a zene és a megszólalás.
... és megint sikerült. Egy zeneileg kiváló lemezt ismét tönkretett egy fantáziátlan és minden karakter nélküli (h)orkoló. Tényleg olyan, mint aki előző este a kocsmában hagyta a hangját fizetségül, másnap meg hörögni próbál. Kár.
Valahogy sokkal jobban tudok lelkesedni Dave Grohl ilyen-olyan projekteiért, vendégszerepléseiért, mint a FF lemezekért. Ez a WL hallatán sem fog változni.
Zajmassza.
Jó, szép, zúz, a 4. szám táján viszont már eltévedtem és csak folyt és ömlött a tömény fém.
Egész jó 40 perces lemezt össze lehet ebből állítani. A Too Extreme meg a 2 utolsó nélkül erre is ment volna egy hetes, mint a chilei halálbrigádra.
Az epica-s kapcsolódások miatt roppant kíváncsi voltam a Mayan lemezre... hát felemásak az érzések. Ezt még hallgatni kell.
A magyar nyelven megszólaló zenekarok sosem voltak a szívügyeim. Nem előítélet, viszont tartom hogy a magyar posványban való eldogonyászáson túl sokra nem lehet menni az ilyen lemezekkel.
Eddig nem sok jót tartogat számomra ez a kör. Személyes nyomorom? Az, de ide is kénytelen vagyok bevésni egy halványabb pontot.
A Modern korszakos IF két csúcslemeze a Reroute és a Come Clarity voltak, az új alkotás a közelükbe sem ér. Hiányzik mindenfajta erő, agresszió ezekből a számokból.
Régebben voltak jó értelemben vett slágeres számaik, amiket szívesen hallgatok a mai napig, de ez valami döbbenet korcs lemez lett.
Sem az ész nélküli, sem az ésszel történő darálásnak nem vagyok híve. Nagy szerencse hogy ilyen rövid volt!
A közömbös férfi énekhang simán hazavághat egy amúgy egész tűrhető lemezt, ez most az az eset amikor végighörögve is jobb lehetne a végeredmény.
Sosem voltam egy Morbid Angel fanatikus, sőt a lemezeik nagyrészét csak felületesen ismerem, ezáltal az új anyagot is megpróbálom önmagában értékelni, de sajnos semmi érdekeset nem nyújt ahhoz hogy ne a tucatbandák 10/5 pontos lemezeivel emlegessem együtt.
Idegesítő egy zenei képződmény.
Nálam szépen kitöltik az elgurult paradicsom által hátrahagyott űrt.Ezzel az albummal sem okoztak csalódást,bár akadt pár laposabb pillanat.
Hangulatos múltidézés,számomra kifejezetten zavaró női énekkel és pár plágiumgyanús témával.
Hogy meghallgattam Nem volt hiába és ez a kedvenc tételem is a lemezről.
Az introként funkcionáló első szám a kedvenc a lemezről.Aztán az általa kijelölt irányt csak homályos nyomokban véltem felfedezni az album többi részében.Amolyan hoztam is meg nem is kategória.
Nagyon hosszú idő után végre nem rossz szájizzel fejeztem be egy In Flames album meghallgatását.A zenekar kimozdult önmaga szürke posványából és elindult valamerre.Nem hibátlan a dolog,de mindenképp egy járható út.Kiváncsian várom a folytatást.
Ezekkel sem harcolok tovább.Sajnos Dave Grohl iránt táplált gyűlöletem kihat aktuális zenekarára is.Pedig volt ami tetszett az albumról.Pl:az a hogyis hivják már,na az a...nem emlékszem.
A zeneiségre való törekvés mellett a számok közti különbséget sem találtam.Mindez egy valóban primitiv koncepciójú boritóba csomagolva.
Ezzel kezdtem ,majd félreraktam,hagy érjen.Majd két hét elteltével újra hallgatva ugyanolyan érzéseim támadtak,mint egykor: nagyon hosszú és unalmas ez az egy óra.Többet nem próbálkozom.
Tulajdonképpen mindegy,hogy az Illud Divinum Insanus jó,vagy rossz (véleményem szerint inkább az utóbbi)Az év legellentmondásosabb hanganyaga önálló életet él.Közszájon forog,heves vitákat gerjeszt a médiában,forúmokon,ezáltal érdekessé válik,kiváncsivá tesz.Olyanok is meghallgatják a lemezt,akik egy átlag Morbid Angel anyagot esetleg nem.Igy lesz ha nem is a legjobb,de az egyik legismertebb M.A. alkotás pontozásom tárgya.Az ősfanok meg úgyis megbocsájtják a botlást,a cél meg az eszközt szentesiti.Azagthoth meg a markában röhög.
Nem érzem eme zenekar létrejöttének létjogosultságát.A majákkal ellentétben ezen az albumon semmi érdekeset nem találtam.Kicsivel az átlag felett.
Mondjuk úgy átlagos Draconian album, a vokálok, a hangulat, minden ugyanolyan, mint máskor (majdnem tökéletes). Egy ideje már hallgatom, de eddig csak a 'A Phantom Dissonance' volt képes elérni nálam bármiféle csodálatot. De az annyira, hogy még az mp3-ra is feldobtam, ami elég ritka eseménynek számít mostanság. Az albumot nagyon ritkán, de előkaparom még, az említett dal viszont napi rendszerességgel hallgatva lesz.
Nekem erről egy ismerősöm Krokus cover bandája ugrott be. A női vokál ezen formája sosem tartozott a kedvenceim közé, inkább a Draconian féle lágy női ének -> na azért odavagyok. Az első számban még az "Iron Butterfly effect" (lol) is befigyelt. Szörnyű, hogy ezt kell mondanom, de kicsit sem tetszett, maradok a nagy öregeknél, és meghagyom az effélét másnak.
Na erre semmi normálisat nem tudok írni, bár ezt inkább a meleg számlájára írnám, mint a zenéére.
Én is azt mondom, hogy az intro rohadt jó, aztán egy átlagos masszává válik. A szenvedés pedig nem szűnt meg, csak miután végighallgattam ötször. Egyébként ennyire nem vészes, még abszolút a hallgatható kategória.
Nekem a régi hangulat hiányzik a legjobban. Az volt, ami mindig is megfogott az In Flames zenéjében, de ezt már nem képesek, vagy nem akarják produkálni. Az előző albumuknál sokkal jobb, és még ott is képes voltam találni két számot, amit a mai napig szívesen meghallgatok, és biztos vagyok benne, hogy itt is lesz ilyen az idő múlásával. Addig is próbálom megszeretni ezt az új irányt.
Ehhez hasonló (és mégis totál más = jó) zenét néha hallgatok, hogy változatos legyen a dolog. Mindenből kell néha egy kicsi, mert nekem enélkül olyan, mintha semmiből se lenne semennyi. Ez egy Gandalf bölcselet elferdítésének tűnhet, de tényleg vannak ilyen perceim. Viszont ezt azért ne.
A célnak megfelel, de tényleg elég primitív. Ami nem biztos, hogy negatívum. A lényeg, hogy fárasztott, akkor inkább az új Decapitated.
Engem az első számmal rögtön megvettek, aztán csak erősödött a szimpátiám. Talán még pár hét ismerkedés, és az idei év zenei élvonalába kerülhet, addig is lesek egy diszkográfiát, mert van bennük valami, ami megragadta a fülem.
Mivel én csak az 'Altars Of Madness' című albumukat ismerem, annyira nem zaklatott fel ez a változás. Így a lemezen található számokkal különösebben nem volt bajom, de azt azért nem mondanám, hogy tetszettek. Talán az 'I Am Morbid' az, amire elmondhatom, hogy egész jó, de a 'Too Extreme' után erős fejfogások közepette hallgattam végig többször is az albumot. Azután már csak a számomra elfogadható tételeket hallgattam, és úgy alkottam véleményt, de jó számok szűkében (3-4), ez nem több egy fingnál.
Na azért ez már jól esett a 40°-ban. A női ének itt is jújdejó, talán később szerethetőbb is lesz, mint az új Drakó.
Hála az égnek, nem sok kísérletezés történt. Ennek most nagyon örülök, az MDB-Evinta okozta csalódásom miatt. Amit vártam megkaptam és csak ez számít.
Megragadott. Egyedül a lányka hangja nem hozott lázba igazán, de a zene feledtette.
Előnyére vált a rövidsége, mert dupla ennyi már gondot okozott volna.
Volt egyszer egy kedvencem...most intettem búcsút, úgy hiszem véglegesen. Ez lesz az első lemezük, amit nem veszek meg eredetiben.
Elég messze állunk egymástól, én meg a Fúj Fájgtersz, ezért féltem, hogyan fogok megbirkózni vele. Annyira nem esett nehezemre és nem sokkal rosszabb, mint az In Flames, annak ellenére, hogy nem ua. a műfaj. Kb. mindkettőt ugyanannyiszor fogom hallgatni.
Kezdem unni ezeket a zenéket.
Tetszik.
Számomra is csalódás. Többnyire már mindenki más kielemezte az okokat, kb. hasonló a véleményem. Abban reménykedem, hogy a következő hamarabb jön és jobb lesz.
Egy csónakban, pontosabban egy hajóban evezünk bahonnal...
Nagyszerűen idézik meg a '70-es évek nagyjainak (Black Sabbath, Jethro Tull, Uriah Heep) zenei és érzésvilágát, hangulatát! Ebben hatalmas szerepe van énekesnőjüknek, Aliának, aki amellett, hogy delejező, misztikus dallamokat hoz, az orgonát és a fuvolát is nagyon ízesen szólaltatja meg!
Az első lemezük előtt valami ilyesmi szlogennel próbálták felhívni rájuk a figyelmet, hogy "Ákos meets In Flames" típusú zenében utaznak. Nekem be is jött anno a Minden Kezdet és ezzel az anyaggal sincs különösebb gond, csak egy kicsit gyengébbnek érzem, mint a debütöt. A magyar nyelvvel meg úgy vagyok, hogy amíg ilyen szintű szövegekkel operál egy banda, addig nem kell panaszkodni! Zeneileg azért Ákos és némi IF mellett leginkább a Black-Out hatását lehet érezni és itt-ott kicsit Depisebb a kelleténél. Ettől még egy jó lemez, de fognak még ennél sokkal tutibb albumokat is készíteni!
Nekem már az intro se tetszett...
Lásd kritika!
Általában jól elvagyok Dave bátyóék lemezeivel, bár tény, hogy nem a végig magas színvonalú albumaikról híresek, viszont tudnak nagy slágereket írni! Ezúttal valóban kevesebbet kapunk ezekből is, de azért egy Arlandria jöhet bármikor!
Az efféle zenékkel ki lehet kergetni a világból! Nem szomorkodtam volna egy percig sem, ha tartják magukat a zenekarnév egyik szavához és már meg sem születnek...
Valóban vannak eltalált nóták a lemezen, de sajnos nem egységesen magas a színvonal, és a játékidő is túl hosszú.
Az intro egy színtelen-szagtalan, teljesen fölösleges "szerzemény" és a Too Extreme!-ből is elég lenne kb. 3 perc. Azután viszont engem jól elszórakoztat a lemez, és meg merem kockáztatni, hogy nem csak a Slipknotra hatott a Morbid zenéje, hanem vice versa. Mentségemre szolgáljon, hogy nem vagyok rajongó, nekik simán el tudom képzelni, hogy ez a lemez egy nagy csalódás...
Legalább annyira bejön, mint az Epica. Azért érdekes, hogy így vészesen közeledve 2012-höz, egyre többen foglalkoznak valamilyen formában a majákkal...:P
Nagy meglepetés tőlük sincs, de nem is kell több, mivel ez egy nagyszerű lemez! Évszaktól függetlenül is lebilincselt, ahogy egy jó dallamos doom/death-ez illik. Ott a pont :)
Tökéletes háttérzene, ha nincs más.
Ez is az a zene, ami sosem fog tudni lekötni, bár önmagában néha-néha biztos nem rossz hallgatnivaló.
Még van mit fejlődni, inkább nem is sorolom... Nem tetszett, ekkora dömpingben lesz még dolguk bőven. Addig előttük van még 2-3 lemez.
Meghallgattam! Nem zárkózom el a jó dolgok elől, de ez nem az! Maradok én is a régi kedvenceknél, ez már nem az én világom...
Nem én vagyok a célközönségük, maradjunk ennyiben.
Izmos death, jó dalokkal, óriási meglepetések nélkül! Többet kár is róla mondanom.
Egyetlen "érdemük" a hosszú, tartalmatlan óra.
Semmi bajom nem lenne a kísérletezgetéssel, újításokkal, ha 2 max 3 évente jönne ki új lemez, és nem kellett volna 8 évet várni. Tetézi a "bajt" hogy nem is kiemelkedő, pl. Too Extreme! gagyi indusztriál megmozdulása, vagy akkor egy bónusz CD-n lennének ezek. Ez nagy érvágás a konzervatívabb fanoknak. Azért vannak, "hagyományos" MA tételek is, azok tetszettek (Existo Vulgoré, Nevermore, stb). Én imádtam a Heretic album MINDEN pillanatát(!) - régebbi lemezeket ne is említsem Covenant-tól kezdve, Az Illud nagy része viszont csalódás.
Osztom Pistike véleményét!
Szép, élvezetes, mély, öröm hallgatni.
Remek múltidézés olyan alkotórészekből, hatásokból összerakva, amiket nagyon szeretek. Mind a hammondot mind a fuvolát külön is nagyon élvezem. Megválogatva hallgatom az ilyeneket de ez most nagyon bejön.
Kicsit kevésbé borított ki mint a Foo Fighters, de ebből se kérek soha többet.
Hibái és kiforratlansága ellenére jobban élveztem, mint a kör másik death metal versenyzőjét. Debütnek megfelel.
Kb. ugyanaz érvényes itt is, amit a Morbid Angelnél írtam, csak sokkal régebben és még nagyobb mértékben. :-)
Kap 2 pontot, mert mégiscsak zenének lehet nevezni, de amúgy az élvezeti értéke nullával egyenlő számomra.
Roppant intenzív, de nagyon különlegesnek nem találom. A múltkori Beyond Creation sokkal jobban bejött ebből a fajtából.
Amilyen hosszú, olyan unalmas. Nem sok minden ragadt meg belőle, talán tényleg a Leonor című dal az egyetlen figyelemre méltó.
"Sajnos" én a konzervatívok táborába tartozom, akik általában nehezen emésztik meg, ha valaki egy számukra jó zenével bejáratott nevet egy más irányba visz el. Itt ez történt. Tisztelem a merészségüket, de élvezni nem tudom ezt az új irányt.
Semmiképpen nem hibátlan, de érdekes és változatos hallgatnivaló. Ebben a mezőnyben mindenképp felüdülés.
Korábban azt írtam, hogy megbízható minőséget képviselnek. Ezt továbbra is tartom és adok fél ponttal többet, mint a múltkor.
Meglepetés. Kimondottan kellemes muzsika. Igaz, a Jethro Tull-ért is rajongtam....
Más vizeken hajózunk...asszem ez nyilvánvaló.
Szeretem azokat a zenéket, ahol már az introban zúznak a gitárok és dübörög a lábgép. A lemez többi része sem okoz csalódást. Korai deathmetál lemezekre jellemző megoldások, korhű szólók, súlyos középtempók, némi "dallamosság" a refrének mentén, kissé poros, de szivet melengető hangzás. Borús nyári napokra.....
A régi fanok mindig újabb Whoracle, Jester, Colony-t várnak tőlük. Hiába... Az a világ elmúlt, ez a zene meg már egy másik korosztálynak szól.
Azt gondoltam, csak találok egy jó dalt....tévedtem.
Az intro rendben itt is. Nincs hangmontázs, prüntyögés, zajok egyéb lacafaca. A folytatás feszesen brutális, hangsúlyos ritmusokkal, embertelen vokállal érkezik. A hangzás is tetszik, a dalok is kellően változatosak. Kedvencem a Parasitic Leech és a Pieces.
A Diva lemez, - mint tökéletes Paradise Lost kópia - megbecsült darabja volt kazettagyűjteményemnek, ahogy a Swallow is. Ma már nem találom azt a buja szépséget az új dalokban, de én is, ők is idősebbek lettünk 15 évvel.
Valami olyasmi zenét vártam, mint a Nader Sadek lemeze. Vannak is közös pontok. (Remélem előbb - utóbb a hp-n is szerepelni fog.) Ezzel az anyaggal viszont nem csak a rajongók egy jelentős része esett pofára, de a banda is. (Szigorú vagyok, mert bosszant a dolog!)
Én a konzervatívabb, azt ne mondjam autentikusabb death zenéket szeretem. Jól el voltam ezzel a technikás megközelítésű, modern albummal is, de nem érzem kiugrónak. Inkább csak jó ötletekkel találkoztam, mint egységesen magas színvonalú dalokkal.
Első találkozás. A nyár után ősz lett, hát szomorkodunk elveszett paradicsom módjára (a Dead World Assembly-nél ráadásul pofátlanul). Hangzás kiváló, hangulat sem lenne rossz, de eseménytelen az egész. A katarzis elmarad.
Megint egy kocsmában ülök haverokkal: beszélgetünk, néha osztjuk az észt is, megy a kocsmafilozófia, s közben a Blood Ceremony zenél. Néha odapillantunk, de csak a csaj miatt. :D
Egy kis Depresszió és némi IHM. Nagyon nem jön be nekem ez a modernkedős metál valami. De legalább megmondták a tutit: most már mindent tudok, te mocsok világ, te bestia! Te!
Az intró annyira felcsigázott, olyan bizakodóvá tett, hogy a dalok hallatán majdhogynem a pokolra kívántam a zenekart. A Rotting Death Metal Massacre (micsoda cím! :D) "felüdülést" nyújtott, pedig nem is voltam "olyan" hangulatban... Szerény véleményem szerint a groove-os, döngölős részek jobban állnak a DeadInside-nak, mint a tuka-tukás dolgok. Mindenesetre nem rossz bemutatkozás.
A fene tudja. Sohasem kacsintgattam az In Flames (és csapásvonala) zeneiségének irányába. A hangzás pazar, élvezet volt hallgatni! Nincs kétség, dalokat is tudnak írni. A lemez első fele valamiért jobban átjött. Nem lettem flémzes ezúttal sem, de anti-flémzes sem. Ennyi csak.
Meghallgattam! Végig! Nem csaltam ám! :(
Kritika!
Igen, a Diva nálam is favorit volt. De rég volt! Ha most nem jön ide ez a lemez, talán soha nem jutott volna már eszembe a Heavenwood neve... Az Abyss Masterpiece viszont itt és most nem kellett füleimnek. Visszatekintettem kicsit a múltba miatta, de semmi több. Lapos, semmitmondó, jellegtelen lemez.
Az Omni Potens-szerű témázgatást már legalább 15 évvel ezelőtt komolyabban prezentálta egy valamirevaló neoclassical csoport... Vicces. Az industrialos dolgokba pedig akkor kellett volna belefogniuk, ha értenek is hozzá. Vagy legalább bevenni a mókába egy külön producert... De nem, nem! Elég lett volna egyszerűen csak leállni a cuccról. XD
Van itt mindenből egy pici, kérem, de egyikből sincs elég.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. ... 502. Horizontális nézet

2011. július 16.

  Draconian - A Rose for the Apocalypse
Sheol
Mayan - Quarterpast
bush
In Flames - Sounds of a Playground Fading
oldboy
Blood Ceremony - Living with the Ancients
Pistike66
Heavenwood - Abyss Masterpiece
jpeter
DeadInside - Walking the Path of Recoil
viribusunitis
Salvus - Önharckép
bahon
Morbid Angel - Illud Divinum Insanus
Caayn
The Unborn Dead - Primitive Origins
zeba
Foo Fighters - Wasting Light
Otitis_Media
   
  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.  
Sheol 10 8 5 8 7 5 2 5 6 2 5.8 Sheol
baathory 6 6 8 8.5 5.5 5 6.5 3 3 7.5 5.9 baathory
bahon 6.5 7 9 7.5 6.5 7 10 5 5 8.5 7.2 bahon
bush 9 9 9 7 8 6 8 6 6 7 7.5 bush
Caayn 7 7 9 6 6 7 7 5 3 5 6.2 Caayn
chipmonkey 8 5 6.5 5 6.5 4 3 5 4 3 5 chipmonkey
csokiice 7.5 6 9 7 5 5 8 5 3 4 6 csokiice
Grimmjowgod 8 7.5 7 5 9 6 5 5.5 6.5 3 6.3 Grimmjowgod
jpeter 9 7 6 8 8 5 5 6.5 5 4 6.4 jpeter
oldboy 6 7 9 9 6 4 8 8 2 7 6.6 oldboy
Perszepeta 9 8.5 5 6 5 4.5 5 7 8.5 4 6.3 Perszepeta
Pistike66 9.5 8 4 9 6 7.5 3.5 5 6.5 2 6.1 Pistike66
viribusunitis 7.5 8 6 8 6.5 9.5 5 6 9.5 4.5 7.1 viribusunitis
zeba 7 6.5 7 5 5.5 7.5 5.5 6 9.5 2 6.2 zeba
  7.9 7.2 7.1 7.1 6.5 5.9 5.8 5.6 5.5 4.5 6.3  
Draconian - A Rose for the Apocalypse Mayan - Quarterpast In Flames - Sounds of a Playground Fading Blood Ceremony - Living with the Ancients Heavenwood - Abyss Masterpiece DeadInside - Walking the Path of Recoil Salvus - Önharckép Morbid Angel - Illud Divinum Insanus The Unborn Dead - Primitive Origins Foo Fighters - Wasting Light    
viribusunitis 2011. július 15., péntek, 21:19
viribusunitis
Csatlakozott:
2003. december 28.
Hozzászólások: 252
Caayn-nak engem is sikerült meglepnie, szerintem öregszik.... :-)
Perszepeta 2011. július 15., péntek, 21:17
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1308
Huh, leizzadtam, de épp, hogy befejeztem a Hp :-D Nem sokon múlott. Nem akartam kimaradni semmi jóból, kijőve a Balatonból :-)
zeba 2011. július 15., péntek, 20:39
zeba
Csatlakozott:
2010. május 9.
Hozzászólások: 1704
Válasz Sheol üzenetére:





Lehull a lepel...
http://en.wikipedia.org/wiki/Sheol
;-)
--

Sheol 2011. július 15., péntek, 20:33
Sheol
Csatlakozott:
2004. január 11.
Hozzászólások: 1188

--

zeba 2011. július 15., péntek, 20:28
zeba
Csatlakozott:
2010. május 9.
Hozzászólások: 1704
Válasz Sheol üzenetére:

Amikor Caayn egy death metalra 2 ponttal többet ad, mint én, az már a vég kezdete. Jön 2012! (w00t)


Szűklátókörűek! :-p
--

Sheol 2011. július 15., péntek, 20:25
Sheol
Csatlakozott:
2004. január 11.
Hozzászólások: 1188
Amikor Caayn egy death metalra 2 ponttal többet ad, mint én, az már a vég kezdete. Jön 2012! (w00t)
--

bahon 2011. július 15., péntek, 18:25
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2837
Válasz Sheol üzenetére:

1 nappal a zárás előtt még nem kell tekerni jobbra a táblázatot; ilyen is régen volt. (weird)

És ha állítasz a képernyőfelbontáson? (gpig)
Sheol 2011. július 15., péntek, 18:15
Sheol
Csatlakozott:
2004. január 11.
Hozzászólások: 1188
1 nappal a zárás előtt még nem kell tekerni jobbra a táblázatot; ilyen is régen volt. (weird)
--

Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.071 seconds to render