Sajnos muszáj azzal kezdenem, hogy a lemez hangzása valami bődületesen hitvány. Úgy érdemes feketén örvénylő káoszt alkotni, hogy rendesen át lehessen magát rágnia az embernek a részleteken. Itt kurva sok minden elveszik a kakofóniában -okkal, vagy ok nélkül, azt nem tudom. Az album csúcspontja egyértelműen a 49 Suns, az atmoszferikus ambient betét kibaszott nagyot dob rajta. Innentől kezdve tartja is a szintet a lemez... ja, hogy a "Reflection of Waldeinsamkeit" és a "Bodies Set in Ashen Death" az előző EP-ról áthozott helykitöltő anyagok? Ezen két szám alapján, ha csak az EP-t kéne pontoznom, simán dobnám a 8 vagy 9 pontot. Így viszont sokkal gyengébb a lemez, a monstre 49 Suns-on és a fentebb említett két dalon kívül nem igazán tudtak maradandó és erős tételeket alkotni. A hangulat rendben van, a dob nagyon is rendben van, a borító tökéletes... de a stílusegyveleget (és én imádom a kaotikus death/black szörnyszülötteket!) nem tudták elég kreatívan és ügyesen összekotyvasztani.
A tavaly megmérettetett Coalescence-t nagyon nem szerettem, és az alaptézisem itt is fennáll; nem kenyerem sajnos a műfaj. DE! Érezhető a fejlődés, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagynom. A keverés, a lemez megszólalása sokkal profibbnak érződik. A lemez hangulata és szövegei nagyon erősek, profin megjelenítették ezt a személyes poklot, amit az album feltár a hallgató előtt. Viszont sajnos még mindig itt vannak azok az elemek, amik egyszerűen bosszantanak; de ez nem a lemez hibája, ez a műfaji sajátosság illetve az én ízlésemből eredeztethető tényező. Ez a szakaszos, szavankénti ordibálás engem bosszant, főleg úgy, hogy egysíkúsága miatt egyre jobban frusztrál. Bár ez végül is hozzátartozhat az egész atmoszférához. A keserves dallamok és szerkezetek nem a felfedezés misztikumát adják nekem, hanem az idegtépő nyugtalanságot. De mint mondom, valszeg ez is volt a lemez célja. Aki szereti a műfajt, az minden bizonnyal hatalmas kincsként fogja értékelni az Embodiment-et. Én ismételten csak elköszönök a lemeztől, de azért elismerően is biccentek egyet felé, hiszen a fejlődés és a profizmus elvitathatatlan a srácoktól. Csak így tovább. :)
Van itt minden, mint a búcsúban. Az összehányt elemek sokszor nem tudnak rendesen összeállni és korrekt egységbe rendeződni, így -bár vannak kifejezetten jó, élvezetes részei és elemei az albumnak- összességében erőteljesen ingadozó képet mutat a lemez, ami sok helyen inkább csak szemöldökfelhúzásra késztet, mint elégedett bólogatásra. Ez nem rendezett káosz, ez a tagok teljesen különböző síkon mozgó agymenéseinek összeeresztése, ami felett semmilyen kontroll nincs.
Hogy BlackZone bevett szófordulatával éljek; Ingerküszöb alatti. Amúgy összességében nincs bajom a lemezzel, nem tudnám rámondani, hogy rossz, egyszerűen csak túlságosan sablonos, ráadásul egy olyan műfajban, amit amúgy sem érzek közel a szívemhez. A hard rock alapokon nyugvó szerkezetektől a falra tudnék mászni, a keményebb riffelgetés meg éppen csak annyira elég ebben a közegben, hogy minimálisan, alig észrevehető módon bólogassak egy kicsit a zenére, ami aztán hamar átcsap fejcsóválásba.
Egy-két részt leszámítva ez sajnos nem az én asztalom. Ez a kínlódós ének alapból antipatikus a számomra. A riffek amúgy jók lennének, a monoton cammogást imádom, de valamiért jó pár helyen tompának és erőtlennek érzem az album keverését. Itt jön be az a probléma, amikor túlságosan a stoner-részre támaszkodik a zenekar. Több stílus kéne ide, hogy valami színt vigyen az amúgy eléggé egysíkú játékba. Néhol jobban meg kéne pörgetni, néhol be kéne fogni (nagyrészt inkább be kéne fogni), néhol kissé megfűszerezni valami kilógó elemmel. A borító amúgy tetszik, tiszta LOTR Animated. A játékidő is korrekt.
Lelketlen, sablonos, izgalommentes. Megfordultak itt már ennél sokkal érdekesebb doom anyagok, amikhez mondjuk idő kellett, de nagyon a szívemhez nőttek az idő múlásával (pl. a tavalyi Procession anyag). Annyit aláírok, hogy profi módon megszólaló produkció, ami kielégíti a minimálisan támasztott igényeimet a műfaj iránt, de minden extrát nélkülöz. A bandcampes önpromózó szövegeket pedig már megszoktam ugyan, de az a durva öntömjénezés, ami a Curse of Conception leírásában található ténylegesen új távlatokat nyit.
Mindenképpen meg kell említenem McFrost pontozására reagálva, hogy a P9 első sorban dark electro-aggrotech-EBM banda, a metal elemek tényleg csak mellékzöngeként vannak jelen, ezért érdemes ebből az irányból megközelítve hallgatni a lemezt. Bevallom, a Crwn Thy Frnicatr volt az utolsó lemezük, amit hallgattam. Nem tudom, az azóta megjelent kiadványok milyen irányba haladtak, de a változás és az új irányokba való kikacsintgatás itt most egyértelműen tetten érhető. Benne van a régi lemezek (Divine Infekt, INRI) aggrotech lendülete és gépiessége, ugyanakkor már fellehető az industrial (metal) zsáner keménysége, sőt némi fekete fűszert is ki lehet érezni a főzetükből. Nem csak az album egészének összetétele, hanem maguk a számok is változatosak, ami már az első 4 track-ben tetten érhető. Rideg, dekadens hangulat, hol nyugisabban, hol túlpörgetve előadva. Azt viszont aláírom, hogy Nero "Dani Filth-ripoff" károgása tényleg kurva idegesítő egy idő után. Aki valami elborult gonoszságot keres az electro-világából, annak bátran ajánlom.
Az albumot indító Alan Watts idézet egyértelműen betájolja a hallgatónak, mire is számíthat az ember. Filozofikus, merengő, kutató doom metal, ami ténylegesen felér egy utazással, amit boymester remekül meg is fogalmazott a kritikájában. Mint minden utazásnak, ennek is vannak megkapóbb és kevésbé tetszői részei, de a változatossága egyértelműen pozitív irányba billenti a mérleg nyelvét. McFrost meglátásával teljesen egyet tudok érteni (a gyorsabb részeket és a szinti lehetőségeit illetően), viszont a tiszta vokál nekem sok helyen nem tetszett. Ugyan beleillett a képbe, de kissé kényszeredettnek hatott, nem mint szerves része az albumnak. Nálam az utolsó, "Seeking Infinity, Reaching Eternity" szám volt a favorit, ilyenből kellett volna több.
Egy fokkal jobban tetszett, mint az Orion Fenix EP. Hangulat persze kell hozzá; nem az a zene, amire könnyen ráhangolódok az ember, attól függetlenül, hogy nem egy túlgondolt, agyonbonyolított szerkezetekből álló szerzeményről beszélünk. Inkább a közvetített érzelmek és súlyosabb-, lágyabb részek váltakozása az, amire lelkileg jó, ha rááll az ember. Vannak itt is kevésbé tetsző elemek (megint a vokál az, amit néhol szívesebben kihagytam volna a képletből), de összességében pozitív csalódás az EP után, de nem lesz sűrűn előkerülő vendég.
Valami kripta death, vagy -black albumba jó lenne átvezetőnek, de max 1-2 percig, vagy outrónak. De így, önmagában, ilyen töménységben nem pálya. Vagy szőjenek bele kiugróbb dallamokat, vagy vigyél el valami ultra sötét ambient irányba, de ez a monoton tötymörgés ilyen hosszúságban szörnyen altatónak hat. Még csak valami dungeon crawler játék zenéjeként se tudom elképzelni, annyira jellegtelen.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 373. 374. 375. 376. 377. 378. 379. 380. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2018. szeptember 29.
Weide ∑:
1. Weide
Psyclon Nine
Icon of the Adversary
8 8
2. Belial
Pantheist
Seeking Infinity
7 7
3. BlackZone
Owl
Nights In Distortion
7 7
4. McFrost1977
Infernal Coil
Within a World Forgotten
6 6
5. Eroen
Conan
Existential Void Guardian
6 6
6. Kriss
Grrrmba
Embodiment
6 6
7. boymester
Spirit Adrift
Curse of Conception
5 5
8. nascence
Kekal
Deeper Underground
5 5
9. kopi
Tremonti
A Dying Machine
5 5
10. mike666
Urghun
Somnus Reliquit
3 3
∑:
5.8 5.8
chipmonkey 2018. szeptember 29., szombat, 18:40
chipmonkey
Csatlakozott:
2008. július 20.
Hozzászólások: 128
Válasz boymester üzenetére:

Chipmonkey: az Urghun esetében az egyetlen ötlet is az volt, hogy készítsen valaki valahol egy lemezt...mindegy milyen lesz alapon:)


Az is valami... (hrhr)
boymester 2018. szeptember 29., szombat, 16:30
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3983
Chipmonkey: az Urghun esetében az egyetlen ötlet is az volt, hogy készítsen valaki valahol egy lemezt...mindegy milyen lesz alapon:)
--
Youtube csatorna
ensomhet 2018. szeptember 28., péntek, 00:20
ensomhet
Csatlakozott:
2004. március 12.
Hozzászólások: 2307
CSAK az atmoszferik synthwave black metal!!!


Eroen 2018. szeptember 27., csütörtök, 22:59
Eroen
Csatlakozott:
2012. február 4.
Hozzászólások: 308
Válasz Weide üzenetére:





Tavalyról nekem ez az egyik nagy kedvencem. Valami kegyetlen jól összerakott core, elég hangsúlyos brutal éllel. Imádom, egy lecsekkolást szerintem megér. m/


Engem igazából az ilyen zenéknek a "steril" hangzása zavar. Nálam mondjuk ez a dolog nem régiben jött elő, régen faltam a Cattle Decapitation-t és a hozzá hasonló cuccokat. Valamelyik nap meg, nem tudtam végig hallgatni az új számukat, mert egyszerűen nem esett jól a hallgatása. Egyébként ez van a legtöbb tech death bandával is. Ezért inkább ha core,akkor valami Mettalic hc, Crust,D-beat esetleg Post hc az ami pörög.
Weide 2018. szeptember 27., csütörtök, 16:49
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Válasz mike666 üzenetére:

Pedig van még pár friss kedvenc (6)

https://gondolinrecords.bandcamp.com/


A Moth Tower egész jó! :-)
--
"Ha már nincs benne 3 mp alatt 4 riff oda-vissza, nem is jó?" - McFrost
Weide 2018. szeptember 27., csütörtök, 12:24
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Válasz mike666 üzenetére:

Szóval akkor azt sugalmazzátok, hogy ne szivassalak titeket a továbbiakban dungeon synth lemezekkel |-D Pedig van még pár friss kedvenc (6)

https://gondolinrecords.bandcamp.com/


Jó az, ha változazos a kör, és minél több zsáner felüti a fejét. Csak ne told túl. (w00t)
--
"Ha már nincs benne 3 mp alatt 4 riff oda-vissza, nem is jó?" - McFrost
Weide 2018. szeptember 27., csütörtök, 12:14
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Válasz McFrost1977 üzenetére:


A nyakad nyúljon meg akkor! (6)

Az néhány koncerten hasznos lenne. XD
--
"Ha már nincs benne 3 mp alatt 4 riff oda-vissza, nem is jó?" - McFrost
McFrost1977 2018. szeptember 27., csütörtök, 11:42
McFrost1977
Csatlakozott:
2015. augusztus 28.
Hozzászólások: 1846
Válasz Weide üzenetére:



Egy deathcore-ral majd meg tudlak támogatni titeket. (6)

A nyakad nyúljon meg akkor! (6)
--
És ha eljössz, világvége, itt találsz majd engem,
nyárfák közt a szélben zúg, csak zúg a lelkem.
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.074 seconds to render