Hú, ez kellemes meglepetés volt! Egész jól nyomják ezt a Nevermore/Sanctuary rokon, itt-ott Helloween ízeket is idéző prog/tech heavy/thrash/power-t. Nyilván lehetne kerekebb, de ha ez koncept anyag, akkor még ez is belefér(het). Két dalt (Growth és Nothing Lasts Forever) pedig külön is kiemelnék, számomra ezek nyújtották a legtöbbet.
Tipikus hetes anyag. Amikor szól, tetszik, vannak jó témák, okés a hangulat, de nagy valószínűséggel magamtól az életben nem veszem elő. :-/
Szép teljesítmény, de számomra értelmezhetetlen hosszal. Háttérzenének kiváló (de minek...) kategória.
Átlagos death-es anyag. Vannak érdekes részek, viszont a darabos (németes?) ének nem tette vonzóvá.
Nem rossz ez az alter ízű, kicsit post hardcore cucc, de talán csak az anyanyelv nyújtott valami különlegeset számomra benne. Sajnos, az viszont zavart!
Semmi világmegváltót ötletet nem sikerült felfedeznem. Persze az is lehet, hogy benne van a hiba... Mindegy, nekem ez a 3 tétel is elég volt.
Elég változatos ahhoz, hogy ne legyen tucatanyag. Stílusában nekem a jobbak közé tartozik, ám azzal is egyet kell értsek, hogy lehetne rövidebb és az a javára válna.
Kicsit hosszú! Szerencsére a hangulat - valami számomra érthetetlen módon - megmenti attól, hogy unalomba fulladjon. Úgy gondolom a stílus adta lehetőségeket alaposan kihasználják zeneileg.
Kellemes - és számomra legalábbis kicsit - vegyes felvágott jellegű dalcsokor, amibe sok-sok stílus elemeit gyúrták egybe. Az első rész kimaradt (pótlom ígérem!), így nem ahhoz mérem, de sok ez a 14 tétel. A darkos, elszállós Leaves of life (Falling down) a csúcs nekem.
Tisztességesen falatoznak a jó és tök felesleges hangok tálcájáról, ráadásul most még egy aggódó nagymama sem csapott a kezükre, hogy most már elég. Transformers film zenébe ágyazva... Néha olyan, mintha két lemez szólna egyszerre.
Annak idején a banda bemutatkozásáról kaptam promót, amiről végül nem született írás, mert nem ragadott igazán magával az űrben való stonerkedés, most viszont igazán élveztem, lehet, pótolom az elmaradásomat is.
Ez egy frankó hangulatzene, engem hipnotizált a második felére.
Abszolút nem egy átlagosnak tekinthető anyag szerintem. Vannak bátor megoldásai, amik nem feltétlenül jók, de bátrak...
Nem olyan rossz ez. Ha levesszük az általam messziről került hisztis hülye gyerek vokált, akkor zeneileg kellemes délutáni lounge, chill out pötyögést kapunk. Blutmond The Revolutin Is Dead lemezén van néha hasonló ének, de hát az egy remekmű ehhez képest. Jestřáb című dal egész jól kiemelkedik a többi dalból.
Van hova fejlődni, de a kör meglepetése számomra.
Nagyon hangulatos lemez, időnként rendesen túlnyújtva. Ha egy tíz perc sallangot lekapnak róla, akkor hibátlan.
Új Void Of Silence? Füles bekészítve, kényelmes elhelyezkedés és várni a csodálatos Human Antithesis színvonalát...sajnos hiába. A hangulatkeltő megoldásokat ezúttal fáradtnak, ötlettelennek és unalmasnak találtam. Nemtheanga éneke is hiányzik.
Én ugyanazt a hullámvasutat érzem, mint az első lemeznél. Hol felkapom a fejem, hogy ez de jó, máskor meg ismerős megoldásokkal untat. Viszont ha ezek a srácok túllépnek az ösztönök szintjén és azt mondják, tegyük oda az ötleteinket, hogy az egységében is hasson, akkor még lehet belőle jó is.
Mézes-mázos heavy/power metal amit egyébként is nehezen viselek. Mocsok hosszú volt számomra, az ének már idegesített is a végén. Nagyon dallamos és annak ellenére, hogy úgy tekernek mint Bözsi néne a Tescóba az akciós farhátért, nem sikerült egy emlékezetes, megjegyezhető részt sem kitalálniuk.
Ha Elon Musk, egyszer tényleg eljut a Mars-ra, ez lesz a küldetés hivatalos soundtrack-e.
Olvasáshoz háttérzenének, tökéletes.
Át verve érzem magam. A bandcamp oldaluk alapján, valami spirituális, folkos utazásra számítottam. Erre kaptam egy tucat death anyagot, bár mondjuk lehet nálam ment félre promóció de az eredményen ez nem változtat. Azt se találtam top ötletnek, hogy egy feldolgozással kezdenek.
Az alteres témák és az anyanyelv használata, egy érdekes, egyedi ízt adott a post-hardcore-nak. Voltak benne jó pillanatok, a hangulata is átjött de néha már sok volt a prüttyögés, az én ízlésemnek.
Több mint kellemes 27 perc volt. Kíváncsian várom a nagylemezt.
Picivel több, mint egy korrekt iparos munka, vannak jó ötletek,témák. Viszont a végére nekem elfáradt, rövidebben prezentálva, sokkal ütősebb lett volna.
A kora reggeli vonatozáshoz, kellemes hangulatot teremtett. Elismerem az érdemeit de nem nekem szól.
Ahogy az előző lemezen is, vannak nagyon jó dalok de vannak töltelékek is. Az ének és a hangulat még mindig első osztályú de a végére szintén elfárad, mint az elődje.
Jó zúzós metál, ahogy szeretem, az ének nem az igazi, de az összképet nézve még így is OK.
Nálam ez a van, de minek kategória.
Nem tetszett, stílusának elég gyenge képviselője.
Nem tetszett.
Nincs ezzel a lemezzel semmi gond.
Elkapott a hangulata, a vokál kifejezetten tetszett.
Nem rossz, de nem fogom hallgatni többet, mert annyira meg nem jó.
Gyötrelmes volt, soha többet.
Nekem gyenge, de nem is nekem szól.
Zeneileg nagyon rendben van, de ez a vokál engem kicsinál.
Túl tömény ezt így egyszerre az ember hallójáratába ereszteni...
Nekem tetszik ahogy játszák a halál metált helyenként a Bölzer-re emlékeztető megoldásokkal.
Szeretem az elborult a zenéket eléggé, ez a besorolás itt is igaz a vokálra mindenképp csak nálam nagyon nem passzol a zenéhez.
Rendkívül erős 3 dalt hoztak össze....remélem lesz nagylemez és az még jobb lesz.
A Devoid Of Light-on sokkal több emlékezetes megoldás született, sablon kategória ahogy mostanában lenni szokott a fekete fém színtéren.
Vannak rajta remek megoldások csak a számok hossza lehetne kicsivel kevesebb és akkor nem rágnám a körmöm időnként, hogy történjen már végre valami.
Elég töményre sikeredett prog lemez. Az egyéni karakterrel rendelkező ének pedig szinte igényli, hogy ilyen ritmusszekcióval megáldott zenekar dolgozzon alá. Persze az album nem egyszeri meghallgatást igényel, sokkal mélyebb, technikásabb, mint azt elsőre hallanánk. (Van itt minden: Nevermore, Blind Guardian, Symphony X, Iced Earth, Demons and Wizards,Pyramaze, csak hogy az ismertebbeket említsem. Persze, minden másolási kényszer nélkül.) Talán egyben hallgatva egy kicsit tömény, de öröm elmerülni a szólókban, a szinte fojtó riffelésben, az önálló hangszerként működő basszusban, s az energikus dobolásban. - Aki szereti az előbb felsorolt zenekarok albumait, annak orgia lehet a Manticora albuma.
Mi ez a fáradt riffelgetés, s hol a dobos?! Megint egy feleslegesen hosszúra nyújtott album. Inkább koncentráltak volna a dalszerzésre... Az előző album progresszív sludge témái után, mintha elvesztették volna a fiúk a fonalat...
Szép teljesítmény... Csak részemről értelmetlen hosszal, s idegesítő hörgéssel. Nem értem miért kellett a női vokált a háttérbe eltolni, legalább olyan fontos része a produkciónak, mint a zene. Majd középtájon lévő potmétertekergetéstől, viszont a falra másztam. A drone-osok biztos élvezni fogják, bár ez inkább annyira doom, mint drone. :D
Hiába ölték bele minden tudásukat a finnek ebbe a korongba, nem hozták meg azt az átütő sikert ami miatt jobban oda kellene, hogy figyeljen az ember. Tisztes iparosmunka ez a javából, bár lélektelen. Nem keltette fel a figyelmemet, mint halálmetál alkotás sem. Egyediségük tagadhatatlan, de nehéz is lesz a célközönséget beazonosítani. Mindenesetre az albumra a zenekarban rejlő potenciál és a hangszeres tudás alapján adtam a pontot, ami így sajnos nem hordoz magában sem rosszat, sem jót.
Semmivel sem rosszabb, mint a pár körrel ez ezelőtti Anchorless Bodies. Tetszik, hogy az anyanyelvéhez ragaszkodott a csapat. Így inkább vált személyessé, s őszintébbé. Post-HC hívők nyugodtan tegyenek vele egy próbát, már csak a hangzás miatt is. :)
Néha kiráz a stílus ilyenképp' való értelmezése, de most kivételesen nem esett rosszul. Habár a svédek ezzel a debüt EP-vel nem váltják meg a világot, de érdekes megoldások törik meg az unalomig ismert kliséket, s ezzel teszik sajátosabbá, színesebbé magát stílust. Érdemes rászánni azt a pár percet.
Ez részemről még messze van a Mgla-Dissection szinttől. Belefognak, aztán jól leállnak. Nem is tudom az egészet máshoz hasonlítani, mint egy véget nem érő pettinghez. Épp' csak a beteljesülés hiányzik belőle. Igazából annyi téma van itt, hogy nem egy albumra való lemezt tudtak volna kihozni belőle, hanem kettőt-hármat. Mondjuk egy jó erős 7-est megérdemelnek a maszatolásért. :D - Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a néhai Jon Nödtveidt ezerszer jobb témákat hegesztett a rosszabb napjain, bár az elgondolás nem lenne rossz, csak a dalok hossza feleslegesen hosszú, mert a figyelem lankad, mint az a bizonyos...
Csak rajongóknak!
Aki egy kicsit is nyitott a Stoner, Heavy, Rock, vagy alternatív zenei stílusok irányában, annak tökéletes kis trip ez az album. Talán némelyeteknek sok lesz, vagy épp' kevés ami az albumon történik, de hagyni, hogy a csendet inkább ez törje meg megfizethetetlen. :) Az a jó benne, hogy nem akar több lenni, mint aminek elsőre is látszik.
Túl sűrű és tömény cucc. Nincs egy refrén, dallam, szóló, vagy bármi ami megragadna az emberben.
Hát nem köttet-ett barátság köztem és a lemez között.
Én most csak tisztes iparosmunkának hívnám ezt a lemezt.
Nem kimagasló anyag, de továbbra is egy fontos csapata a VoS a doom szcénának.
Nagyon tekerik a sraciok, egy szamig van is benne fantazia, de aztan hamar unalomba fullad. Az enekes miatt minusz egy pont.
Alap helyzetben nincs bajom az anyanyelv hasznalatavl, de itt ez nem sult el jol, amugy a lemez hangulata mar ha volt leginkabb a borzasztohoz kozelitett.
A lendület és a hangulat megvan. Több változatosság és ötlet kellett volna bele. A végére tényleg úgy éreztem, mintha ugyanazokat a köröket futnák újra. Nagy erénye, hogy igen könnyen emészthető, és hidat képez a kommerszebb zenék és a black metal sötétebb berkei között.
A remek zöld album után ez kevésbé ragadott magával. Mondhatnánk azt is, hogy elsütötték még a maradék töltényeket, ami bennmaradt a tárban. Néhány azért így is célba talált. :) A Vol.1. nagyon egészben volt, itt most jóval több a kísérletezés, változatosabb lett.
Ezt hallgattam csak szívesen a körből, de ezt nagyon. Semmi megrázóan nagy ötlet, vagy kimagasló teljesítmény, egyszerűen csak úgy kerek, ahogy van.
Az Uada évekkel ezelött még ígéretesnek bizonyult, de jó ideje csak lélektelen, profi albumok kerulnek ki a kezeik közul. Szinte minden dalnál behúzva marad a kézifék, nincsenek csúcspontok és mélysége is hiányzik daloknak.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2018. augusztus 18.
9000Sanyi boymester Eroen Husky Kriss Zoolixius chipmonkey Belial srppk BlackZone nascence ∑:
1. McFrost1977
Vanhävd
Låt köttet dö
6 8 8 8.5 8 7 5     8.5   7.6
2. Femforgacs_HP
Uada
Cult of a Dying Sun
7 8.5 7.5 8 7 7 6.5   8   7 7.5
3. Weide
Manticora
To Kill to Live to Kill
7.5 6 4 9 6 9.5 5 4       7
4. Eroen
Spaceslug
Eye the Tide
7 8.5 9 5 5 7           6.9
5. Kriss
Khanus
Flammarion
6.5 8 5.5 5 8.5 7           6.8
6. 9000Sanyi
Black Space Riders
AMORETUM Vol​.​2
7.5 7 7 4 4 8     8     6.3
7. Nagaarum
Rutka Laskier
Protiklady
6 5 7.5 7 5 7   3       6.3
8. farrrkas
Void of Silence
The Sky Over
7 7 6 4 7 6 8         6.2
9. boymester
Шиш...
Унив&#...
6 8.5 5 3 5 6.5           5.7
∑:
6.7 7.4 6.6 5.9 6.2 7.2 6.1 3.5 8 8.5 7 6.7
Zoolixius 2018. augusztus 17., péntek, 21:09
Zoolixius
Csatlakozott:
2018. április 23.
Hozzászólások: 316
Válasz farrrkas üzenetére:

Zoli, örülök, hogy kibékültél azzal, hogy az Uada amerikai. Az előző lemezüket nagyon megbüntetted azzal az 1-essel. (bag)


Csak az idő örök, ember pedig változik. - Most biztos egy jobb nap volt. :-) - Egyébként: az 1 pont nagyon nem reális, ahhoz már teljesíteni is kell. :-D
Weide 2018. augusztus 17., péntek, 09:53
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Azért azt a Khanus lemezéhez fűzött kommentemhez hozzá kell tennem, hogy a dalszövegek kicsit olyanok, mint amikor az egyszerű redneck pár üveg Budweiser után elkezd filozofálni az univerzumról, meg a mindenségről. (hrhr)
--
"Ha már nincs benne 3 mp alatt 4 riff oda-vissza, nem is jó?" - McFrost
farrrkas 2018. augusztus 17., péntek, 09:28
farrrkas
Csatlakozott:
2015. január 8.
Hozzászólások: 448
Zoli, örülök, hogy kibékültél azzal, hogy az Uada amerikai. Az előző lemezüket nagyon megbüntetted azzal az 1-essel. (bag)
Zoolixius 2018. augusztus 10., péntek, 05:33
Zoolixius
Csatlakozott:
2018. április 23.
Hozzászólások: 316
;-)


Weide 2018. augusztus 7., kedd, 17:37
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Válasz Eroen üzenetére:



Memek nélkül, maga a valóság amiben élünk, se lenne ugyanaz 8-|

So deep. (bag) |-D
--
"Ha már nincs benne 3 mp alatt 4 riff oda-vissza, nem is jó?" - McFrost
Eroen 2018. augusztus 7., kedd, 17:34
Eroen
Csatlakozott:
2012. február 4.
Hozzászólások: 308
Válasz Weide üzenetére:


Meme nélkül már nem lenne ugyanaz a HP. :-D


Memek nélkül, maga a valóság amiben élünk, se lenne ugyanaz 8-|
Weide 2018. augusztus 7., kedd, 17:17
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Válasz Eroen üzenetére:



My Man!! m/

Meme nélkül már nem lenne ugyanaz a HP. :-D
--
"Ha már nincs benne 3 mp alatt 4 riff oda-vissza, nem is jó?" - McFrost
Eroen 2018. augusztus 7., kedd, 17:12
Eroen
Csatlakozott:
2012. február 4.
Hozzászólások: 308
Válasz Weide üzenetére:




My Man!! \m/
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.06 seconds to render