Ki a faxom ez a pali? Meg minek erőlködik itt ezzel a núdli zenével? Ja Emperor. Azt se szerettem soha. Közelébe se ér a régi zenéknek. Eleve ez a hangzás buktázta, a régi érzésvilágot.
Érdekes de teszik. Soha nem tetszett az ilyen, de ez tetszik. Bitang hangzás. Apám ők kinőtték magukat. Tartják az egyensúlyt. A borító is faxa.
A Hellfire's Domninion óta csak közepesre futotta. Az említetten van az egyik legjobb szám a Metalized Blood. Azóta átlagos. Ez is. Szerintem több van ebben az együttesben. De a felhozatalnál azért bőven jobb.
Magukhoz képest semmi csalódás, bár nem rossz de sose szerettem a Moonsorrow-t. Túl vidám.
A Spirit of Oppression szólója megvett kilóra, a többi nem annyira jó nekem. Jobban szeretem a direkt játékot.
Végre egy jó zene. Nem elemezgetném. Úgy jó ahogy van.
Gyerekek ez atomjó. Köszi az ajánlónak. A borító is zseniális.
Ez nagyon tetszett, köszi az ajánlónak.
Ez is ingerküszöb alatti. Egy lemezük se tetszett. Ilyen énekre alapozni. Ráadásul ilyen hosszan.
A házat lebontó hangzáson kívűl nem vettem észre túl sok érdekességet amit nem hallottam volna. A zúzáson kívül jó számokban gondolkodni, na ez nem sikerült.
Az elején nem voltam nagy véleménnyel róla de a 9-10szám rendesen felhúzta. A Celestial Violence olyan mint sgy korai Leprous.
Hová lett Francesco Paoli?! A világegyetem egyik legjobb dobosa és alig hallani a lemezen. Értem én , hogy legutóbb kicsit rátelepedett a hangzásra de akkor se kellett volna ennyire kiherélni. Számtalan példa van arra, hogy a dögös dobsound mellett is jól hallható a többi hangszer (pl.Necrosy). Valahogy a koncepció is a zene rovására ment. Túl sok a töltelék és néhány számon kurtíthattak volna. Mindig nagyon vártam a zárótételeket (a Labirynth most is a csengőhangom) de ez most nagyon megúszós lett. Még mindig az egyik legjobb a műfajban de remélem a legközelebbi lemezre kicsit összeszedik magukat. Mindent összevetve csalódtam.
Egyszerűen qrva jó. Lehet hogy black meg trash de nekem végig az Autopsy szelleme lebegett mögötte. A dob meg egyszerűen fenomenális. Lehet, hogy még megy feljebb is.
Néhol tetszett, néhol untam elment mellettem.
Elsőre nagyon nem tetszett de erre a lemezre tényleg időt kell szánni mert meghálálja. Ha a vokál egy kicsit változatosabb lenne 10 is lehetne. Zeneileg viszont varázslatos szivesen meghallgatnám "ének" nélkül is.
Lehet,hogy ki fogtok röhögni, de nekem a Dethlok ugrott be mikor ezt a lemezt hallgattam.Na nem a műfaji rokonság miatt hanem mert "nekik" voltak ilyen sztereotíp lemezeik. Fogtak néhány jellemző műfaji sajátságot és csináltak belőle egy lemezt. Praktikusan demózták a műfajt. Most is ezt éreztem. Ettől ez nem rossz sőt...
Engem az előző lemezzel megvettek kilóra azóta is rendszeresen előkerül. Ezt most egy kicsit talán szigorúbbra vették, jól is áll neki, ettől változatosabb lett kicsit. A borítót meg ki nem szarja le. Tőlem akár egy sima borítékba is tehették volna. Bár nem vitatom hogy egy jó borító figyelemfelkeltő lehet.
Semmire sem emlékszem belőle pedig ma is hallgattam.
Nem rossz ez csak a vokál hosszú távon fárasztott sőt túl hosszú távon. Voltak jó részei de sokszor unalomba fulladt. Lehet, hogy több hallgatás után még alakulna a kép de egyszerűen nincs annyi időm.
Vazze'! Ennyi ideig kínozni azt a szerencsétlen disznót! Talán egy 20másodpercni rész volt ami majdnem tetszett.
Azért pontozás ügyileg én annyira nem vagyok szigorú, mint Naga Úr, még ha kb hasonló is a véleményünk. Nem sikerült ezt a sok mindent összehegesztenie Ihsahn barátunknak. Nem tudom, hogy hol veszítettük őt el, de jó lenne, ha visszatalálna a kicsit egyszerűbb, de érthetőbb és még inkább élvezhetőbb komponáláshoz.
Giccs! Az olaszok amúgy is hajlamosak rá, ami itt most ki is ütközik. Nem szeretem, amikor valami ennyire teátrális, ennyire megcsinált. Nem a profizmussal van a bajom, mert azzal sosincs. A Septicflesh esetében jók az arányok, de ez nekem egyszerűen sok. Barokkosan túldíszített, és óarany magasztosságban fürdőzik.
Nekem ez túlhaladott minden szempontból. Annyival jobb lemezek vannak ebben a körben, meg a nagyvilágban is, hogy ezt leginkább feleslegesnek érzem.
Eddig se nagyon követtem, hogy mit tesznek le az asztalra, de ez se győzött meg róla. Jó ez, csak a stílust nem érzem magaménak.
Szabadon értelmezett black. Franciák szoktak hasonlóan igényes és kompromisszummentes, de nem öncélú dolgokat csinálni. Minden pillanata egy kincs a hallójáratnak és a nyitott elmének, így a pontozás nem is kérdés.
Nem hasaltam el tőle. Jóféle stílusgyakorlat.
A borító önmagában is megérne egy tisztességes sallert. A zene meg hát nem is tudom... Ez az énekhang nekem nem jön be se a mélyebb tartományokban, a magasakban meg aztán totál élvezhetetlen. Nem tudtam eldönteni, hogy inkább untat, vagy idegesít? Hol az egyik, hol a másik.
Rettenetesen hullámzó a lemezen belüli teljesítmény, de még dalokon belül is. A Palladion unalmas és a srác hangja is nagyon kevés ahhoz, hogy a zene helyett elvigye a dalt. A Rituals pt.I viszont már egész élvezhető. Összességében ez viszont alig több, mint egy átlagos produktum.
Ha film lenne azt mondanám, hogy foghatott volna bátrabban is az olló a vágásnál. Hosszú is lett, és vannak töltelékek is. Egyben ez sok és fárasztó.
Kimagasló teljesítmény zeneileg és hangulatilag is. Kevesen képesek ilyen szinten űzni a precizitást, és a gépies, lélektelen hangulatot. Egyetlen hibája, hogy kell hozzá egy agyi defektus, hogy felfogható legyen. Nem mellesleg élőben is zsenik!
Pofátlanul befigyelnek ismerős dolgok, beleszóltak az alkotói folyamatokba a 70-es évektől napjainkig minden, amit be lehetett illeszteni a koncepcióba. De tetszik...
Vérprofi. Kár, hogy az őrületbe tud kergetni pár dal után.
Gyilkos, de nehézsége miatt gyorsan fárasztó lemez.
Hamisítatlan Moonsorrow hangulat még ennyi idő után is, de a max pontot meghagyom a Kivenkantaja - Verisakeet kettősnek. Azt azóta sem tudták nálam megugrani. Valahogy kisebb, hatástalanabb a kontraszt a népies elemek és a kemény zene között, ami régen jobban működött.
Lásd: kritika.
Meglepően erőteljes, lendületes cucc, bár igencsak idejétmúlt.
Eléggé vérszegény ez az év, ami a doom műfaját illeti, így nincs túl sok rivális, de lehet, hogy akkor is megállnák a helyüket. Az első album sem volt rossz, de ez számomra hibátlan.
Általában frászt kapok az ilyen ingerküszöböt taposó brutálkodástól, de a Doom béta alatt kifejezetten élveztem. Szóval lehet rá disznót vágni rendesen.
Vannak olyan alkotók, akiket hajlamosabb vagyok könnyebben befogadni, mert az idők során már megértettem a gondolkodásmódjukat, a hozzáállásukat, és Ihsahn esetében ezzel nagyon könnyen azonosulni is tudok. Természetesen, a hozzá hasonló művészek, ha rossz anyaggal állnának elő, a csalódás is nagyobb mértékű lenne. De szó sincs csalódásról, a legkisebb mértékben sem. Csodás lemez az idei, csak ajánlani tudom!
Egyszerűen zseniális volt, amit az Agony című lemezen műveltek, mert a szimfo dolgokat képesek voltak pusztító erővel feltölteni. Olyan ötlet és energia masszívum után megmaradtam a nagy elvárásaimmal. Mára már a szimfonikus elemek, szerintem, gyengítik az összképet, melodráma és színház lett az egészből, ami nekem így már kevés. Persze, a minőség megvan, de az előélet után ez csak hatos.
Nagyszerű lemez. Nem mondom, hogy a Wildfire-rel fel tudja venni a versenyt idén, de némely dalban óriási riffeket zúdítanak ránk. Zömmel megjegyezhető témák, minőségi dalok. Akad egy-egy átlagosabb rész is, de a lemez összességében nagyon jó benyomást kelt.
Hol megfognak a dallamok, hol elmennek mellettem. Nem feltétlenül az én zeném, de hallgatása nem rossz elfoglaltság.
A kör meglepetése számomra. Nem hallottam a zenéjüket korábban, még boymester kritikája is elkerülte a figyelmemet, pedig minden ismertetőt el szoktam olvasni. Ezennel pótoltam. Teljesen meggyőzött a csapat, a hangulat maximumon, a rideg témák itt szívbemarkolóan hatnak, gyökeret vernek az ember agyában. Komoly teljesítmény, igényes hallgatnivaló!
Fogós harmóniákkal előadott black metal. Dicséretes bemutatkozás. Érdemes hallgatni.
A vokált lehagyhatták volna. Esős napokon, ha a város utcáin bolyong az ember, és elmerül a gondolataiban, ezt nyugodtan használhatja zenei aláfestésnek.
Nincs vele különösebb bajom, a súlyosabb doom részek jobban, a romantikusabb(nak tünni akaró?) énektémák kevésbé jöttek be. Nem egy kihagyhatatlan album, de megvan a maga értéke.
Kár, hogy ragaszkodtak a másfélórás játékidőhöz, mert nagyon jó témákból simán meg lehetne tölteni egy 45-50 perces lemezt, és az sokkal meggyőzőbb kompaktot alkotna. Alig lehetne belekötni. A többi téma sem rossz, csak felesleges terhelni velük a hallgatót, mert felhígul a tömény eszencia. Persze, így is bőven van okunk az újrahallgatásra.
Én kedvelem a brutális death metal irányzatot, megvannak a kedvenceim ebben a stílusban is, de a Wormed anyaga túlságosan élettelen számomra. Annak ellenére, hogy vannak jó riffek, az anyag úgy rideg, hogy nem tudok hozzá közel kerülni, pláne nem azonosulni vele. Mintha a Fear Factory brutális death metal változata lenne. Hiányzik a vészjósló hangulat, a tátongó sötétség mögüle. Lélektelen. Akinek ez bejön, próbálkozzon vele.
Inkább érdekes, semmint jó. Ilyen izzadságszagú, "hűűűdemilyennagyonnagyművészvagyok" attitűd.
Nálam a death metal és a szimfónikusok párosítása teljes mértékben nem működik.
Nem meggyőző, de hallgatható.
Az előzőek nekem annyira nem jöttek be, ezzel visszanyerték a bizalmam.
Nem tudok jókat írni ehhez az albumhoz, így inkább hallgatok...
Élvezhető dallamos bm, optimális játékidővel, erőtlen, aránytalan hangzással és idegesítő dobtémákkal....Az a "semmit nem tesz hozzá, semmit sem vesz el" kategória.
Fülessel, háttérzenének, olvasáshoz....
:) Sludgeblack... A 12 dalból illett volna 6-7-et kidobni. Hossszú távon elég egysíkú.
Nekem a debüt albumuk az etalon, nem rossz ez sem de tényleg szinte mindent felakartak venni ami eszükbe jutott...
Az Deströyer666 eddig jobban tetszik, de nem rossz azért ez se..
Kiváló lemez..jók a blackes és a folkos részek is nagyon
Nem kevés Mgla van jelen a zenéjükben szerintem, de remek bemutatkozás csak így tovább
A borító katasztrófa, zeneileg azért van benne néhol kreativitás
Eléggé unalomba fulladt a végére...
Nagyon vártam a lemezt már csak Charlie Fell miatt is...az összkép vegyes lett mert vannak azért töltelék számok amiket kihagyhattak volna simán a lemez hosszának a rovására is
A szólóprojekjét soha sem értettem. Mindig az volt az érzésem, hogy az Emperor maradványokat heavy metállal akarja vegyíteni. Nekem ez nagyon nem jött be. Sokkal izgalmasabb volt, amit a Peccatumban csinált.
Bandeerazzal értek egyet...és valóban túl giccses, ömlengő lett.
Ezért felesleges volt egy albumot kiadni, még maradhattak volna a pincében. Valószínűleg nem is akarnak a nagyok árnyékéból kilépni...
Nagyon régen nem hallgattam már Moonsorrowt. Egészen tetszik ez az album.
Ahogy egyre többet hallgatom, egyre jobban tetszik. Kiváló újkori black anyag. Szerencsére nem viszik túlzásba az avantgardkodást....
Kellemes black-death anyag az őskorból
Tipikus post elemekkel telitűzdelt ötlettelen black ballada. Ha öregkoromban a nyugdíjas otthonban majd ilyen szól az uzsonna mellé, akkor talán elégedett leszek. De addig is türelmetlen és nagyravágyó leszek, tehát nem fogom újra hallgatni. Egy ilyen névhez és borítóhoz több izgalom is járhatna.
Nagyon vérszegény. Nem csak a témák terén fantáziátlan, de a zenei tehetségük sem túl épületes. Álmatlanság ellen kiváló.
Valóban hajaz a Satyriconra, bár nem érzem azt a gépiességet itt. Engem inkább a Blind Myself Heavent korszakra emlékesztet nagyon egy nagy adag southernes beütéssel. Ez az a vonalulat, amit a BM-től hiányolok már sok ideje...
Nem is olyan gyors ez, egészen élvezehető. Lenyűgözni azért nem tudott, a jövőben sem fogom szerintem elővenni.
Vérbeli avantgárd lemez, már ami a kísérletezgetést illeti. Az egy másik dolog, összességében nekem sem sikerült megemésztenem, pedig naponta próbálkoztam vele. Fárasztó a témahalmozás, kérdés az az, tényleg megér-e MÉG több időt áldozni rá és valami hatalmas élményt ad a végén (?)... Az idő ezt is eldönti.
Profi, de annyira túlkomplikált, h fárasztó is kissé. Mintha minden egyes másodpercben 26 témát akarnának átgyömöszölni a fülünkön... A stíluson belül akkor már Septicflesh egyértelműen, őket sokkal inkább szeretem. Ennek ellenére mégis újra meg újra próbálkozom velük, korábbi lemezekről is van 1-2 kedvenc számom, ahogy itt is.
Az utolsó lemez nálam beérett 10-esre, az esély erre most is megvan. IDŐVEL kiderül. A recept változatlan, hosszan építkező dalok, kiváló, izgalmas témákkal.
Orosz black metal funeral doom zenészekkel, kiváló lemez. Nem vacakolok én sem, bőven megérdemli a 10est.
Valóban tetten érhető az erős Dissection hatás, mégsem kópia. A hangzás lehetett volna jobb, illetve el tudtam volna viselni hosszabb ideig is, mint 34 perc.
A bénácska név ellenére kellemes csalódás volt. Ígéretes banda, viszont azt érzem, lesz ez még kiforrottabb is. Most ez egy erős 7-es, mert amúgy végig élvezetes, változatos lemez.
Gyenge és ötlettelen. Az Ahab-ra tényleg hasonlít néhol (Evoken-re is), ez lehetne pozitív, de semmit nem tesz hozzá, akkor miért a PS-t hallgassam? Kevesebbet azért nem adok, mert igazából nem volt zavaró, egyszer végig lehetett hallgatni.
Nem sikerült vele megbarátkoznom, energiám meg nem volt kihámozni a jó témákat ilyen vokál mellett...
Nincs mit mondanom. Ez kb. a Show Me A Dinosaur-ral van egy szinten.
Sosem szerettem a szimfónikusokat, sem ezt a királyos-királynős-középkori koncepciót. Csak úgy árad belőle a sznobizmus.
Ez az! Pont a thrash műfaj merült ki nálam már egy ideje, de ennek van egy akkora klasszikus, zsigeri megszólalása, hogy azonnal elkapott és lerántott a mélybe az old-school hangulat. Talán ez a feketébe áthajlás is sokat segít rajta. Pontosan tíz perccel kellet volna rövidebbnek lennie, hogy megkapja a maximális pontszámot.
Az évnek ebben a szakában nehezen tudok ráhangolódni a black metalra, de ha ennyire jó, akkor kivételt teszek. Ez bármikor jöhet. A folk elemek is nagyon jól beleillenek a képbe. Egyedül a dalok hosszát sokallom egy kicsit.
Modern, de csak mérsékelten avantgárd.
Semmi extra, stílusgyakorlatnak is átlagos. Én kifejezetten untam, annak ellenére, hogy aránylag rövid. A vokál viszont tetszik.
Továbbra sem tudok barátságot kötni ezzel a stílussal. Pedig külön-külön a post és a black metal is tetszeni szokott, de együtt nem működik. Az együttes nevéért és az album borítójáért meg én kérek elnézést.
Az még egy dolog, hogy nem kedvelem a római mitológiával kapcsolatos témákat, de ez zeneileg sem volt nagy élmény. Nem az a fajta doom metal, amit szeretek. A funeralos részek jók, és mentségükre legyen mondva, kicsit az Ahab jutott eszembe róluk.
Gondban vagyok a pontozással, mert nagyon változó itt a színvonal. Vannak zseniálisan jó dalok, helyenként viszont kifejezetten idegesítő és fárasztó volt. A hosszát sem érzem indokoltnak. Nem ártott volna lemetszeni azt a 20-30 percnyi fölösleget, és akkor mennyivel boldogabb lennék én is. UPDATE: lejjebb kellett pontoznom, még a nyolcast is soknak éreztem. Nem leszek jóindulatú.
Szerencsére nagyon is vevő vagyok az ilyen elmebajokra, aki viszont nem, az biztosan utálni fogja. Rétegzene, de engem most megtalált. Valahogy úgy kell elképzelni, mint amikor a Voivod szövegi és filozófiai témáit übermegabrutálspeed death metalba oltják. Pár kvantumfizikus / kozmológus beleőrült a munkájába és ez lett belőle :) Ráadásul micsoda blastbeatek vannak itt! :O
A témahalmozás már az Emperor lemezeken elkezdődött - legelőször az Anthems to the Welkin at Dusk lemezen - de szerencsére sokkal jobban indít, mint az előző Ihsahn lemez a Das Seelenbrechen. Mondjuk ki, sűrű anyag. Ezzel pedig a művész úr meg is alkotta a Jazz In Black koncepciót. - Csak azt a fránya 7 húros djent hangzást nem értem néha. - Nagyon kéne már egy Emperor reunion.
Nem húzom sokáig: A régebi albumok sokkal jobban tetszettek.
Tisztelendő, de stílusában nem túl kiemelkedő album. Szerintem hiányzik belőle egy kis kraft. Élőben biztos sokkal joban átjön, egy szóval koncertbanda. - Minden esetre a thrash-es részek, s a dob "rejtett" dolgai sokkal jobbá teszik a dolgokat. :) - A basszusra adhattak volna még.
Érdekes, hogy ezzel a "klasszikussá" vált Finntroll hangzással még lehet kreatívat alkotni. - Talán ki kellene próbálni. :) - Aki szerette a zenekar régebbi munkáit, annak csak ajánlani tudom, aki meg még csak most hallott róluk először, az meg hallgassa meg a régebbi anyagaikat is. :) - Milyet lehetne már ezzel a zenekarral jammelni?! :D
Huh, no nem lettünk barátok. - Szerintem túl tömény, azok ellenére, hogy professzionálisan szól. Bár, nem egy két ötletért még az északiak is vénát nyitnának. :) Majd legközelebb.
Ctrl+c/ctrl+v from Dissection. - Bár hangzásilag és hangulatilag hiánycikk az ilyesmi nálam, de egy kis pluszt még tehettek volna bele... Mondjuk ezen az ősi kis death/black keveréken Jon Nödtveidt biztos jót mosolyogna. :) - Egyébként meg rövid. - Ja, hogy from USA?! - Akkor csak 1! - Hiteles csak európai bandától eredendően lehet csak... Szerintem.
Kifejezetten meglepett, hogy hogyan "tolják" az oroszok. Igazából először féltem, hogy itt mire is lehet majd számítani, de kellemesen csalódtam, pedig nem is vagyok a stílus nagy kedvelője. - Köszi az ajánlásért, máris ki kell bővítenem a kedvencek listát... Russian Folk Music in Black (RFMB) - Egyébként röhögni fogtok, de ez egy olyan "beleállós" zene. :D
A stílus kedvelőinek biztos nagyon tetszeni fog ez az alkotás, de azok ellenére, hogy ez egy profin elkészített album sajnos nem tüzel fel. - Maradok semleges.
Minőségileg nem is rossz, de sajnos mint a legtöbb/összes amerikai (értsd. USA)-beli "próbálkozás" valahogy nem rendelkezik hangulattal, ami szerintem a stílus egyik alapja. - - Félelmetesen hosszú dalok... Túlzottan is hosszúak. - Meg egyébként is nagyon Satyricon-ra akar hajazni az egész.
Szuper! - Elsőre letaglózott ez az ultra megabrutál sci-fi-grind! :D - Szóval sejthetitek, hogy mire számoljatok. - Itt legalább olyan betegségszagot érzek, mint pl. a PAEDIATRICIAN esetében. :)
Továbbra sem tudok vele mit kezdeni. Emperorból is csak az in the nightside eclipse-t nyomom, viszont azt minden idők egyik legjobb black albumának tartom.
Giccses, de teljesen eltalált a hangulata. Nem igazán ismertem őket, de ezt sokat fogom hallgatni.
Jó.
Iszonyat erős, megadom a max pontot.
Az év felfedezettjei.
Nem rossz, de mondjuk én szeretek egységben foglalkozni a kiadványok belső tartalmával és külső megjelenésével, szeretem, ha van koncepció ill. kohézió. Lehet, itt is van, de nem jön át. Önmagában a zene egy hetes.
Nem tudtam a zenére koncentrálni, miközben az énekest hallgattam. Meglehetősen idegesített.
Értékelem az intenzitást és a hallható profizmust, de nem esik jól hallgatni.
Inkább jó, mint nem. Bár nem nagyon tetszik, de nem tudok mit tenni, mint elfogadom a lila ködöt és Ihsahn művészi ambícióit, mert egyébként a legtöbb dal tetszik (néhány elvont tételt leszámítva). Szerencsére most megint összejött, hogy dalokban gondolkozzon a mester, nem úgy mint az előző albumnál, aminek még a címét is elfelejtettem. A 70-es évek progrockját még szoknom kell ebben a közegben, de a házasítás nem teljes kudarc, bár nem is egyértelmű siker.
Nekem ez a szimfonikus death metal kicsit olyan, mint az filozofikus pornóregény, vagy a romantikus akciókomédia, szóval olyan elemeket vegyít, amelyek szerintem egymáshoz semmi nem adnak hozzá. Nem érzem létjogosultságát, hogy nonstop nyomatni kell a szimfonikus témákat, egy kicsit szellősebb koncepció és csak díszítő jelleggel használt klasszikus zenei motívumok mellett élvezhetőbb lett volna. Így sem rossz azért.
Leginkább egyfajta korai Bathory és Show no mercy korabeli Slayer házasságának tűnt. Mivel egyik irányzat sem a szívügyem, ezért ez az iparosmunka sem hagyott bennem mély nyomokat. Ha egy kicsit megpróbáltak volna merev keretektől elrugaszkodva gondolkodni, akkor lehet, hogy jobb pontszámra is érdemesek lennének.
Jó kedvemben talál ez a kör, vagy tényleg jobb produkciók kerültek ide. Ez valami egészen fenséges lett. Már ez a fajta gitározás is a gyengém a disszonáns hangokkal, akkordbontásokkal, az egésznek pedig van furcsa módon egy olyan feelingje is, mintha Heaven't korszakos Blind Myselfet hallgatnék (amikor még tudtak zenét írni...khm). Szóval akármi is legyen ez, nekem nagyon tetszik.
Ez a lemez valóban a black metal dicső korszakát idézi, amikor még én is sokat hallgattam. Egy kicsit az újító szándékot hiányolom, no meg azért kiemelkedő dalok híján nem egy akkora alapmű, hogy a klasszikusok mellé felérjen.
Sok is, hosszú is, meg mintha igazából el sem tudták volna dönteni, hogy mit szeretnének. Egyébként maga a koncepció nem lenne rossz. Na ez tipikusan az a lemez, aminek jót tenne egy profi prödjúször.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyetlen pillanata sem tetszett, de őszintén szólva elég semmilyennek érzem ezt a bandát. A koncepciójuk kimerül annyiban, hogy iszonyatosan súlyosak akarnak lenni. Ez a disznózás még a Despised Iconnál tetszett, mert csak egy-egy pillanatra villantották fel, úgy még tud hatással lenni, de ez így nem. Kicsit olyan érzésem volt, mint egy slasher horrorfilmnél, ahol a túlzásba vitt rémisztgetés meg belezés egy idő után inkább komikussá teszi a végeredményt. Gitárügyileg meg egy nagy nulla az egész.
Nem giccses ez, csak nagyon el van túlozva... Amúgy aláírom hogy nagyon profi cucc, biztos hogy ebben a kategóriában nincs is nagyon náluk jobb, csak én a death metált ebben a formában megintcsak nem szeretem.
A Deströyer 666 aktuális lemezével összevetve ez csak egy zsenge 5-ös..
A mai folk/black mezőnyben ez több mint kiemelkedőnek számít, önmagukhoz képest viszont picit halványabb. Mindenesetre meg kell becsülni nagyon az olyan csapatokat mint a Moonsorrow.
Néhány dalra elmondható itt, hogy még a Dissection is elégedetten csettintve elfogadta volna sajátjának...
Ezt a lemezt már korábban kinéztem magamnak, nagyon tetszik - érdemes beszerezni a 2014-es lemezét is a csapatnak.
Ez brutálisan unalmas volt... ölték az időt az olasz srácok, alibiztek becsülettel, mert semmi lényeges nem történt a lemezen...
Az én értelmezésem szerint pont ilyen a jó death metál antitézise. Sorry, lesújtó véleménnyel vagyok az ilyen zenékről.
Számomra egyelőre az Abbath és a Rituals mellett ez az év albuma. Már kezdetektől fogva hallgatom és szeretem a talján brigád albumait, és a King-gel maximálisan felül tudták múlni magukat. Az album változatos, komplex, bármikor újra hallgatható és baromi dinamikusan szól. Tetszik a concept mivolta és a dalszövegek is kurva jók. Akinek van kedve és hangulata, hallgassa meg a bónusz korongon lévő orkesztrális verziókat is. Önmagában mintha egy baromi jó filmzene albumot hallgatna az ember, de az eredeti dalok ismeretével még inkább elismerésre méltóbbá válik a banda legutóbbi munkája. Összetett, brutális, technikás és számomra bármikor élvezhető!
A lassabb, melankolikusabb részek tetszettek, amikből sütött az orosz népzenei motívumok halvány árnyalata és a tipikus ruszki depresszió. Ezek néhol még jól is voltak felépítve, mint a két instrumentális tételben. Aztán addig volt mindez jó, míg át nem csapott az aktuális szám egy zavaróan hektikus kakofóniába. Se hangulatilag, se zeneileg nem érintett meg az album, inkább idegesített.
Az elején kicsit elbizonytalanodtam, mert a Palladiont nagyon gyengének éreztem, de aztán magukra találtak a srácok és hamar beszippantott az album hangulata. Igazából az összes többi szám tetszett, és jól is állt a lemeznek ez az egyedi stílus. Szerintem még elő fogom venni, de kell hozzá egy hangulat.
Hogy is mondjam... Maga a technikás death metal része tetszett, ahogy a sci-fis, xenós concept is. Technikailag és zeneileg nagyon ütős és élvezetes az album, de ezt a fajta éneket nem csípem hosszú távon. Az a bajom, hogy hiába az alig több, mint fél órás játékidő, baromi hamar lefáraszt. Pedig már többször elővettem az albumot a megjelenése óta, de inkább csak egy-egy szám erejéig élvezhető nekem a dolog.
Egyetlen dal tetszett, a Celestial Violence. Ezt leszámítva egy idegesítő témahalmozás, mindenféle hangulati töltet nélkül.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2016. április 30.
arallu72 banya07 BlackZone boymester farrrkas kopi Kriss nascence Perszepeta ZeroVoid ZolixiusRex mike666 bandeeraz ∑:
1. nascence
Grey Heaven Fall
Black Wisdom
7.5 9 10 9.5 9 6.5 9.5 9.5 10 8 6   9.5 8.6
2. kopi
Moonsorrow
Jumalten Aika
7 7 7 9 7 9 10 9 9 9 10 10   8.5
3. Kriss
UADA
Devoid of Light
10 7.5 7.5 8 8 7 10 8.5 8 6 1 10 7 7.4
4. viribusunitis
Desaster
The Oath of an Iron Ritual
7 9 5 8 8.5 6.5 6.5 5.5 5 9.5 7.5 8 6 7.1
5. farrrkas
Cobalt
Slow Forever
4 6 8 7 8 6.5 8.5 9.5 6 7.5 6.5 5 6.5 7
6. Weide
Fleshgod Apocalypse
King
10 8 7 5 6 5 7 7 7 6 7 9 6.5 6.8
7. banya07
Show Me A Dinosaur
Show Me A Dinosaur
10 9 4 6 6.5 6 4 6.5 7 4 10 7   6.6
8. Pistike66
Ihsahn
Arktis.
1 8 7 8 9 6 6 6.5 7 4 10 6 8.5 6.6
9. BlackZone
Wormed
Krighsu
5 2 10 7 6 5.5 5 7.5 4 10 10 5 5 6.5
10. boymester
Plateau Sigma
Rituals
10 5 6 10 7 5 4 5 5 6 5     6.2
∑:
7.2 7.1 7.2 7.8 7.5 6.3 7.1 7.5 6.8 7 7.3 7.5 7 7.1
BlackZone 2016. április 30., szombat, 18:18
BlackZone
Csatlakozott:
2013. november 23.
Hozzászólások: 223
Válasz nascence üzenetére:

Én szeretnék Arallu védelmébe kelni. Lehet, hogy néha bárdolatlan..., de azért többségében értelmes véleményt szokott nyílvánítani. Nem hinném, hogy mindenkinek nietzschei magasságokban kellene szárnyalni, továbbá ennek hiánya miatt őt szénné oltani...A "faxom"-om szóval valóban túlzásokba esik, de ettől eltekintve én néha jókat szoktam derülni egyes kommentjein.

Összefoglalva...Arallu a Fémforgács Prosecturája..., ahogy a Prosecturának is meg van a maga létjogosultsága, úgy Neki is...

A Prosectura és a létjogosultság egy mondatban... (hrhr) |-D (knifed)
Nagaarum 2016. április 30., szombat, 13:09
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz nascence üzenetére:

Én szeretnék Arallut védelmébe kelni. Lehet, hogy néha bárdolatlan..., de azért többségében értelmes véleményt szokott nyílvánítani. Nem hinném, hogy mindenkinek nietzschei magasságokban kellene szárnyalni, továbbá ennek hiánya miatt őt szénné oltani...A "faxom"-om szóval valóban túlzásokba esik, de ettől eltekintve én néha jókat szoktam derülni egyes kommentjein.

Összefoglalva...Arallu a Fémforgács Prosecturája..., ahogy a Prosecturának is meg van a maga létjogosultsága, úgy Neki is...

Én szeretem a Prosecturát, így Arallut sem utálhatom :-D
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
nascence 2016. április 30., szombat, 13:07
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 1008
Én szeretnék Arallu védelmébe kelni. Lehet, hogy néha bárdolatlan..., de azért többségében értelmes véleményt szokott nyílvánítani. Nem hinném, hogy mindenkinek nietzschei magasságokban kellene szárnyalni, továbbá ennek hiánya miatt őt szénné oltani...A "faxom"-om szóval valóban túlzásokba esik, de ettől eltekintve én néha jókat szoktam derülni egyes kommentjein.

Összefoglalva...Arallu a Fémforgács Prosecturája..., ahogy a Prosecturának is meg van a maga létjogosultsága, úgy Neki is...
ZeroVoid 2016. április 30., szombat, 12:23
ZeroVoid
Csatlakozott:
2014. december 30.
Hozzászólások: 180
Arallu kolléga még 2016-ban is faxot használ, pedig mióta a mobiltelefonok, az SMS és az e-mail lehetőségei meghódították a világot, a faxom se faxol már (6)
BlackZone 2016. április 30., szombat, 09:11
BlackZone
Csatlakozott:
2013. november 23.
Hozzászólások: 223
Az ominózus hangpróbázó ízlése zömmel szöges ellentétben van mindenki máséval, de ízlésről nem is illik, no meg hát felesleges is vitázni.

Amiről már lehet (és szerintem kell is) az a stílus és kinyilatkoztatás minősége, vagy annak szinte tökéletes hiánya. Ez esetben utóbbi. Inkább csak pontozna szöveges értékelés nélkül. Az nagyon "faxa" lenne!
Nagaarum 2016. április 29., péntek, 14:09
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Arallu, az Emperor közelébe sem ér a régi zenéknek? O.o
Az Emperor nem régi zene?

Amúgy egyetértek Oldboy-jal, nem is annyira az 1 pontos résszel (részben azzal is), inkább a faxomozással kapcsolatban. Szóval kicsit legyünk már kulturáltabbak! (bag)
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
oldboy 2016. április 29., péntek, 14:02
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1898
A zenei, és úgy általában véve az ízlés szerintem is szinte 100%-ban szubjektív dolog.

De az évek alatt rájöttem, és mivel zeneiskolában dolgozom tapasztalom is, hogy vannak objektív, mérhető mutatói.

Tehát ízlés ide, vagy oda szerintem az új Ihsahn album senkinél sem érhet ebben a mezőnyben 1 pontot, miközben az azt követő leggyengébb 4-est kap.

Meg úgy általában véve sem 1 pontos lemezről beszélhetünk.

Az már egyéni szoc. problémám, hogy Kedves Olvasónk "faxomozásaitól" és egyéb épületes kifejezéseitől falra mászom...
Bár talán a fogalmazásmódja még jobban zavar, mint a gyakran jelentkező dilettantizmusa...

Jahhh, hogy nem kéne elolvasnom a hozzászólásait?

A jövőben ezt fogom tenni! ;-)
banya07 2016. április 28., csütörtök, 09:16
banya07
Csatlakozott:
2013. március 7.
Hozzászólások: 200
Többek között ezt is felhozta a bc Fleshgod tag-re. Régebbi de elég édekes, kicsit beteg.
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.071 seconds to render