Magas szinten művelik a stílust. De tényleg eltűnt a mély hörgés(sajnálatomra)amit én nagyon szeretek. A magas szinten művelés tényleg elég? Számomra nem. Hallgatható. De nekem ez kevés. Persze nem technikailag. Csak úgy kevés. Soha nem voltak kedvenceim. De itt-ott akkora szólókat játszottak, hogy megenyhült a szőrös szívem.
Ez meg mi a tököm? A norvégok amúgy is leszerepeltek nálam az utóbbi húsz évbe. Ez annyira újító akar lenni,hogy csak az "összevissza játék" alsó kategóriájába nyertek helyet.
Ha a Vestiges lenne életem utolsó száma már nem haltam meg hiába. Legyen ez a fehér európa végítélet dala.
Emlékszek mikor a Further Down The Nest kislemezre csápoltam mint állat. A Groza első lemezre kissé csalódtam mert nem volt elég nyers. A hangzás mélyült az énekhanggal együtt. Most meg minden abba a szar irányba fordult amit nem vártam. Illetve gondoltam,hogy ez lesz. De ez nekem már nem tetszik.Black metal mély énekhanggal? Polírozott (ál) nyers hangzással? Na ne.
Lehetne nyersebb a hangzás.Az énekkel semmi bajom. De a szívügyem ennél lepusztultabb black. De amit hallhattunk eddig magyaroktól ez kiemelkedő alkotás.
A semmitmondó steril kategóriában játszanak. Mint a Behemoth is. Vazze ez engem idegesít.
Szívesen hallgatom néha. Ez sokkal jobb mint az "újító" lengyel black metal.Ahol összevissza játszanak ráadásul mély hörgést alkalmaznak. A Klone vagy a Release The Long Ships ébredezéshez fülessel nagyon jó. Szóval tökéletes. Akkor nem is néha hanem felkeléshez. Gyakran a Chroma Key-t is alkalmazom ébredéshez.Legyen nagy szívem ez bizony tízes.
Ha majdnem mindenki tíz pontot ad egy lemezre, ott érezni a névre pontozást vagy a mainstream fingszagot. Másra nem tudok gondolni mert ez egy középszerű doom zene. Na ha más hasonló zenén aludni lehet akkor erre ájultan horkolni. A hörgős részek Opeth kópia, a dallamos énekre inkább nem írok semmit. A bonus szám tíz percéből kb.hét percig csak prüntyögés megy. Eddig csak az első lemezt ismertem, írott cd-n volt meg de megette a penész olyan unalmas funeral doom volt. Pedig szeretem a stílust.
Az egész zenekart szimpatikus fehér emberek alkotják, de a figure number five lemez után én szartam rájuk. Indoklás nélkül ez nekem szar.
Állat vastagon szól, csak bennem van a hiba. Nem szeretem ezt. Egyébként se írtak olyan számokat ami miatt hosszútávon elővenném a lemezüket. De nem rossz ez egyáltalán.
Annak ellenére hogy azt nyilatkozták, most sokkal könnyebb dolguk volt mert saját stúdió meg saját tempó, ahhoz képest nem vettem észre hogy ez a lemez több vagy jobb lenne a korábbiaknál.Félre értés ne legyen imádom a zenekar munkásságát,de egyelőre ez nekem csak egy 8-as.
2
Kevés ahhoz hogy újra hallgassam.
Mikor megismertem pár éve itt a HP-n, akkor csak simán a tetszett kategória volt, de azért elraktuk többszöri hallgatás céljából, azóta már abszolút kedvenc lett.
A vokál valóban fárasztó egy idő után, de zeneileg kifejezetten rendben van.
Nem lettünk haverok.
Lassú, langyos,tötymörgő, nem nekem való.
Az előző körben emberkék összehasonlították a Bell Witch-et az Esotericet és az Ahabot, hülyeség szerintem teljesen más mind 3 és én szeretem mind hármat. Nekem ez egy 10 pontos album úgy hogy nem ez a kedvencem tőlük.
Valamikor kb 10 éve találkoztam a bandával, hogy milyen indíttatásból nem tudom de meghallgattam a diszkógráfiájukat, nem győzött meg ahogy ez az album sem.Inkább azt mondom hogy van 1-2 számuk amit sörözés közben házi buli alatt elhallgatok, de egyre kevésbé érdekelnek.
Pocsék volt, én maradok a funeral vonalnál, ez nem kell.
Az előzőt nem szerettem. Csalódnom kellett bennük. Éppen ezért ezt most nem is vártam olyan hevülettel. Ehhez képest most meg nem tudok mást adni rá csak ezt.
Igen innovatív, és még az is lehet, hogy megelőzi a korát, de a kevesebb szerintem több lett volna. Nagy ívűek a szerzemények és ügyesen is vannak összeillesztve a váltások, de ebben a terjedelemben és töménységben ez sok. Rengeteg energia kell hozzá, fáradtan nem lehet nekiveselkedni.
Szépen elszomorkodnak. Nekem hiányzik belőle az igazi mélység, a lélek felszaggatásának képessége. Időnként válthatnának tempót is, hogy el ne aludjon az ember fia.
Ezt a fajta fekete megközelítést már jobban kedvelem, mint amit az Aetherius Obscuritas képvisel. El azért nem vágódtam, de rendben van.
Zeneileg még csak rendben is lenne, bár az efféle black nekem kiszámítható és hamar elveszítem az érdeklődésem, ugyan akkor ettől az énektől nagyon hamar megfájdul a fejem és a fülemet is sérti.
Leszarom, hogy polírozott, hogy vér profi az egész, hogy szándékosan vannak benne hatásvadász elemek. Jók a dalok, jó a hangulat, masszív tömege van. Egyedül a nazális szövegmondás miatt vonok le fél pontot, mert azt én kukáztam volna.
Tábortűz feeling. Voltak ők már ennél jobbak is. Talán majd legközelebb.
Nincs olyan albumuk, amire ne adnék 10 pontot. Most sem okoztak csalódást. Borzasztó intelligens, ízléses és elegáns. Megint kicsi más irányba léptek, de még mindig ugyan azon a minőségi úton járnak.
Háttérzene. Az énekes ügyes. Eddig se követtem a munkásságukat, ez után se fogom.
Annál meggyőzőbb, mint amire borító alapján számítottam. Háttérben elvan ez is, ha nincs jobb. De szoktam találni azért...
Díjazom azt, amit díjazni kell. Nem szívügyem a modern death, de ez a lemez bitangul szól.
Ha megelőzik a korukat, akkor vissza kell fejlődnöm kétéltűnek. Tipikus tegyünk bele mindent, mer olyan még nem volt. De volt. És sajnos egyre több az ilyen katyvasz.
Meglepően nagy pátosz lengte körül mindig is a zenekart, csak arra nem jöttem rá soha, hogy miért. Átlagos death/doom, epikus doomhoz semmi közük a lassúságon kívül.
Szép emlékeim vannak a zenekarral, de ez most vagy nem jött jókor, vagy tényleg unalmas lett. Hangulat nagyon oké, tartalom viszont kevés.
Még nem találkoztam velük, az is meglepett, hogy magyar. A borító telitalálat, a zene olyan átlagos.
Kemény, mint a fagyott törölköző, de nem az én világom. Talán valamivel lassabban...
Pont olyan, mint nyáron a közel 30 fokos Balaton, felfrissülésre vágytam, de csak feszengtem kényelmetlenül, mintha egy tál pisiben ülnék.
Magukhoz mérten szigorúan pontozva. Lásd kritika.
Ifjú koromban talán díjaztam volna, de aztán megfertőzött a Forgács mocska:) Újra meg kell tanulnom talán lazítani, mert lassan penge és ködös hegyvidék nélkül már nem is tudom élvezni az ilyen zenéket. Talán már nem is akarom...
Kissé vontatott, de egy remek dalokkal operáló iszappakolás az olaszoktól.
Mestermunka, utoljára a 2002-es In Their Darkened Shrines tetszett ennyire.
Nem is tudom hogy a hosszával, vagy a zenei katyvaszával öl-e ez a lemez.
Futja a csapat a kötelező köröket...akinek bejön, az megtalálja velük a számítását, ennyi.
Nincs nagy újító ereje, de bitang jól össze van rakva.
Amíg a nemzetközi black metal mezőny olyan szintű, mint amilyen, addig ez a lemez nem fog sokat érni számomra. :))
Gépies, lelketlen. A gépdob (?) megszólalását meg inkább felejtsük is el gyorsan...
Hmm, időközben a Riverside átlényegült andalító pop-rock formációvá??? Ez nagyon nagyon nem karcolgatja még az ingerküszöböm legalját sem... Ez inkább nevezhető egy Lunatic Soul albumnak.
Nagyjából egyetértek arallu-val, bár ennyire tragikusnak nem látom a helyzetet. Tipikusan olyan stílusban alkot az Ahab, amire nem húzhatóak rá általános vélemény-sztenderdek. Ha hat, akkor nagyon hat, ha meg nem, akkor meg nincs az az isten hogy érvényesüljön a zene. Részemről inkább Mourning Beloveth, EA és társai... :)
Pontosan ugyanaz az unalmas recept a kezdetek óta... egy-két dal a mai napig előkerül a Predator's Portrait lemezükről, de többre nem vágyom velük kapcsolatban.
Tragikusan béna.
Lásd a lemezismertetőt.
Hagytam neki több időt kibontakozni, mivel az idei zseniális Dodheimsgard is hasonlóan nehezen befogadható, de az említett banda szintjét nem éri el. Vagy nem telt el még elég idő, vagy ennél messzebbre nem jut el a zenekar, pedig ígéretesnek tűnik. Mindenesetre, engem (még??) nem talált meg. A közel 80 perc játékidő ilyen nehéz zenéből pedig túlzás. A pontszámom bizonytalan.
Ez egy rémesen unalmas anyag. Az énekes hangja pedig szabályosan az idegeimre megy. Nem hallgatom meg még egyszer, az biztos.
Megnyugodtam a Mgla aktuális lemezét hallgatva, hogy nem arról van szó, hogy elment volna a kedvem a black metaltól, hanem arról, hogy ritkábban jut az ember kezébe ilyen kincs. Ez zseniális! Az első két dal még nem is mutatja meg a lemez arcát igazán, de a harmadiktól arrafelé nincs kérdés. Az 5. tételtől pedig egyszerűen le vagyok döbbenve. Az egy óriási tízes. Emelem kalapom!
Engem ez egyáltalán nem fogott meg. A zene mutat potenciált, leírni nem érdemes a zenekart, de az ötlettelen és amatőr ének tönkreteszi az egészet. Legalábbis szerintem.
Ínséges időkben el lehet ezt is hallgatni, de nem hogy ínséges idők nincsenek, hanem még arra sincs mindig idő, hogy a legjobbakat meghallgassuk.
Értem én, hogy eltűnt a metal, de ez akkor is egy nagyszerű lemez, szép dalokkal, finom megoldásokkal. Nem tagadom, jobb lett volna egy Rapid Eye Movement-féle mestermű, és ezért van némi hiányérzet is, de én közel tudtam kerülni a lemezhez. Rátaláltam a hullámhosszára.
Tetszett boymester megfogalmazása, miszerint érezni az óceán leheletét. Van, hogy lassan hánykolódó hajó jelenik meg az ember szeme előtt, és van, hogy a temérdek víz világa megmutatja varázslatos arcát, úgy hogy még az ott rekedt reményveszettek is megfeledkeznek sorsukról egy pillanatra és rácsodálkoznak a szemük elé táruló nem mindennapi szépségre.
Ebben a stílusban azt hiszem, ez eddig a legjobb, amit hallottam. Nem nekem szól a műfaj, de ennek ellenére örömmel tapasztaltam, hogy ilyen ötletesen is lehet ezt csinálni. Hallatszik, hogy kiemelkedő.
Nem egy világot megváltó doom lemez, de el lehet hallgatni. Néha az átlagosnál jobb témák is megütik a fülemet, amiért már megérte megismerni.
Csak egy hetes... írtak már jóval izgalmasabb dalokat is pályafutásuk során.
Remekbeszabott zene. Norvég...
Érintőlegesen ismerem a brazil csapat munkásságát, és nagyon úgy tűnik, hogy ezzel az albummal sem fognak kitörni a középszerből.
Nem nagyon értem a nagy lelkesedést. Nem valami egyedi zene, szerintem az elmúlt 10 évben többszáz ilyet hallottam...
Voltak/vannak ellenérzéseim a csapat régebbi anyagaival szemben, mivel egyáltalán nem a magas nívó volt a jellemző rájuk, de az MMXV-be nem tudok belekötni.
Idegesített leginkább.
Közel tökéletes eddig az életművük...
Két éve azt írtam a The Giant-re, hogy "művészileg ez a legkiteljesedettebb lemezük, mégis ez tetszik a legkevésbé a csapat diszkográfiájából". Az új lemezzel viszont végre minden a helyére került!
Szerintem a Soilwork a The Panic Broadcast óta egészen pofás lemezeket ír. Jó, persze itt is vannak gyengébb dalok, ahogy az előző 2CD-s lemezen is voltak üresjáratok, de összességében nagyon rendben van ez.
Ezt nem bírtam cérnával...
Sose voltam oda a Nile-ért de ez is tetszik ahogy az előző lemezük is tetszett már
Maradok a Dodheimsgardnál hasonló stílusban
Baromi hangulat zene, ha van kedvem hozzá nagyon tetszik, ha nincs akkor egy fél szám után kikapcsolom vol. 1
Nem hallottam tőlük még rossz zenét
A nyitódal levett a lábamról aztán a végére számomra ellustult az egész
Zoli teljesen jól kifejtette hogy milyen ez a zene
Ezzel is úgy vagyok mint az Ahab-al és az MCT lemezzel, bár stílusilag ez eltér azoktól
Baromi hangulat zene, ha van kedvem hozzá nagyon tetszik, ha nincs akkor egy fél szám után kikapcsolom vol. 2
Sose voltam Soilwork fan és az új anyaggal se lettem az
Ha doom akkor inkább a doom/death-re szavazok
Az első két számnál még az volt az érzésem, hogy jó ez, de a Nile-tól több kell. A harmadiktól (amely számomra a lemez csúcspontja), azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a death metal koronája még mindig a Nile elvitathatatlan jussa. Csak azért kilences, mert esetükben külön Nile-mércét alkalmazok, és volt már azért ennél jobb lemezük.
Nem egyszerű hallgatnivaló. Egyelőre én ezt ennyinek érzem, de még elő fogom szedni. Valószínűleg sok időbe fog telni mire el tudom dönteni, hogy megfeküdte a gyomrom vagy repetát kérek.
Ezt annyira jellegtelennek érzem, hogy nem is igazán tudok mit írni róla. Az unalomfaktor már az első percekben befigyelt és makacsul tartotta is magát. Egész türelmetlen lettem a végére.
Figyelemre méltó lemez. Egyelőre ennyi, mert a lemez első felét (értsd 1-3 szám) gyengébbnek érzem. Minden esetre ezt elteszem az ünnepekre.
Sokan panaszkodtak az énekre, engem speciel nem zavart, sőt, még élveztem is, hogy magyarul van. Ez mindenképp dícséretes, nálam pirospont. Ami a zenei részt illeti, valóban nem túl kiemelkedő.
Profi hangzás, profi zenészek, ehhez képest sikerült összehozni egy arctalan lemezt. Két hallgatás után elválnak útjaink.
Rendkívül finom zene, szerintem érdemes többször próbálkozni vele, mert ahogy már mondták előttem, nagyon hangulatfüggő.
Ahhoz képest, hogy nem igazán az én stílusom, ezzel egész jól elvoltam, jól esett a változatosabb énekhang, a gitártémák sem rosszak. A Weedmen azért becsülettel lezsibbasztott.
Hű...rég hallottam ekkora slágergyűjteményt. Így lesz a legkisebb fiúból csillogó vértű hős dalia.
Tény, hogy egyesek ízesebben művelik ezt a műfajt, de korrektnek elmegy. Mivel néhány kedvencen kívül amúgy sem vagyok egy nagy doom-faló, nálam azért ez nem fog előkerülni.
Az első két dalnál fintorogtam. Az Ithyphallic és a Detest két 10 pontos lemez számomra, az Annihilation is közel annyi. De az előző lemezüktől nem seggeltem le. Ez viszont a darabos, nehézkes, katyvasz kezdés után megint csak a mesteri megoldások és mesteri DALOK gyűjteménye. Azért büntetek :-D
Egy - két rész érdekes volt, de ennyi a pozitívumokról. A tömör valóság az, hogy ez egy nagy kamu. :-D Nem dőlök be neki... Újítást sem hallok...
Rémesen gagyi. Két téma tetszett rajta (a Baalbeck vége és a Vestiges szintije). Ezeken kívül végig ingerküszöb alatti az egész számomra, vagy inkább idegesítően béna.
Hozzák a megszokott szintet. Egy kicsit mondjuk egysíkú...
Nem mondanám, hogy végig élveztem, de a minőség adott, és vannak meglepő fordulatok.
Hangosan kimondtam itt a szobában a sejtésemet: ilyen kiváló, hangulatos intrót szoktak szétbaszni a brutal death bandák, vagyis a titokzatos, és figyelemfelkeltő intró után jön a trrrrrr... Megint bejött. Szinte mindig bejön. Zeneileg néhol egész jó (néha nagyon), de a dob sikeresen préseli bele az egészet a talajba. 10 és 0 pontos témák váltakoznak. Dühös lettem tőle.
Elegáns.
A Giant folytatása tulajdonképpen. Teljes hosszában számomra képtelenség...
Nincs bajom a hörgés és nagyívű dallamos refrének váltogatásával, ha azt a SikTh csinálja, mivel ők profin nyomják, és nem csak a sablonfazékból merítenek.
Átlagos doom úthenger, se több, se kevesebb - elsőre. Aztán észre lehet(ne) venni, hogy a hangzatok kiemelkednek a szürke tömegből. Plusz bólogatni is lehet rá. Az Ascension pszicho betétje külön izgalommal teli. Ez egy tök jó lemez. De a szokásos tünet jön elő. Ha ez My Dying Bride lenne mindenki 2 ponttal többet adott volna rá, a Hammernél meg a hónap lemeze lett volna. Így viszont megy a feledésbe.
Death metalon belül inkább az old school-ra esküszöm, a Nile azonban kivételt képez. A modern, technikás irányzaton belül azon kevesek közé tartoznak, akik simán kenterbe verik a legtöbb veterán együttest. Nem akarom szaporítani a szót, ez a lemez is bivalyerős lett, hozták azt, ami elvárható volt. Még annyit, hogy a Call To Destruction c. dalért külön főhajtás jár nekik, bátor dolog volt ilyesmit megírni, amúgy is unalmas már a sok keresztényellenes "sátánista" black/death brigád. Glen Benton, ha majd ilyeneket írsz, akkor elhiszem, hogy tökös csávó vagy :)
Továbbra sem tudok megbarátkozni vele. Ennél többre nem értékelődik fel nálam. Sajnálom.
A sablonosságot még elviselem, a középszerűséget és az unalmat már kevésbé.
Lehettek volna kicsit kreatívabbak a borítóval és a számcímekkel, de ez nem von le semmit a zene értékéből. Ja és hogy ez is lengyel...?! Khmm, khmm... tudnak ezek valamit!
Régebben már volt szerencsém hallani őket, konkrétan a Fekete Orvosság c. albumukat, de az sem fogott meg. Teljesen átlagos "téli black" amit, ha van hozzá hangulatom, elhallgatok, de egyébként inkább idegesíteni szokott. Ha a vokál nem lenne ennyire szörnyű, magasabb pontszámot is adtam volna neki. Magyar színtéren vállalható, nemzetközin bukta.
Nem mondhatnám, hogy rajongok a Behemoth-stílusért, de azon belül mindenképp átlagon felüli teljesítmény. Van itt kellő mennyiségű spiritusz és kreativitás, hogy kapjon tőlem egy magas pontszámot. Ez egy stabil nyolcas, se több, se kevesebb. Miért van az, hogy a lengyelek valósággal ontják magukból az ilyesmit, de nekünk nem akar összejönni?
A két körrel ezelőtti Klone-hoz tudnám hasonlítani, csak ez sokkal jobb.
Szerintem ez simán odatehető az első két lemezük mellé. Visszahoztak valamit, ami mintha hiányzott volna a The Giant albumról - talán a súly, a melankólia, a borongós hangulat? Mindegy, a lényeg az, hogy nekem jobban tetszik az elődjénél, noha alapjában hasonló recept szerint készült el, csak itt most jobban összeálltak a dolgok. Ráadásul még mindig képesek voltak új vizekre evezni, lásd: Like Red Foam (The Great Storm) és The Light In The Weed (Mary Madison) című dalok. Maximális pontszám, egyértelműen, a borítóért pedig még egy külön pirospont is jár nekik. Szép munka.
Nem azzal van baj, hogy slágergyűjtemény, mert attól még lehet jó. Akiknek bejön ez a stílus, azok biztosan el lesznek ragadtatva tőle, és gondolkodás nélkül rábiggyesztenek egy tízest. Én viszont, ahogyan eddig sem, úgy ezután sem találok itt olyat, amivel igazán azonosulni tudnék. Magamtól nem hallgatnám meg újra. Gondolkodtam a magasabb pontszámon, de a metalcore-ral szemben mindig is szőrös szívű voltam.
Sok minden van itt, klasszikus doom metaltól kezdve a southern rockon át a sludge-ig, bár ezeket a stílusokat nem nehéz úgy összegyúrni, hogy működjön a dolog. Ráadásul sokan megcsinálták már, ennél jobban is. Nem valószínű, hogy sokáig emlékezni fogok rá. Háttérzenének teljesen korrekt.
A lemez meghallgatása után nem sokat kellett agyalni a pontszámon. - Ez a banda végképp beérett. :) - Az "In the name of Amun" elég jó kis darab lett (Van benne egy olyan jó kis Morbid Angeles, "Covenant"-os hangulat... :D.) - Meg az összes többi nóta is. :) - A szóló munka pedig csak felsőfokban írható le...
Annyira innovatív, annyira progresszív, hogy nem tudom eldönteni, hogy többszöri hallgatás után szeressem , vagy sem. - Nem egyszerű eset, de leginkább klinikai. - A számok hossza sem zavart, mert annyi hangulat keveredik, hogy simán kimazsoláztam belőle a legjobb tételeket. - A témák pedig erősen "anyagosra" sikeredett, a megvalósítás sem kevésbé... :D - Erre az egyszeri mezei hallgató valami ilyesmit mondana: "Érdekes zene." :) - Köszi az ajánlónak, hogy megdolgoztatja az agyam. :P - Valami olyasmit kell elképzelni, mint az Ihsahn anyagoknál, csak ez mondjuk 10* jobban megdolgoztatja az agyad. :D
Akinek nagy szívügye az epikus doom, annak tuti jól fog esni, aki valami légiesebbet szeretne, az máshol keresse. - Vilááááááááááááááágfájdaaaaaaaaaaaalom...
Először is köszönet az ajánlóan. Másodszor pedig végre egy olyan banda, amelynek hosszú idő után sikerült elérnie azt, hogy ugyan olyan lúdbőrős legyen a hátam zenehallgatás közben, mint a néhai Jon Nödtveidt által vezetett Dissection-nál. - Komoly erőt képvisel a mostani polski black metal színtér, aminek a fenti zenekar is ékes bizonyítéka. :)
A pontszám nem csak a "Méreg"-ért jár, hanem a rengeteg dinamikai és ritmus törésért. - Persze az csak az én szubjektív véleményem, hogy egyes dolgokat másképp csináltam volna, de az meg legyen az én bajom. - Merem ajánlani mindenkinek, akit nem riaszt el a magyar nyelv. - Én azért döngetném a mellem, hogy végre ez egy felvállalható korong, - stílustól függetlenül is. - A "Kezdők" nyugodtan megmártózhatnak abban a posványban, aminek majd egészen az aljáig húzza le Vágvölgyi Viktor Őket. :)
Ha jó arányban összegyúrod a Nile-t mondjuk a Behemoth-al, vagy Hate-el, akkor valami hasonló jönne ki. - Igazi gyűlöletbomba, olyan hangzással, hogy ha előtte eszel a Nagyi "tutireceptes" szilvalekvárjából, ezer százalék, hogy lefosod a bokád. :) - Ja, s nem mellékesen 50 %-ban lengyel. :P
Profi, meg minden, csak épp' kell hozzá egy kis hangulat...
Első ismerkedésem a zenekarral. - (Nekem se lehet mindenre kapacitásom. :D) - Felesleges szerintem köröket zengeni erről a bandáról. Tessék meghallgatni, s kész. Aki szereti az innovatív - kezd elcsépelt lenni ugye - doom zenét, annak kötelező. - Persze részemről még mindig fájdalmasan hosszúak ezek a tételek - tudom stílusbeli sajátosság - mégis megadva a kellő türelmet újabb gyöngyszemet avathatok, részemről. - Mestermunka, és pont.
Slágergyűjtemény, no és akkor mi van? :) - Engem a Figure Number Five óta megvesznek kilóra. - A hangzás pedig olyan, mint a svéd acél. - Néha bele is áll a fülembe, ha épp' a konyhában támad megvakarni a fülem késsel a kezemben. :D - S jó hallani ezeket az ízes szólókat is... Nyugi van, béke. :) - Bjorn "Speed" Strid orgánuma pedig pont olyan amitől nem tudnám eldönteni, ha lány lennék, hogy benedvesedjen a bugyim, vagy elfussak. - Ráadásul a dob profi, mint mindig... Profi az egész úgy ahogy van, na. :)
Nem éreztem olyan fogósnak a témákat, mint az Ahab esetében, ettől függetlenül a stílus szerelmeseinek biztos tetszeni fog a korong. :)
Az ének gyakorlatilag semmit nem tesz hozzá az egészhez, egy az egyben ki lehetne hagyni. Ezen kívül picit unalmas, de néhány lassabb vagy középtempós téma tényleg nagyon ül.
Teljesen vállalható album, bár egy pont után idegesített.
Ilyet már hallottunk jobbat is. Az énekes hangja brutális:)
Azért nem egy Behemoth na.
Hát ez így ebben a formában élvezhetetlen.
Nagyon jó, de több emlékezetes pillanatra lenne szükség.
Nagyon érett lemez. A modern Soilworkkel alapvetően az volt mindig a problémám, hogy a daloknak nem volt dinamikája, nagyon megszerkesztettnek tűnt az egész. Ezt most egyáltalán nem éreztem, és bár az album nem tökéletes, a dob néha indokolatlanul gyors, és van két gyengébb dal, de szerintem megérdemlik a max pontot, gyors, erőszakos és rendkívül slágeres album, így tovább. Björn Strid pedig továbbra is az egyik legjobb extrém metal énekes.
Már az At The Gates of Sethu-val elindult a banda egy olyan számírási vonalon, ami nekem nagyon fekszik. Kevesebb a kapkodás, több a hangulati elem, ami számomra sokkal jobb kontrasztba helyezi a banda extrém lényegét is. Nagyon jó!
Tíz! hagyjuk már a süket dumát, meg a megmagyarázást....
A zene, hangzás kiváló, de ez az ének engem borzasztóan zavar. Nehezen tudom elviselni, nem hallgatom szívesen.
Profi hangzású, profin megírt stíluslemez. A vonal követőinek szerezhet örömöt, én elhallgattam, de ez annyira nem szívügyem.
Hullámzó a kapcsolatom a csapattal, talán a lemezeik is azok. Ez viszont most nagyon megtalált. Modernsége mellett szerintem ezen a lemezen egyszerűen jó dalok vannak. Semmi több. Sokat pörög, könnyen, jól lehet hallgatni és szórakoztató is számomra.
Nem vagyok egy Nile fan, de ez egész ütős lett.
Tömény és innovatív
Eddig nem ismertem őket. Néha az Ahriman munkássága ugrott be a hallgatás közben. Néhány elcsépelt témát és a kevésbé tetsző károgást kivéve egész jó dolgokat művelnek.
Nekem fogalmam sincs, hogy kik ők...és mit kellene elvárnom tőlük. De nagyon bejön, amit itt művelnek. Ez távolról sem metál zene. Az újkori Anathema által kijelölt úton halad a csapat. Lágy, melankólikus dallamokból épül fel az egész album. Sokszor beugrott a Sleeping Pulse és néha még az Opeth és Dream Theater neve is, de egészen hasonló dolgok is vannak itt mint a legutóbbi La Sfera lemezen. A múltkori Klone lemeznél ez egy kicsit jobban tetszik.
Ez nagyon durva...(őket sem ismertem eddig). Nem semmi hangualta van...Már-már kezdett kihalni belőlem a remény, hogy hallok-e még nekem tetsző doom-zenét...
Nekem eddig ez az év egyik legjobb lemeze. Az ilyenekért vagyok itt a HP-n. Nagy köszönet az ajánlónak.
Sajnos nem tudok 0 pontot adni. Nagyon nagy csalódás!!
Ez megint egy olyan black metal(?) anyag, ami még nekem is tetszik. Azt hiszem köszönhető ez a változatosságnak, a magyar nyelvű vokalizálásnak, a változatos hangulatoknak.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2015. szeptember 19.
arallu72 Belial BlackZone boymester Critical_Message farrrkas insomnium Kriss Lew Nagaarum ZeroVoid ZolixiusRex asator ∑:
1. Pistike66
Nile
What Should Not Be Unearthed
7 8 10 9 10 9 7 9 9 9 10 10 6.5 8.9
2. Kriss
Mgła
Exercises in Futility
4 10 8 7 9.5 9 5 10 8 9 10 9 7 8.2
3. ZeroVoid
Ahab
The Boats Of The Glen Carrig
3 10 10 8.5 4.5 9 10 6 7 9 10 10 8.5 8.1
4. 9000Sanyi
Aetherius Obscuritas
MMXV
8.5 8 6 6 5 5 8 7 6.5 8.5 5.5 9   6.9
5. farrrkas
Riverside
Love, Fear And The Time Machin...
10 4 7 5 3 8.5 9 6 8 8 8 6 3 6.9
6. BlackZone
Veld
DAEMONIC: The Art Of Dantalian
2 5 9.5 7 2 6.5 4.5 10 6.5 5 8 10 6 6.3
7. ZolixiusRex
Soilwork
The Ride Majestic
1 5 6.5 5 4 7.5 9 4 10 5 6 10 10 6.1
8. boymester
Doomraiser
Reverse
6 3 7 9 3 7 2 3 7 9 7 7.5   5.9
9. arallu72
Mythological Cold To...
Monvmenta Antiqva
10 3 7.5 5 7 5 4 6 5 3 5 5 6 5.5
10. nascence
INI
If Nothing Is
2 2 7.5 3 3 7 9 4 7.5 6 4 7.5   5.2
∑:
5.4 5.8 7.9 6.5 5.1 7.4 6.8 6.5 7.5 7.2 7.4 8.4 6.7 6.8
Lew 2015. szeptember 20., vasárnap, 12:32
Lew
Csatlakozott:
2015. március 29.
Hozzászólások: 29
Válasz emp üzenetére:

Lew! Szerintem akinek problémája van az AO énekével, annak nem az a problémája, hogy magyar, vagy angol, hanem ez a hangszín egyszerűen olyan, mintha egy sarokköszörű közelítene a fejemhez.


Ez világos volt a számomra, nem is arrafel írtam, hanem, hogy engem úgy általában nem zavart a vokál, nyelvtől függetlenül. Úgy mellékesem tettem csak hozzá, hogy tetszett az, hogy magyarul van. Ezek szerint félreérthető volt :-)
--
Kill one man, and you are a murderer. Kill millions of men, and you are a conqueror. Kill them all, and you are a god.
boymester 2015. szeptember 19., szombat, 18:07
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3983
Válasz Nagaarum üzenetére:

Lehet, hogy megadom a 10est a Doomraiserre. Gyakorlott doomstereknek valószínű, hogy pont azért nem tetszik, amiért nekem igen. (b)

Ezt is megértem szőrös fejjel! :-) Műfajában egy nagyon jó lemez, csak sajnos hányattatott sorsú műfaj ez...bezzeg amerre eldobok egy követ, valami black vagy death metal banda tagot találok el.
--
Youtube csatorna
Nagaarum 2015. szeptember 19., szombat, 11:43
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Lehet, hogy megadom a 10est a Doomraiserre. Gyakorlott doomstereknek valószínű, hogy pont azért nem tetszik, amiért nekem igen. (b)
--
Nagaarum YouTube Csatorna
emp 2015. szeptember 19., szombat, 09:42
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
rám se várjatok
--
Tiszta hülye, aki nem normális!
9000Sanyi 2015. szeptember 19., szombat, 09:39
9000Sanyi
Csatlakozott:
2005. március 17.
Hozzászólások: 1764
Nem fogom befejezni a kört, bocs!
--
9000Sanyi
emp 2015. szeptember 19., szombat, 09:35
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Lew! Szerintem akinek problémája van az AO énekével, annak nem az a problémája, hogy magyar, vagy angol, hanem ez a hangszín egyszerűen olyan, mintha egy sarokköszörű közelítene a fejemhez.
--
Tiszta hülye, aki nem normális!
Necron 2015. szeptember 18., péntek, 07:55
Necron
Csatlakozott:
2011. november 4.
Hozzászólások: 424
Szerintem az új Nile, egyáltalán nem dalközpontú. Brutál technikás, igényes, de én nem tudtam élvezni. Megfájdúlt a fejem a 4-5. számnál. A "Nephren-Ka" album, az dalközpontú volt, mindegyik szám elülönült és megkülönböztethető volt. Ez szerintem egy vegytiszta, profi deathmetal album, de nem több. A "call to destruction" szövegéért, mondjuk abszolút elismerésem.

AHAB-ot nem ismertem, csak a borító miatt figyeltem fel rájuk. Azt hittem valami "Sabbath" féle ős doom. Még csak belehallgattam, de igen érdekel az album, főleg, hogy tök speckó, mint valami Nautilusnak álcázott gyászos koporsó. Brutálisan jó a borító. Mindenféle csibészes tengeri herkentyű. Számomra az az év rorítója (második helyen az új Cradle borcsi szerepel) (L)
Nagaarum 2015. szeptember 17., csütörtök, 22:12
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz ZeroVoid üzenetére:

Szerintem amit az Ahab játszik az már régen nem funeral doom. Én inkább úgy gondolok rájuk, mint a Neurosisra - csak önmagukhoz szeretem hasonlítani őket. Ahogyan a Neurosis-t is problémás lenne más '90-es évekbeli sludge metal és hardcore zenekarokhoz mérten értékelni, úgy az Ahabot sem állítanám be a sorba a kortárs funeral csapatok mellé. Én egyszerűen csak nautikus post-metalnak vagy "tengeri doom"-nak hívom, amit csinálnak.


A post más - szerintem...
--
Nagaarum YouTube Csatorna
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.083 seconds to render