Ez olyan mint egy elbaszott thrash lemez. Az énekhang meg idegesítő. Ez is nullinger kategória.
Ez a folkos merengés lófax. Annak idején az OM lemezt néha meghallgattam. Szerintem az volt a csúcspontjuk. Ez egy unalmas szar. Énekelgessenek másnak, nekem ne.
Önmagukhoz képest sokat fejlődtek (vagy fejlődött ha egyszemélyes). Ez tetszett. Még sok ilyet kívánok magamnak.
Elég kusza meg szar lemez lett. Eddig se szerettem őket, ezután se fogom. A pontot arra adom mikor néha "aprítanak".
Valóban nem eredeti, de ez engem soha nem zavart. Mikor valaki "reformál" az esetek 90 százalékában balul sül el. A kedvenc együtteseim újrahasznosítása (jó témákkal) nálam mindig nyerő. Ez történt itt is. A hangulatos szólók élményszámba mennek.
Tényleg jó csak esedezik egy jó énekhangért. Így csak szimplán lesz jó. Olyan mint egy jó nő akit ha hazaviszel kiderül egy luk sincs rajta.
Mondjuk azt, hogy én ehhez a zenéhez öreg vagyok. Hallottam jobbat rosszabbat. Ez a dallamvilág tőlem igen messze áll. Aki szereti az ilyen zenét inkább az döntse el, hogy jó vagy nem. Nekem ez nem tetszik oxt jónapot.
Néha a Believe In Nothing korszakos Paradise Lost-ra emlékeztet. Nem mintha azt szeretném. De itt egész jó számok is vannak. Ettől jobbat úgyse fognak készíteni. Egyáltalán nem rossz. Sokkal zsengébbre számítottam.
Van olyan zene aminek instrumenstruálisan megvan a funkciója,de soknak nincs. Ez pont olyan. Nem rossz, de félkésznek tűnik. Nem találtak énekest? Mert a zene nem rossz. De Így? A Trna nyersebb, úgyhogy ő győzött nálam.
A Lurker Of Chalice az igen. Ez inkább fárasztó, persze voltak benne jobb részek. De nem kéne felpakolni mindent ami eszembe jut. Ez így csak közepes.
Nekifutottam párszor, jól indult de hamar unalmas lett.
Több volt az erősebb mint a gyengébb pillanat de a világzenés részek nekem nem jöttek be.
Nem szoktam ilyesmit hallgatni, de úgy gondolom, hogy ebben a műfajban ez kifejezetten jóféle.
Nagyon el vagyok keseredve mert vártam ezt a lemezt. Amikor az előző A Shadowplay For Yesterdays lemez megjelent már első hallásra beszippantott és nagyon sokáig nem engedett. Most is valami hasonlót vártam volna. Csak hallgatom és hallgatom de semmi. Első felindulásból nullát akartam adni, de nyilván annál azért több van benne.Első hallásra nagyot kellett volna ütnie. Nagyon sajnálom nagy csalódás.
Végig volt egy olyan érzésem, hogy mintha már ezt hallottam volna valahol. Ettől függetlenül szórakoztató lenne, ha ez a közepesen tehetséges vokalista nem húzná le.
Kis adagokban gyógyszer nagy dózisban toxikus. Az állandó durozsolás mellet alig hallani a mondanivalót, pedig vannak kellemes harmóniák.
Ez a hisztérikus keménykedő nyáladzás nem nekem szól. A 2 pont a néhány értékelhető instru témának szól.
Nekem ez modoros egysíkú. Azok a gitárszólószerűségek meg inkább röhejesek nem is illeszkednek a zenébe. Talán a La Blaphomette tudott megfogni valamennyire.
Ez egy rohadt jó post black lemez. Csak azon csodálkozom, hogy nem találtam rá magamtól. Köszi.
Elég nyögvenyelősen indult, de a lemez második fele már tetszett. Vagy csak alkalmazkodtam. H nagyon nem lesz más lehet, hogy előveszem még.
Kerekebb és könnyedebb az elődjénél a maga módján, nekem ez jobban is tetszik.
Egyszer...szódával. No meg borral, pálinkával lenyelhető egy részeg buli keretében.
Egyenletes minőség nagy agyalások nélkül,de ettől még nem nekem szól.
Csak azt tudom mondani, mint Jim Carrey a Hantaboyban: Volt már jobb is...
Általában kikészülök az ilyen összetettnek csak látszani akaró anyagoktól, de ez valahogy megfogott első hangtól az utolsóig, viszont már az első hallgatás után órákon át élvezni tudtam a csendet.
Imádom a tempóját, az egész Melechesh hangulatot. Százból felismerem őket azonnal. Nagyon jól fel lett most építve az egész lemez. Sokkal jobb mint elődje és hát az a basszushangzás... atyaég!
Nekem ez baromira tetszik. Hangulatos és teli olyan egyedi stíluselemekkel, népi motívumokkal amik kiemelik az átlag zajongásból. Ötletes zenei megoldások garmadája van itt jelen és én ezt értékelem.
Nincs különösebben gond ezzel a lemezzel. Számomra egyszerűen nem nyújt semmilyen irányú mély élményt, csak szól. Nem bántom, de nem fogom többet meghallgatni.
A teljes befogadástól még nagyon messze, de határozott rajonggással maximum pont. Vagy több. Legyen 1000, hogy érzékeltessem a mostanában megjelenő lemezek és az A Forest Of Stars friss munkája közötti szakadékot. Az értelmet nyerő zenei progresszió csúcsremeke. (teljesen furcsa, hogy egy ehhez felérő lemezzel is pont mostanában ismerkedtem meg... Nehéz lesz időt szakítani a többi albumra ezek mellett.)
10% érdekes zenei megoldás 90% recirkulált kliséhalmaz. Nagyon felejtős lemez, még stíluson belül is.
Baromi hangulatos, de valami igazi visszhangos keserves raw black visongás baromira hiányzik nekem is. Akkor közel max pontot is megérne.
Mivel magyarszki a csapat, próbálok konstruktív lenni. Ami jó: jól megfogták a 10 évvel ezelőtti elsőgenerációs metalcore témákat és a második generációs metalcore tisztaénekes verzéket. Kellően sok a svédes gitártéma ahhoz, hogy ne hányjam le a falat instantban. Korrektül szólal meg az egész anyag. Semmivel sem rosszabbak a nóták, mint a hasonló, mondjuk, hogy nevesebb külföldi csapatoknál. Koncerten biztosan leszedik a közönség fejét. Ami nem jó: jól megfogták a 10!!! évvel ezelőtti elsőgenerációs metalcore témákat és a második generációs metalcore tisztaénekes verzéket. :) A dob a jobbak közül való, de még mindig midi... (vagy midiszerűvé húzott). A tiszta ének bár korrekt, de valahogy a monodelay (talán monodelay az effekt amit hallok) nem tud elég teret adni neki. Több sávnyi feléneklés, talán stereoenchancher segítene (igen, azért hallom, hogy sok helyen dupla sáv van:)). A dalok még nagyon nem képviselnek egységes színvonalat. Na, srácok, túl sok jóra ne számítsatok a HP-n, mert ez alapból nem forgácskompatibilis stílus, de a pontoktól függetlenül érdemes dolgozni ezen! :)
Eszméletlen jó kis lemez lett. Én az előzőt is imádom. Gótikus hangulat, klasszikus számszerkezetek, kristálytiszta hangzás, egyszerű és jó dalok modorosság és genny nélkül. Egyedül Seth Siro Anton grafikus képi - képalkotási tárházában kezdek csalódni...
A szokásos, ezerszer hallott post témák már a könyökömön jönnek ki. A Trna a maga suicid black párhuzamával sokkal több lehetőséget rejt magában. Ezt komolyan mondom, még huszonszázharmincezer banda míveli szerte e világban és kurva unalmas.
Nem tudok lekattanni erről a vonalról. Sludge-death-black-mocsár trippem van lassan egy éve. :D
Erős riffek, ötletekben gazdag témák és dallamok, magabiztos, karakteres kompoziciókban előadva, üresjárat nélkül. Már az előzetesen közzétett dalok alapján érezni lehetett, hogy nagyon odatették magukat. Egészen kiváló lemez!
Lásd kritika.
A hagyományosabb értelemben vett (de teljesen átlagos) metal riffek jól megférnek a hétköznapi (és kissé felszínes) black metal témák mellett, de nem érzem úgy, hogy a kettő egybeforrna a közös cél érdekében. A Les Lamentations des Défunts még, fogjuk rá, tetszett is, a hangulata miatt, meg a Profana-ban egy-két dallamfoszlány, de összességében mit nyújt ez nekem hosszabb távon? Tartok tőle, hogy nem sokat...
Nagyon érdekes zenei élmény ez. Én személy szerint idén hallottam róluk először, és meggyőző ez a sokszínűség. Grandiózus műnek tűnik, sok kedvemre való finomsággal benne. Az ismerkedési folyamat még nem fejeződött be, pedig még a hangpróba előtt elkezdtem hallgatni. A Blaze of Hammers és a Virtus Sola Invicta harmóniái már most zseniálisak. Szépen érő gyümölcs ez.
Található néhány jobb téma is rajta, de valahol meg kell húzni most már a határt. Mindent nem lehet befogadni csak azért, mert néhány jó pillanat fellelhető a több, mint egy órás lemezen. Biztos van, aki nem tud betelni a hagyományos black metal lemezekkel, nekem azonban ez szürke, átlagos, és ha black metalhoz támad kedvem, száz zseniális album közül válogathatok. A Skogmark ezzel a lemezzel nem lesz köztük.
Kezd már nekem sok lenni ebből. Nem szoktam nyafogni ének után ott, ahol a zene mindent kitölt, de ezt hiányosnak érzem így. Ismételten elmondhatom, hogy értékelhető elemekből is építkeznek, de a monotonitás inkább jellemzi ezt a lemezt.
Megpróbáltam félretenni a stílus iránt táplált előítéleteimet, de annyira elviselhetetlenül zavaró ez a zene, hogy más szemével akár túlzásnak is tűnhet, amit írok. Empnek gratulálok a bíztató hozzáállásáért, én azonban képtelen vagyok ebben bármi értékelhetőt találni. A semmitmondó, közhelyes szövegekben pedig hemzsegnek az elementáris nyelvi hibák. A jó ég tudja, miért olvastam bele... Én ezt nem tudom komolyan venni.
Tisztes távolságból becsülöm a Moonspellt, biztosan jobbak annál, mint amennyire én szeretem őket, de ez a stílus soha nem mozgatott meg bennem semmit. A Domina dallamai szépek, hogy kiemeleljek nekem is tetsző dalt a lemezről, de másra kell hallgatni Moonspell ügyben.
Nagyon jó hallgatnivaló. A Sinking Forward című dal mély és fájdalmas dallamaihoz hasonlókból kéne több az akár a maximumot is megközelítő pontszámhoz. De bőven van mibe kapaszkodni végig a lemezen.
Én vártam a lemezt, de az általam amúgy kedvelt stílusjegyek mellett több zeneiségre számítottam. Az az igazság, hogy több mestermű is született már e stílusban, úgyhogy kénytelen vagyok viszonyítgatni.
Azért a nullinger kategória erős túlzás, de sosem tetszett nagyon a banda zenéje, most sem jön be, dacára a hallható igényességnek és ötletessének.
Ismerkedek vele pár napja és pont tegnap olvastam az írott szaksajtó hat pontos recenzióját (természetesen utolsó lett a hp-én is). Én nem ismerem a banda korábbi zenéjét, hiába na, képtelenség mindent ismerni, de ha ez egy gyenge lemezük, akkor azonnal kérem a többit is.
Elsőre jobbnak tűnik, mint amilyen.
Teljesen megérdemelten ül a lemez a lista tetején. Az előző anyag nekem néha kissé sok volt, de ez telitalálat.
Jó kis anyag ez, amolyan felső-középkategória.
Teljesen jó zenei alapok, de valami jóféle huhogós sikoltozás nagyon kéne rá. Én szeretem a hosszú számokat :)
Kár értük, mert a metalcore-t nem ez a lemez fogja megszerettetni azokkal, akik nem szeretik és itt főként nem szeretik. Szóval lehet, hogy ez jó metalcore, de én nem szeretem a metalcoret. Sőt, ha rossz metalcore lenne, lehet, hogy jó lenne, mert nem is lenne metalcore. Vagy a rossz metalcore is metalcore? Esetleg a rossz metalcore a jó metalcore? Mi a metalcore?
Annak idején a Wolfheart albumot azért vettem meg kazettán, belehallgatás nélkül beáldozva a heti ebédpénzem nagy hányadát, mert tetszett a borítója. És bár manapság már nem olyan hangulatos a Moonspell anyagok megjelenése, azért a tartalom még mindíg nagyon szerethető. A Wolfheart lemez kreativitásuk csúcsa, de az azt követő húsz évben sikerült egy olyan konstans minőséget hozni, hogy azt sok banda megirigyelheti. Egyik kedvenc zenekarom, minden pesti koncertjükön ott vagyok.
Lásd Trna
Nincs itt nagy innováció szerintem, viszont gonosz és beteg hangulat az van. Velem napok óta hallgattatja magát, a fizikai verzió meg ráadásul olyan jól néz ki, hogy valószínűleg rendelnem kell belőle.
Mindegyik lemezük jó, de nekem még hiányzik belőle valami kapaszkodó, magam sem tudom mi. Meghallgatom, tetszik, semmi több.
Sosem voltam NB rajongó, inkább csak pillanatai ragadtak meg. De ez a lemez nálam annyira betalált, hogy nincs nap, hogy ne hallgassam végig, az első hangtól az utolsóig elvarázsolt - és ezt tényleg egyben érdemes hallgatni. Kár ragozni a szót, ennyire MAGABIZTOS 10 pontot zenére nagyon régen adtam.
A szintén francia Celestia jutott eszembe. Ők sem a stílus krémje, de a Mortifera hangyányit alulmarad.
Nem volt egyértelmű 10 pont hosszú ideig, sűrű zene, de megérdemli a maximálist.
Ilyesmi jöhet szinte bármikor, bár van ennél jobb is.
Redrummal egyetértek. Laikus füllel hallgatva elsőre egy kaptafának tűnhet a Sannhet-tel, de a Trna sokkal egysíkúbb.
Amit Emp leírt azzal én is egyet értek.
Régóta nem nekem zenélnek, most sem kötött le igazán, de ennél kevesebbet nem adok nekik, mert nem is rossz amit csinálnak.
Jó, bár nem újító. Én viszont szeretem a post blackben ha abból a koszos, világvégi erdei mocsárból elő is kúszik a szörnyeteg és jól a képembe ordít.
Hát nem kezdtek el rádióslágereket nyomni, az tuti. Nagyon nehéz cucc. Muszáj megemlítenem a Lord Mantist, ami még elborultabb, de az zeneileg számomra mégis emészthetőbb volt. A lemez 2. fele felhúzta a pontszámot.
Ezt vártam. Pontszám még változhat, felfelé.
Eddig is nagyon kedveltem ezt a társulatot, mindig is nagyon hangulatos, érdekes zenét játszottak, és ez a lemez is eléggé lenyűgözőre sikeredett. És az, hogy románul énekelnek, bár így természetesen olvasva sem értem, tovább fokozza a hangulatát számomra az anyagnak. Ugyanaz érvényes, ami a Melecheshnél, pontszám még változhat, felfelé.
Tudják ezt a műfajt a franciák sokkal jobban is művelni. :-) Ennek itt semmilyen hangulati hatása nincs számomra, nem áraszt semmi különösebb kietlenséget, sivárságot, csak úgy egyik fülemen bemegy, a másikon kijön, és nem hagy maga után semmit.
A kör legnehezebben befogadható, ugyanakkor legizgalmasabb, legkatartikusabb zenéje. Nehéz anyag, sok hallgatást kíván, ugyanakkor érdemes is sok hallgatásra.
Nem túl izgalmas.
Hát nem és nem, sehogyan sem akarnak nálam működni az ilyesmi zenék... Ez is halál unalmas, ráadásul, bár nem tudom ezügyben az én készülékemben van-e a hiba, de a hangzás is nagyon gyenge, nagy susogás mögül szűrődik ki valami zene...
Elviselhető, vagy talán inkább átvészelhető, így helyesebb. :-) Én sem vagyok rajongója az ilyesminek.
Nem hiszem, hogy tartósan maradandó lesz, de kellemes.
Nekem ez teljesen érdektelen.
Utálatos egy förmedvény. :-) Megvannak a maga erényei.
Régen hallottam ennyire húzós albumot.
Inkább negatív visszhangot váltott ki az album, ennek ellenére viszont meglepően kellemes hallgatnivaló lett ez. Nekem pont az tetszett, hogy a folkos részek domináltak. Legalábbis én ezeket éreztem erősebbnek és emlékezetesebbnek. Mondjuk az is igaz, hogy a Dordeduh-tól meg elmarad, hiányoztak az igazi csúcspontok.
Ez is elég középszerűen semmilyen lett, de mondjuk kevésbé unatkoztam rajta, mint a Skogmarkon.
Annyiban hasonlítanám az előzőhöz, hogy biztos ezzel kapcsolatban is lesznek napok, amikor teljesen hidegen fog hagyni, meg olyanok is, amikor nagyon kapható leszek rá. A Beware... amellett, hogy jókor talált be, szerintem erősebb összképet is mutat, mint a Shadowplay. Sokkal inkább erőteljesebb késztetést érzek arra, hogy újrahallgassam és ebben nagy szerepe van a slágerességnek. Több dallam esetében is felkaptam a fejemet, mire az utolsó 3-4 dal ténylegesen magával ragadott. Kis negatívum, hogy helyenként nem passzolt nálam a zene és az ének összeegyeztetése. Többször is volt rá alkalom, hogy egy gyönyörű instrumentális rész helyére csak úgy odaéktelenkedett a durva ének. Ettől eltekintve viszont nagyon bejön.
Atmo-Black sorlemez. Van rajta pár jó dallam, de ettől függetlenül már rengetegen eljátszották ezt az albumot kis változtatásokkal.
Végül is, elég hasonló a Sannhethez, de ezt jóval egydimenziósabbnak érzem.
Egyetértek emp-vel. Egyáltalán nem olyan rossz ez a zene, mint ahogy az itteni pontszámok mutatják. Csupán nem a megfelelő közegnek van prezentálva. Egyébként valóban semmivel sem lóg ki minőségileg a világ többi hasonszőrű zenekarai közül. Ez egyben dicséret és kritika is, mivel nekem kicsit sótlan lett az album, a bevett sablonokra építkezik, de azoknak meg be fog jönni, akik fogékonyak az ilyesfajta zenére. Én sajnos csak nagyon limitált számban vagyok az.
Amilyen könnyen bele lehet szeretni, olyan könnyű kiszeretni is belőle. Nagyon bejött a kezdésnél a slágeresség, de úgy nagyjából a felétől kezdve egyre inkább laposodott, mire az utolsó 1-2 tételnél már tényleg a végét vártam. És most nem a minőségről van szó. Ha visszafelé játszanám le az albumot, akkor nagy valószínűséggel ugyanoda jutnék: jó ez, de nem annyira, hogy elbírjon egy EP hossznál többet. Ahhoz több változatosság kéne, mert meglátásom szerint kb. az összes dal ugyanúgy épül fel és emiatt elmarad az a katarzis érzés, amit én a legjobban szeretek a zenében. Magyarul szeretem ha egy albumon vannak építkezős dalok, amik a hangulattal operálnak a fülbemászó dallamok helyett és ilyet én itt nem igazán találtam.
Nehezen megfogható album ez, mert van itt többek között noise, experimental, egy kicsi shoegaze, de leginkább a post-metal/rock és a black metal dominál. Alapból is szeretem, ha egy zenekar vegyíti az összetevőket, akkor meg pláne, ha ilyen magával ragadó egyveleget tudnak alkotni. Egyedül az ének hiányzik, de ezt az albumot maga a zene is elviszi simán a hátán. Pedig én nem is szoktam szívlelni az instrumentális kiadványokat, de ez valamiért már az első percben megvett magának és a kezdeti lendület végig kitartott, amiben benne lehet az is, hogy alig több 35 percnél az album. Akárhogy is, örülök, hogy az utamba került.
Vannak itt érdekességek, csak győzzem azokat megrágni.
Érzek némi törést, de továbbra is minőségi hallgatni valónak tartom. Végtelenül kidolgozott, jól megszólaló album egy hiteles zenekartól.
Különleges hangulatú lemezek sorát hozta eddig is a román csapat. Ez a fajta -számomra - lassan beérő black metál megéri a belefektetett időt, hosszú távon is tartalmas élményt biztosít.
Jobb, mint vártam. Az éneket szokni kell, talán kicsit egyhangú is, de rendben van.
Egy kicsit egyszerűbb megközelítés jót tenne az anyaggal. Sok hallgatást igényel, még messze nem értem a végére...Kedvencem az 5-ös track.
Nagy dolgok nincsenek, de első teljes lemeznek megbecsülendő anyag lett. Szerintem sokra vihetik még.
Post metált lehet másképpen is játszani. Kitűnő példa erre az orosz Trna trio, akik atmoszférikus black hatásokkal alaposan megtámogatott - három számos - debüt albumukkal igazi zenei csemegét nyújtanak az arra fogékonyak számára. Napok óta nyomom...marha jó.
Köszönet az ajánlónak, hogy egy újabb magyar zenekar nevét ismerhettük meg. Igaz, kapcsolatunk csak kérész életű lesz..
Sajnos nem tudok a Wolfheart/Irreligious óta igazán jó pontot adni a csapatnak. Ez a Depeche Mode-ba erőszakolt Sipos F. Tamás nekem már nem jön be...
Bár kimondottan kellemes hallgatni való, engem kevésbé érintett meg, mint a Trna.
Néhol zseniális, máskor ritka fárasztó Wrest művészete. Tanár Úr kérem, én készültem...de nem értem....
Ki van polírozva a hangzás, osz' jó napot!
Volt már jobb albumuk is... S valljuk be, nem is a legkönnyebben érthetőek... Koncerten ezek a nóták nem tudom mennyire jönnek át?
Nagyon RAW -hogy stílusos legyek - csak ez nekem - s szerintem másoknak is - kevés...
Huh... Nekem a black metal-hoz nem túl sok közöm van... - Ami nem igaz, de most tegyük fel. - S valahogy nehezen barátkozok meg ezekkel a post hatásokkal... Én sokkalta jobban kedvelem a Mayhem/Marduk/Emperor irányvonalat. Nos, ez nem az... Ráadásul lehetne sokkal direktebb, olyan, mintha az egész produkción egyfajta függöny lenne, s ez sajnos az "énekről" is elmondható. - Nem mondom, hogy nem rossz... De mindenki a hangulattal jön. Nekem ez most édes kevés ide.
Az összes fellelhető klisé ellenére is szerethető fekete fém album. - Ja, s nincs telepakolva post elemekkel, mert már abból egy ideje nagyon sok van... :)
Amikor lemegyek a próbaterembe bemelegíteni pont így kell... - Ráadásul ilyen hosszú nótákat írni sem szerencsés. - Rendes black metal-t már a népnek. Értsd: Mayhem-et, Marduk-ot, Emperor-t. - Nem lenne ezzel baj, ha csak 2-3 perc lenne a nóta, ráadásul hol az ének? Wáááá... Így nem kell.
Azért ennyi, mert nem jelent meg a korong fizikai formátumban, s ez azért már mégis csak tiszteletlenség manapság. - Én meg jó régi vágású ember vagyok.
A körben ettől féltem a legjobban. - Ezért hagytam a végére. - Kellemes csalódás volt. Azt hittem, először majd jól le fogom fikázni... Aztán nem így lett. - Közel tökéletes. - Persze nem az. - De kit érdekel. Iszonyatosan a helyén van minden, s azt hiszem ennek örülni kell. :) - Ráadásul az ízes szólók is a helyén vannak.
Ez mi ez?!
Annak aki ezt nem érti, üzenem, hogy én megtettem, s be is fordultam a sarokba. - Ez kimeríti a WTF fogalmát. Álmomban se. Annyira innovatív, hogy le kell magam fárasztani valami japán porno grind-dal, hátha az kevésbé kavar fel... Iszonyat, azok ellenére, hogy találtam benne jó pillanatokat is. - Azt hiszem, hogy ez eddig az év legidegesítőbb albuma számomra.
Szubjektív: kicsit túl sok a jóból (7). Objektív: mernek, és tudnak folyamatosan változni (10)
Olyan... Semmilyen...
Hát ettől sem verem a seggem a földhöz... Eeevótam vele...
Kicsit kezd ez az instru post metal is kipörgetett lenni. Pusztán a metal alaphangszerekkel már nem nagyon lehet itt újat mutatni... Voltak azért jó részek benne bőven.
Szokatlanul jó a megszólalás. Viszont Wresttől nem ezt vártam volna, így egy kicsit csalódás is...
Eddig is bírtam ezt a hordát...de ez most tényleg kiemelkedőt alkottak. Ez az album egy lassú lávafolyamra hasonlít, mely kellően sok misztikusságot hordoz magában...A különböző hangszerek és a kórus szerű ének nagyot dob az amúgy önmagában sem unalmas gitártémákon. A folkos elemek használata pedig eléggé a Bathory-t idézi meg...és örülök, hogy nem angolul van a szöveg.
Mindig jól indul az album...és be is lelkesülük...de a végére elfáradok (pedig nem sokkal több mint fél óra)..azrét nem rossz black anyag..
Ez tényleg egy csoda...ilyen irgalmatlan erő kevés zenéből tör elő...Hangulatában az In The Woods...-ra emélekzet, de sokszor sokkal nyersebb annal. Nagyon jól bánnak a "post"-os hangulatelemekkel, a lebegő hangzással. Olyan az egész mint egy nagy mese, de a sötétebb tónusú fajtából...
Feketefém....oszt jónapot. Elég hamar beleuntam.
Annak ellenére, hogy nem bírom ezt a stílust...egész jó volt. Az alacsony pontokban minden bizonnyal az is benne van, hogy a pontozók többsége nem az óbégatós metál rajongója. Szerintem is üti a nemzetközi szintet az anyag, igaz többször én sem fogom meghallgatni.
Olyan varázsa nincs, mint egyik másik régi/régebbi Melechesh anyagnak, de a mai, 2015-ös felhozatalban ez több mint frankó.
Soha nem nyert meg magának ez a csapat, hiába is övezi őket komoly kultusz a black undergroundban.
Sokkal jobb mint a Shadowplay volt...
Ezek a modern gótikus anyagok nálam sehogy sem működnek. Seth Siro Anton grafikai eszköztára meg már valóban uncsi, és "egyenjelleget" ad sajnos a borítóknak.
Elsőre semmi extra, aztán hallgataja magát, de nagyon gyorsan meg lehet unni.
Hát én már el is felejtettem az elöző lemezüket , nekem ez sem lesz maradandó.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2015. március 21.
arallu72 banya07 boymester emp farrrkas mike666 Perszepeta Pistike66 Redrum viribusunitis ZolixiusRex Nagaarum nascence ∑:
1. emp
A Forest Of Stars
Beware the Sword You Cannot Se...
4 5 9 10 8.5 10 10 9.5 8 8.5 7   10 8.1
2. farrrkas
Negură Bunget
Tău
2 7.5 8 9.5 9 9.5 10 9 7.5 8 5 8.5 10 7.7
3. mike666
Moonspell
Extinct
8 5 7 9 6.5 9 7 7 6.5 5.5 10     7.3
4. boymester
Leviathan
Scar Sighted
5 7 8 9 7 9 8 8 7 7 4 8   7.2
5. Pistike66
Melechesh
Enki
3 6 8 9 9 5 8 9 8 8.5 5     7.1
6. Redrum
Sannhet
Revisionist
6 10 7 4 8 7 7 5 8.5 8 5     6.9
7. arallu72
Skogmark
Sworn To Paganism
10 7 7 5 6 8 7 5.5 4 8 6.5 7 6.5 6.7
8. viribusunitis
Trna
Pattern of Infinity
7 7 6 7.5 6 7 6 4 5.5 10 6.5 7.5   6.6
9. nascence
Mortifera
IV - Sanctii Tristhess
10 7 5 6 6 6 6 5 4.5 7.5 5 6 8 6.2
10. ZolixiusRex
Pit Of Saron
Oblivion
3 2 3 5 2 3 5 5 5.5 5 9   7 4.3
∑:
5.8 6.4 6.8 7.4 6.8 7.4 7.4 6.7 6.5 7.6 6.3 7.4 8.3 6.8
Redrum 2015. március 22., vasárnap, 13:01
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 453
Hát, igen. Tegnapelőtt meghallgattam még egyszer a Forest of Starst és nem igazán jött be, ezért le is vettem egy fél pontot. Ma viszont újra elővettem és most már inkább egy 9-est szórnék rá. Baromi hangulatfüggő anyag.
--
"The Ethiopian jazz scene is the only interesting one today."
kopi 2015. március 20., péntek, 16:04
kopi
Csatlakozott:
2003. december 30.
Hozzászólások: 52
ez a kör nekem kimarad....
ZolixiusRex 2015. március 20., péntek, 07:53
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz arallu72 üzenetére:

Sannhet. "Ez mi ez?!"

Zolixius ez a karaoke verzió. Vernyákolj rá valamit otthon aztán küld a hangpróbára, mi meg majd jó (le)pontozzuk. |-D


(hrhr)
--
In Grind We Trust!
arallu72 2015. március 20., péntek, 07:27
arallu72
Csatlakozott:
2012. február 27.
Hozzászólások: 524
Sannhet. "Ez mi ez?!"

Zolixius ez a karaoke verzió. Vernyákolj rá valamit otthon aztán küld a hangpróbára, mi meg majd jó (le)pontozzuk. |-D
Perszepeta 2015. március 16., hétfő, 01:32
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1308
Válasz ZolixiusRex üzenetére:



No igen, a Folk Error az azért már más kategória. (cool) - S szerintem elég jól megfér a több órányi "kalapálás" utáni relaxációhoz.

Bevallom nem ismertem így konkrétan, de most rákaptam :-)
ZolixiusRex 2015. március 15., vasárnap, 19:28
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz boymester üzenetére:

Elárulom a féltett titkom, imádom a népzenét és variációit...




No igen, a Folk Error az azért már más kategória. (cool) - S szerintem elég jól megfér a több órányi "kalapálás" utáni relaxációhoz.
--
In Grind We Trust!
boymester 2015. március 15., vasárnap, 19:08
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3983
Elárulom a féltett titkom, imádom a népzenét és variációit...


--
Youtube csatorna
ZolixiusRex 2015. március 15., vasárnap, 16:51
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz emp üzenetére:



Tudom, hogy nem erre gondolsz, hanem arra, hogy metalban lehetne egy ilyen összefonódás. Meg ez világzene, de azért ide rakom, mert vannak még érdekes modern művelői a magyar zenének.




(yes) Valami ilyesmire gondoltam. :-) - A többi az már csak ráadás lenne. :-)
--
In Grind We Trust!
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.069 seconds to render