Nagyon rajta voltam, hogy én csak azért is szeretni fogom, mert szerintem egyáltalán nem egy szokványos folk valami, vagy ha igen, ebből az orosz verzió jobban bejön, mint nyugatibb társai. De egyrészt a vokálos néha annyira favágó stílusban nyomja, másrészt néha a zene is átvált otrombába (mint a Jälles Ajandu gyorsulós része), hogy nem lett belőle szeretet.
Nagyrészt kellemes zene, számomra nem több.
Nem nagyon tudom hová tenni ezt az alkotást, mármint hogy mi a célja. Nem lett hangulatos, gonosz se, pedig valami azt súgja, annak szánták. A károgásórából többet kellett volna venni, a hümmögős kórusok nagyon műek, a zenéből hiányolom az erőt, és a borítónak is max az alsó 50%-a tetszik, a kalapácsokkal és nyuszis sapkákkal nem igazán tudok azonosulni.
A hörgést már megszóltam, igazából jobban idegesít a Humbabánál, mert azon, meg a nevén legalább lehetett röhögni. Amúgy igényes zene, de kissé egy a sok közül érzésem van tőle.
Izgalmas valami. Sok más érdeme mellett időnként valamiért a Blutmondra emlékeztet, amit nem tudok objektíven megmagyarázni, de nagy dicséret.
A lemezhosszt túlzásnak tartom, a zenét meg a Stuttgartos klipet meg picit gagyinak, de mindkettővel úgy vagyok, hogy egy hosszabb nap után hadd menjen.
Pokoli.
Hogy zeneileg profi a produkció, bevallom, nem szokott érdekelni, ha nem esik jól hallgatni. Ezt viszont igen, köszönhetően az olyan magával ragadó daloknak, mint a Gravity's Union. És ha a hangulat többször szállna el úgy, mint a Number Cityben, odaadnám a maradék három felesem is.
A nem éppen babahangú Humbaba tényleg eléggé büntet (bár nem irritál jobban, mint a komment írása közben hallgatott Eye of Solitude mélyenhörgője), a hangzást is betudom arab egzotikumnak, aztán jól is van. Majd az ötödik énekessel meg még jobban lesz.
Egy szinten van minőségileg a Graveland produktumával, csak éppen máshogy gyenge.
Azért ez szerintem messzi elmarad az Opeth munkásságától. Ha ezt lehámozom róla, akkor nem rossz, de nem is kiemelkedő. A borító viszont 10-es!
Ha viccnek szánták, akkor rendben. Mi ez az énekhang? Emlékeztek a 6 éves kislányra a Zombie Skinnel? Az tökösebb volt, mint ami itt hallható. A mitikus kórusok és a gagyi szinti meg bazárivá teszik.
Számomra ez stílusán belül sokkal jobban bejön, mint a 249-es körben az Ennui. Itt van dinamika zenében, változatosság énekben, és hidegrázós megoldások, váltások. Pontlevonás csak a dalok hasonló szerkezeti felépítése miatt megy, mert a végére kiszámíthatóak a váltások, de még így is több, mint kellemes ez a borongás így a téli tavasz közepén.
A kör meglepetése számomra. Öröm volt megismerni őket. Köszönet az ajánlónak!
Előttem van a koncertjük, ahogy az első 3 sort csápoló kislányok töltik fel, akik sírva sikítoznak a dark sminkjük alatt, mint a '60-as években a Beatles fanok. Nekik szól ez, nem nekem. A Coheed and Cambria-t csak untam, de ez egyenesen idegesített. UPDATE: megnéztem egy koncertfelvétel is. Az élménytől én is majdnem "öngyi" lettem.
Fasza cucc, egyedül az ének lehetne markánsabb. Az kicsit alá vág, bár tudom, hogy sokan meg zabálják.
Untam, de nagyon. Nem tudtam energiát nyerni belőle egy melós nap után. Az énekes stílusa és hangja se az én fülemnek lett kitalálva. A Number City videoja viszont über fasza, csakhogy itt most a zenét kell pontozni, az meg nálam ennyi.
Karl Sanders mennyivel jobban érti ezt a műfajt. Annyival ízlésesebben és élvezhetőbben pattintja össze az ősi és a modern elemeket. Az öreg solo projectét és a Nile-t is kötelezővé tenném számukra.
Rég hallgattam effélét és jólesett, na.
Lelkes, ámbár fárasztóan egyéniség nélküli Opeth kópia, túlzott játékidővel. Ezzel most szigorú leszek, bár az iskolát tényleg jelessel végezték.
Erős lemez lett, de nem szűkölködik a sablonosságtól sem.
Csatlakozom a méltatók sorához, nekem is nagyon bejött. Nem földrengető, de nagyon frissnek ható anyag.
Azannyakecsegét de gyó kis talpalávalót citeráznak ezek a nyorvég bötyárok! Nem kiemelkedő, csak most pont jól esett!!!
Ez a maszatolós prog sosem volt a kedvencem, dalonként sikerült viszont nagyon jó dolgokat összehozni, de néha hosszú percekig tartó középszerű ének és nyafogás vezet odáig...Gravity's Union kifejezetten tetszik a helyenként előforduló, ős Genesisből lopott dallamok miatt.
Ugyan a nyitó instrumentális darab folk hatásai rendkívül tetszetősnek tűntek, a második dalban már idegesítettek. Az ének annyira arab nekem, hogy perverzióból sem igazán élvezem, a hangzás pedig kettéhasítja egy alabárddal a fejem. Nagyon jó kis ritmusok húzódnak itt, a dob is ötletes, de ebben a körítésben nehezen emészthető. Az arab utcazenére emlékeztető részekről meg ne is beszéljünk...A pontokból látszik, nem vagyok túl internacionális felfogású:)
ja, hát eléggé összevisszaság ez. Kontrollálatlan, így komolytalan is. Kellene ide egy dalszerző társ, aki betölti a zenei szűrő szerepét és azt mondja időnként, hogy "...nemá Serg, ez komoly? Toljad inkább azt a frankós black témát amit az előbb mutattál..."
Letaglózott az Opeth ilyen szintű kárálása a csapat zenéjével kapcsolatban, először nem is értettem miről van szó. Érteni mondjuk most sem értem. Véleményem szerint ezt a lemezt Opeth kópiának titulálni olyan mellényúlás, mint azt mondani a Darkthrone-ra, hogy nagyon gyenge Immolation kópia. Ehhez a húzáshoz vagy nagyon felületes Opeth ismeret, vagy nagyon felületes stílusismeret vezethet szerintem. Mivel veszem a bátorságot és kijelentem, hogy elég jól ismerem az Opeth munkásságát (játszottunk is rendszeresen tőlük) ezért biztos vagyok benne, hogy a valós zenei párhuzam minimális a két csapat között. Sem szám szerkezetben, sem az Opethet oly meghatározó ritmusképletek használatában (triola, szextolás paradil), sem hangzásban vokálban pedig aztán semmilyen párhuzamot nem érzek. Ha mindenképpen viszonyítani kell, akkor sokkal inkább előcitálható a Mastodon, akikkel már mind szerkezetekben, zenei megoldásokban és vokálban is vannak erős átfedések, de ezt 2014-ben egy első lemezes csapatnak nem fogom felróni. Jah, és a zene? Lüktető, váratlan, kiszámíthatatlan és frissnek ható túl a nagyon sokadik hallgatáson is. Emelem kalapom.
Szerencsére nem a bebaszkurált vikingek által megszállt fogadóból kiszűrődő alapzajokat próbálta meg kedves barátunk zene címszó alatt eladni, így alapvetően nem viselt meg a többszöri végighallgatása sem. Ami már sokkal inkább fájó, az az unatkozó barlangi troll vokál, és a programozott dobtémák, amiket hallgatni számomra a megtestesült pjúr fákin armageddon volt.
Jót tesz neki a tempóváltozatosság, így nem halok meg valahol az első tétel felénél, mint az átlag doom/death lemezeknél. Dallamot, megragadó pillanatot még rakhattak volna a kosárkába, de összességében egész jól vásároltak be a szükséges összetevőkből. Másként, a gasztronómia nyelvén, a babkásához sikerült némi hagymát is pirítani, ami által nem ragad a harmadik kanálnyi adag a gigámon, csak az én ízlésemnek kicsit sótlan.
Kiváló modern anyag, élveztem minden percét. Gúúút! A záró tétel meg 1000 pont.
Minél többet hallgatom, annál jobban tetszik. Olyan, mint egy karcos Everlast. Ha kell lebeg, ha kell utaztat, ha kell kicsit horzsol, néhol sima mint a háborítatlan víztükör, ha kell kicsit megcsavarja a lelkem. Kommersz? Igen. A világ legértékesebb lemeze? Nem. Élvezet számomra hallgatni? Igen. No akkor megvettem a terméket. :)
jah, ez a necro death szépen megidézi a '90-es éveket, lehet úgy 15 évvel ezelőtt még lázba hozott volna, most azonban már semmi olyat nem hallok, amit ne hallottam volna már anno ezerszer. Összességében sem kiemelkedő, csak tolja magát mint a hókotró. Inkább Tribulation - The Horror
Csak elismeréssel tudok adózni a csapat teljes életműve előtt. Ha egy lemezt kellene tőlük említeni, nem ez lenne az, de csak fél pöttyel maradna el attól. Ismét kiváló hangzás, ultraprofi zenészi teljesítmény és ülnek a számok rendesen. Mit mondjak még? semmit... :)
bocs, de ez brutális büntetés volt
A tiszta folk részek teljesen jók, ellenben a metál dalok harmatgyengék. A második dal ossziáni magasságokban szárnyaló fő riffje és hangzása eléggé lohasztó volt és nem javult a tendencia az album további részében sem. Szerencsére a Burzum dal hangulatos lett.
Elsőre nagyon tetszett, a második felében már nagyon untam. Borító 10 pont, a zene csak egy hatos.
Nehéz mit mondani egy olyan lemezre, ami ennyire hasonlít az azt megelőző 6-7 elődjére. Ugyanakkor nem tudom nem szeretni és hallgatni. Csak jó lett volna már egy kis újítás. Nem mellesleg Rob Darken egy hivatásos futóbolond :)
Szigorúan csak a deluxe változatot! Az 45 perccel hosszabb.
Megérdemelt első hely.
Te jó ég! 22! éve létező banda és még senkinek nem tűnt fel, hogy ez egy gagyiság??! Ráadásul az utóbbi lemezeken egy az egyben nyúlják a HIM/TYPE O NEG stílusát, de még azt is úgy, hogy véletlenül se legyen benne igazán izgalmas pillanat. Ez egy üzleti vállalkozás, adott célközönséggel, nem művészet.
Lenyűgöző.
Nem gagyi ez. De nem is izgat. Nem is zavart.
Elhatároztam, hogy tetszeni fog. El is folydogált az eleje, nem túl meggyőzően, de elment. Ahogy az énekes fószer beszállt, na akkor jött aztán a tortúra.
El kéne dönteni, hogy ambient, black, melodic vagy heavy. Előbbi kettő simán összefér, sőt erősítik egymást, de a harmadik és negyedik kilóg a sorból szerintem. A károgás viszont ott van a szeren. A Jälles Ajandutól bejött a cucc. Burzumot feldolgozni meg olyan, mint... ööö... nem is tudom... Hülyeség...
Ezt a "tökéletes" hangzást nem bírja sokáig az agyam, túlcsordul a buffer. A zene mindenesetre jó. De van jobb... Túl sokminden történik itt időnként. Majdnem nyolc.
Nem rosz ez egyáltalán, pedig tényleg semmi extra. A hangzás lélekemelő például, esetleg a gitárokra toltam volna még kakajót. A végére sok lett már kicsit a női oooooo-zás, és a túlfigcsizett dob.
Tényleg jót tesznek neki a tempóváltások. A "whuouourl" hörgés az érzelemmentessége miatt nem tetszik, amúgy nem rossz lemez. Az Act II. lírai részei eléggé jól ülnek. Okos. A negatívuma a szokásos: beleunok idő előtt.
Okos cucc, bár el tudnám viselni, ha gyakrabban váltanának hangnemeket és kevesebbszer ritmust.
Nagyon jó zenei elemek vannak itt széttaposva nagyon rossz zenei elemekkel. Szóval ingadozó számomra ez a lemez... A Death of the Weakender pl. nagyon tetszik. A Chasing Ghosts is.
Ritka rusnya valami. Goat Skull Crown :-D:-D:-D Szegény kecskék, mindig elő vannak véve pokolfajzatnak, holott még csak nem is ragadozók... A Transient Passage 5:37-től 100 pont!!! Rég hallottam ekkora témát. És ilyenekkel vannak tele a dalok. Roppantul megfogott ez a lemez.
Nehéz ügy. Sokkal jobban, mint bármi más. A trilógia előző része nagyon tetszett, de ez musicalesebb, ami baj. A The Hard Shell és az Iron Fist mindenesetre zseniális. Egy kicsit sem lep meg, hogy akinek ez fos, az Ossiant hallgat :-D Hallgasson is azt! :-D
Nem az a fajta káosz, amit én szeretek. Eléggé egy kaptafára mennek a dalok, ezáltal igen rendesen átverésnek érzem. A végére már idegesített is.
Nem tud meghatni...nulla varázs sok katyvasszal...
Azért van itt egyéniség...és tönkre is teszi azt, ami Opeth. Ez meggyőzött, hogy itt az ideje Opethet hallgatnom....
Az első fél percben megrémültem, hogy mi ez a gagyi valami...utána egész jó lett. Szeretem ezt a tempójú zenét.....jó kis oldschool hullavonszolás + egy jó adag viking metal...nem egy világmegváltó zene...de tetszik
ezt a hörgést hogy sikerült összehozni? mintha lenyelt volna egy pezsgőtablettát a "feléneklés" előtt...mély öblös böfögésekkel tarkított hörgés koherens egyvelege...a zenés részek viszont egész pofásak, lassú mélázás és utána belepörgetnek egy akkorát...nem rossz...
Végre valami új hangvételű banda...(kihallani azért a behatásokat)...Régen ragadt már lemez ilyen hosszú időre a lejátszóban....Ja..és persze nem az északi népektől...vagy távol-nyugatról jön ez a csoda, hanem Andorrából...ha lehetne 11-et adnék rá... a két dal, amelyikhez klipp is készült...hát..hűűűű
Eléggé mainstream ez a Painstream...Mintha próbálna a Nevermore-ra hajazni (lehet csak rosszul hallom)?...Zeneileg még távol vannak...tingli-tangli hallgatni való...nem bántó...eléggé slágeres néhol. A borító viszont kifejezetten jó...
Nehéz emésztési folyamat volt...jófajta oldschool fröcsögés...Itt pátosz?...Ugyan, kérem! Aki szívmelengető dallamokat akar, meg ne hallgassa! :)
Már régebben is többször összefutottam a nevükkel, végre itt volt az alkalom, hogy megismerjem a zenéjüket. Hát...ez egy fos...nyálas, kiherélt, álszenteskedő, hatásvadász fos...(ja..bocsi...a fos szó kétszer szerepelt). Inkább hallgatok Ossiant!!!
Az első szám után majdnem kikapcsoltam, utána egész jó lett...bár idegesítő a keverés..a magas hangok fájnak, mások zsonganak. Tetszik a nyerssége és primitívsége, sokszor eléggé monoton. A csörömpölésre használt fémlemezeket melyik méh telepről szedték? ...olyan tőle a zene hangulata, mintha egy autóbontóban zenélnének eszméletlen szar hangosítással
Többnyire tetszik, de nem mindenütt.
Izgalmas.
Mindig ellentmondásos viszonyban voltam Rob Darken tevékenységével, a zenéjét többnyire élvezem (most is), viszont ezzel az egyébként Emp által igen találóan jellemzett vokállal nem nagyon tudok dűlőre jutni. Szerintem egy énekelni (vagy tisztességesen károgni) is tudó énekessel ütős lehetne.
Hangulatos,és engem Humbaba jobban idegesített. :-)
Kétségtelen, hogy az előző lemezhez hasonlóan most is nagyon jó zenét hoztak össze.
Nem az a bajom, hogy kommersz, hanem hogy nem igazán írtak olyan dalokat, amik megragadnának bennem (kivéve talán Home on Fire és Death of the Weakender, ezek tetszettek).
Undormány. :-)
Jó zenét csinálnak, de ezzel az énekkel sajnos sehogy sem tudok megbarátkozni.
Zeneileg vannak itt pofás dolgok, de a minősíthetetlen "ének" és a kritikán aluli hangzás szépen leamortizálja a dolgot. A pont kizárólag a keleties részeknek szól, amiket imádok változatlanul.
Nem sok maradandót sikerült összehozni ezen a lemezen.
Gyengébb és erősebb pillanatok váltják itt egymást, de egy picivel talán az előbbiből van több.
Ezzel is az a bajom, hogy bár 1-2 dal erejéig kifejezetten tetszik, hosszabb távon nem elég változatos ahhoz, hogy igazán meg tudjam kedvelni, így marad az erős közepes.
Kiváló anyag! A The Ocean és az In Vain után ott van a tavalyi év legjobb extrém prog. lemezei között. A szaxofon már csak a ráadás.
A dalok sablonosak, a dallamok elcsépeltek, az ének pedig teljesen erőtlen. Egy két refrénen kívül szinte semmi nem tetszett, amit ezen az albumon hallottam.
Jó album lett, ilyen tálalás mellett még nekem is jöhet a Death. Többet csak azért nem adok neki, mert a Bölzer bebizonyította, hogy ebben a stílusban ennél még jobbat is lehet alkotni.
A tavalyi tetszett, ez viszont elsőre nem vett le a lábamról... és másodjára sem. Pedig HP alkalmából direkt megint elővettem, de egyes pillanatai továbbra is zavarba ejtően kínosak.
Ebben a formában sem a black metált, sem az arab zenét nem szeretem, úgyhogy nálam ez most ugyanúgy nem talált be, mint az előző.
Nem nekem lett kitalálva ez a pogány metálkodás...
A srácoknál valóban sokat pöröghettek különböző progresszív metál bandák lemezei, de ez így van rendjén...máskülönben honnan jöhetnének rá, hogy ők is ilyen zenét szeretnének játszani? Mindenesetre epigon másolásssal nem lehet megvádolni őket (már csak azért sem, mert nincs egyértelműen olyan banda, amit lekoppinthattak volna). A Heart Of Oak számomra a 2013-as év egyik kellemes meglepetése!
Hemzsegnek ebben a fordulóban a kiváló borítók. Mintha nem a muzsika lenne a lényeg, hanem a frontcover. Abban az esetben talán még lenne is esélye a Gravelandnak, de így? Igaz, az instrumentális részek nagyon jól el lettek taláva, de miért kell ilyen hosszúra nyújtani őket? A hörgéssel alapvetően nincsen baj, itt mégsem jön úgy át; a kórus szerepeltetése viszont jó ötlet volt. Ugyanakkor a hangzással ezúttal sem vagyok maradéktalanul megelégedve. Rövidre fogva mondandómat, számomra a Thunderbolts of the Gods olyan...semmilyen.
Egész kellemes kis tortúrát kapunk. Nyilván vannak (nem is kevesen), akik erre vevők, én nem kifejezetten.
A banda bemutatkozását olvasva az első dolog, ami nyilvánvalóvá vált számomra, az az a tény, hogy önbizalomban nem szenvednek hiányt. Elismerem, az underground színtereken lehet pár támogatójuk, de az, hogy az "újgenerációs európai metál csapatok" ("next great wave of European metal") megtestesítőjeként tartják magukat számon, akik szimplán csak "nyers szépséget alkotnak", még az Avenged Sevenfold új lemezének címén is túltesz. Értem én, hogy valahogy el kell adni a zenét, de máshogy is meg lehet oldani. Ezek után akár a zenéről is beszélhetünk, amivel ugyan nincsen baj, de ami miatt én nem fogok rájuk úgy tekinteni, ahogy ők szeretnék; ahhoz érdekesebb megoldásokat kellene felvonultatniuk, több alázattal és tisztelettel.
Nem az én stílusom, de be kell ismernem, kifejezetten kellemes dallamok vannak rajta, amiket el lehet hallgatni.
Imádom az old school death metalt, de valahogy ez a kiadvány nem tudja megszerettetni magát. Hozza az elvárható szintet, néhol magával ragad, néhol hagyja, hogy elkalandozzon a figyelmem. Ennek megfelelően alakítom a pontszámot.
Így kell progresszív rockot játszani, ez kérem mesteri munka!
A borító gyönyörű, 100%-os telitalálat. Sajnálatos módon ez azonban nem mondható el a zenéről. Egy átlagos európai ember fülének már maga az arab nyelv is elég megterhelő lehet, hátha még ilyen veszetten üvöltözik azt. De még ezzel nem is lenne baj, ha a hangzás nem lenne ennyire kiábrándító. Értem én, hogy arab folk metált akartak járni, de jobban zúg a fejem ezután a kavalkád után, mintha végigmentem volna egy középkori arab kereskedővároson.
Serg munkája sokkal jobban tetszett, mint Rob-é, de nem valószínű, hogy újra végighallgatom.
No comment: Rob egy hangszálisten :-)
Humbaba már a negyedik vokalistájuk. Nem tudom, hogy az előzőek hogyan teljesítettek, de őt is le kéne cserélni meg aztán a hangzáson is javítani kéne. Nekem így ez egy káosz, bár nem volt elviselhetetlen. :-)

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2014. január 25.
baathory BlackZone boymester emp mike666 Nagaarum nascence Pistike66 Redrum Unknownsoldier bush ∑:
1. nascence
Nami
The Eternal Light Of The Unco...
8.5 9 9 9 9 8 10 9 8.5 4   8.4
2. Redrum
Obliteration
Black Death Horizon
6 8 9 6 9.5 9 8 8 8 7   7.9
3. BlackZone
Eye Of Solitude
Canto III
6.5 9 8.5 7 9 6.5 7.5 8 6.5 6   7.5
4. emp
Anciients
Heart Of Oak
7.5 7 6.5 9.5 6 7.5 6 9 6.5 8.5   7.4
5. Unknownsoldier
Coheed and Cambria
The Afterman: Descension
8.5 5 7 9.5 7 8 2 6 5.5 10   6.9
6. mike666
Graveland
Thunderbolts of the Gods
5 5 5 5 8.5 7 7 6 5.5 3 2 5.7
7. bush
End of Green
The Painstream
7.5 3 5 8.5 2 7 6 6 4 7   5.6
8. boymester
Zergeyth
Pajot kezäs kodoilas
6.5 5 7 4 5 7 6 7 4 2 5 5.4
9. Pistike66
Al-Namrood
Heen Yadhar Al Ghasq
6 6 5 3 3 5 7 5 3.5 4 5 4.8
∑:
6.9 6.3 6.9 6.8 6.6 7.2 6.6 7.1 5.8 5.7 4 6.6
Pistike66 2014. január 25., szombat, 18:43
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Válasz nascence üzenetére:



Csak nem megelőztelek az ajánlással?
Amúgy youtubon akadtam rá (teljesen véletlen) még karácsony előtt
valóban nagyzolónak hathat, amit magukról írnak az oldalukon, de ez engem nem érdekel...a zenéjük az fasza.

Redrum ajánlotta a 250. körre, csak nem jutott be. :-)
nascence 2014. január 25., szombat, 18:17
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 1008
Válasz Redrum üzenetére:

Nascence volt a hunyó! :-D Kíváncsi voltam, ki ajánlhatta be a Namit. Nem hittem, hogy más is hallgatja rajtam kívül, de a kör után ez egészen biztosan megváltozik, ami örvendetes. :-)


Csak nem megelőztelek az ajánlással?
Amúgy youtubon akadtam rá (teljesen véletletlen) még karácsony előtt
valóban nagyzolónak hathat, amit magukról írnak az oldalukon, de ez engem nem érdekel...a zenéjük az fasza.
Redrum 2014. január 25., szombat, 17:36
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 453
Nascence volt a hunyó! :-D Kíváncsi voltam, ki ajánlhatta be a Namit. Nem hittem, hogy más is hallgatja rajtam kívül, de a kör után ez egészen biztosan megváltozik, ami örvendetes. :-)
Nagaarum 2014. január 20., hétfő, 19:38
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz mike666 üzenetére:

Naga: azért ez a Burzumos dolog nem teljesen igaz. Az alább hallható feldolgozás pl. köröket ver az eredetire és most az teljesen mindegy, hogy ez itt egyébként a technikai előnyöknek köszönhető.

https://www.youtube.com/watch?v=ON_2y8NVFm0


Meghallgattam, de nem igazán tudok vele mit kezdeni. Általánosságban nem tudok mit kiezdeni a feldolgozásokkal...
--
Nagaarum YouTube Csatorna
Nagaarum 2014. január 20., hétfő, 12:18
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz mike666 üzenetére:

Naga: azért ez a Burzumos dolog nem teljesen igaz. Az alább hallható feldolgozás pl. köröket ver az eredetire és most az teljesen mindegy, hogy ez itt egyébként a technikai előnyöknek köszönhető.

https://www.youtube.com/watch?v=ON_2y8NVFm0


Eredetileg azt akartam írni, hogy Burzumot feldolgozni olyan, mint mégegyszer megölni Euronymoust, de ezt túl durvának gondoltam x|
Basszus!!! Nem leírtam? (weird)
Mingyá meghallgatom!
--
Nagaarum YouTube Csatorna
mike666 2014. január 20., hétfő, 11:32
mike666
Csatlakozott:
2009. május 19.
Hozzászólások: 487
Naga: azért ez a Burzumos dolog nem teljesen igaz. Az alább hallható feldolgozás pl. köröket ver az eredetire és most az teljesen mindegy, hogy ez itt egyébként a technikai előnyöknek köszönhető.

https://www.youtube.com/watch?v=ON_2y8NVFm0
--
és persze más bolygón tilos kilincset nyalni
oldboy 2014. január 17., péntek, 20:13
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1898
Válasz emp üzenetére:

Füleljétek már meg a Nami utolsó tételében 6:44-től a szaxi szólódallamot, meg az alábbi mesefőcímdal verze énekdallamát. Vélemény???



Nem kicsit hasonlít!
Amúgy jó kis zenét tol a Nami, mondhatnám Nyami... :-D
bahon 2014. január 17., péntek, 19:47
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2837
Belehallgattam a Nami dalába. Nem néztem utána, de egy régi Edda dal ugrott róla be, talán A játék véget ér lehetett.

A rajzfilmnek én is rajongója voltam, akárcsak a zenéjének! =|:
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.059 seconds to render