Egy dolog miatt nem vált soha kedvencemmé a Dalriada, ez pedig az énekesnő hangjának a képzetlensége. Kicsit olyan baltával faragott. :D A korábbiakkal összevetve egyértelműen ez tetszik a legjobban..........
Hiba volt legelőször a Der Geistertreiber c. klipet megtekintenem a bandától. Mért is kellett a leggyengébb számot klipesíteni nem tudom. Szóval a gyenge kezdés után a dalok többsége igen-igen elnyerte a tetszésemet.
Vártam hogy történjen valami érdekes de csak nem jutottak egyről a kettőre. Ásítoztam.
Metálosabb hangzással talán tetszene. De kétlem......
Nem is tudom ezt a zenét mi mozdíthatná ki ebből az egyhangúságból. Illetve rájöttem, az ha kikapcsolom. :DD
Nekem kicsit összefolynak a dalok de idővel lehet letisztul a helyzet. Benne van az idei három legigényesebb magyar album közt.
Megnyerő zenét játszik a csapat. kedvenc album tőlük a The Burning.
Szerintem kifejezetten keményedett a zene hála a friss igazolásoknak! Az egyetlen igazi bajom talán a lemezhossz és a Within Temptationre hajazó szimfonikus megoldások.
Az egydimenziós death metálokból olyan 25 perc egészséges maximum egyhuzamban. A maradék 16 olyankor a következő körre marad :))))
Pont erre gondoltam amikor az előző fordulóban szót ejtettem a Scar Symmetryről mint kommersz zenét játszó csapat. Pár éve tetszett amit csinálnak de sem a váltott ének (ponthogy zavaró és közönséges), sem a komplex death/power metal nem újdonság már.
Nem adta magát könnyen a lemez, de nem bánom, hogy türelmes voltam vele! 5 pontról indult, de lehet, hogy egyszer ezt a 8-ast is kevesellni fogom. Tény, hogy hatalmas fába vágták a fejszéjüket a zenészek, hisz Arany versei, balladái nem éppen 2-3 versszakos, könnyed, jól ritmizálható alkotások! Ennek ellenére kimondottan jól sikerültek a megzenésítések, átiratok, még akkor is, ha itt-ott ki kellett hagyni 1-2 versszakot, meg az énekritmusok sem hatnak mindenhol természetesnek. Tehát összességében nekem tetszik a produkció, bár (most tudom, hogy sokan hülyének fognak nézni) szerintem nem éri el a Virrasztók albumának színvonalát. Vagyis pontosítok: engem a Virrasztók jobban megérintett.
Azt hiszem ehhez a zenéhez még nem vagyok elég érett...:)
Az tuti, hogy nagy hatással volt a csapatra a Syd Barrett nevével fémjelzett korai Floyd zenéje! Egyébként simán el tudom képzelni, hogy a lemez hallgatása hasonló élményt nyújt, mint egy LSD-trip. Ja, és ha a srácok szeretnék növelni a lemezeladást, javaslom, hogy minden CD-re nyomjanak egy matricát a következő szöveggel: "Neil Armstrong, Jurij Gagarin és Farkas Bertalan ajánlásával":)
Először is kezdeném ott, hogy a zenekarnak mindig is két énekese volt. Egy jó: Jerry Cantrell, és egy zseniális: Layne Staley. Viszont a dalokat, sőt az énektémák nagy részét is Jerry szerezte/ötölte ki, tehát szerintem nélküle lenne elképzelhetetlen az AIC! De hál Istennek ő itt van, és hozza is a formáját! Sőt, szerintem legalább annyit énekel a lemezen, mint Duvall úr, és néhol Jerry hangja már kísértetiesen Staley Mestert idézi! Egyes dalok meg, mint pl. a Your Decision olyanok, mintha Cantrell Degradation Trip című szólólemezéről maradtak volna le. Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon erős visszatérő album lett, bár már nincs olyan súlyos (heroinista, szuicid) hangulata, mint a régi lemezeknek.
Teljes mértékben egyet értek Sheol kollégával, annyit hozzátéve, hogy a borító és a booklet képei nagyon igényesek, szépek! Reméljük legközelebb a zene is felnő erre a szintre!
Úgy érzem ez egy nemzetközi színvonalú produkció. Ennek ellenére, mivel nem az én stílusom, szinte biztos vagyok benne, hogy soha többé nem fogom meghallgatni ezt a lemezt...
Hallgattatja magát a lemez, valóban szinte végig magas a színvonal. Az utolsó dalba meg tényleg belepakoltak mindent, amitől ez a stílus jó! Sőt annál talán egy kicsit még többet is.
Nekem ez túl hosszú, túl szimfós, túl áriázós. Jobban örültem volna ha több olyan valóban gyönyörű, magával ragadó énekdallamot sikerült volna összehozniuk, mint a Kingdom of Heaven utolsó 5 percében, vagy a Burn to a Cinderben. De hát ugye tudhatjuk Gaobr-tól, hogy "a volna a leghazugabb szó..."
Igazi régi vágású, sallangoktól mentes crossover zene ez! Bár nem egy új "találmány" mégis frissebbnek hat, mint a legtöbb metalcore csoda lemeze! Edzés közben pedig kifejezetten jól esik hallgatni! Bemelegítéshez, és levezetéshez meg ajánlanék egy kis Pro-Paint!
Lassan kezd már hányingerem lenni a hörgicse váltakozik nyálénekkel típusú bandáktól/lemezektől. Bár ez az album is belegyömöszölhető ebbe a kategóriába, valami miatt mégis tetszik. Talán a jó dalok miatt? Fene tudja...:) A címadó nótában felbukkanó flippert idéző effekt meg (bár mintha a Muse már használt volna valami hasonlót) brilliáns húzás volt!Mondjuk azért azon elgondolkodhatnának a zenekar tagjai, hogy érdemes-e évente új lemezzel jelentkezniük!
Csakis a hazai palettához tudom mérni hiszen honi irodalmat és történelmet dolgoz fel,magyarul! Pl. Finn népi eposzokat finn nyelven is csak a maga környezetében tudnám értékelni!Ilyen viszonylatban tehát (nyóc).
Mormolok pár zsolozsmát a zenekar lelki üdvéért mert ilyen gonosz lemezt már régen hallottam!
Ahogy elnézem a felhozatalt ezzel az anyaggal túl is lettem a nehezén!Ez nem metál,ez Oasis!
Bármekkora név is az AIC nekem sosem jöttek be a Seattlei bandák,és lemez sem változtatott ezen!
Maximálisan kihasználták a műfaj szűk korlátait! Borús hangvitel,szomorú feeling úgy ahogy kell! És!! Azért ne az új Nílus után hallgassátok!!
Másfél évtizedet töltöttem a magyar underground színtéren és mindig félek ha magyar bandát kell értékelni!Röviden kis pénz kis foci!De ez elsőre bejött és amikor a lemezborítóval összhangba került,akkor jött le igazán! Összkép+összhang, nekem bejön!
Az énekes letépte a bőrt az arcomról! Zúzos és kerek gitártémákból látszik hogy nem most kezdték a tehénfejést!
A Gregoriánus és a szimfóbetétek mellé nem tudott még mit hozzá tenni,amitől jobb lett volna mint az előző lemez! Az idén megannyi hasonló anyag került piacra,ezt még elteszem azért későbbre!
Hát nincs szét technikázva az szent,de pont ettől állat.Végig bólogatott a fejem,az elejétől a végéig!
Ha nem lenne szétnyivákolva több is lehetne belőle!Csak a brummogó énekkel pengés death metal lehetne,de lerondították ezzel a kappan hanggal!
érdekes zenét játszanak
jó kis grundge zenét játszanak.
nagyon jó banda.
tuti black csapat magyarországról
jó ez a banda death metalben jók nagyon.
Ennyi riff maradt meg bennem, mire végigküzdöttem magam a mostanában nagyon népszerű népi-nemzeti fémen.
Ezek aztán gyűlölik a szépséget és a szeretetet. Engem nem érint meg a fekete oldal.
Egyértelműen az utolsó szám a legjobb a lemezen, mert megmenekülsz tőle. Na jó, vannak benne értelmes hangfoszlányok is.
Nazareth, Nirvana és a középidős Metallica egyvelegének érzem. Nem rossz, de ritkán van kedvem ilyesmit hallgatni.
A női ének úgy hatott rám, mint a Noumenánál: libabőrös lettem tőle és így elrepített a valóságból. Kár, hogy néha untam a zenét.
Trú, de nem nekem való.
Keményített power: kell ez nekem, mint rántásba a liszt.
Már a harmadik track után lehetett sejteni, hogy a kezdő téma lesz hallható végig a számon, néhol megtűzdelve egy-egy szólóval. Véletlenszerű lejátszással tízezer szám között elfér. A 4 éves doboskezdemény viszont jópárszor jelezte, hogy ez jó! (Beszélgetnem kell asszem vele...)
Ahh, fellélegzik az ember a harmóniákon és döng rendesen. Marad!
A sógorok első számú Isten és vallás gyalázó társulata ismét bebizonyította az új lemezzel, hogy él és virul....
Igazi finn power téma: dallamos, epikus, áriázós, könnyed hallgatni való a Jungle Rot után.:)
Mi a f*** az a SFU? Tettem föl magamban a kérdést az újabb mestermű (és év lemeze gyanús anyag) hallgatása közben. Egyszerűen hibátlan a maga nemében! Egyszerű, mint a zsíros kenyér, viszont annál gyilkosabb és még a csontokat is felőrli. Igazi underground kult zenekar ez kérem! A helyükben nem is bánnám, hogy a szó hagyományos értelmében (annyi-annyi lemez után) még nem futtotak be.
Most hallgattam őket először, de nem vágott hanyatt. A rengeteg szintis pötyögés meg csak lefelé vitte a pontszámot. Ha melodikus death metalt akarok hallgatni, arra ott vannak a régi Hypocrisy CD-im.